A lehető legjobb eredménnyel zárult a Szegedi Tudományegyetem intézményakkreditációs eljárása: a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) elkészítette az egyetem működését átfogóan értékelő zárójelentését, amely alapján az SZTE 2031. május 31-ig, azaz a maximálisan adható időtartamra kapta meg akkreditációját.
Az SZTE Science Podcast új részének vendége Dr. Várkonyi Tamás diabetológus, endokrinológus orvos, egyetemi tanár, az SZTE SZAKK Belgyógyászati Klinika igazgatója, a Magyar Diabetes Társaság alelnöke, leendő elnöke. Dr. Várkonyi Tamás a szegedi orvosegyetemen szerzett diplomát és 37 éve dolgozik az SZTE SZAKK Belgyógyászati Klinikáján, ahol Prof. Dr. Lengyel Csabával, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ elnökével együtt döntő szerepe volt a szegedi diabéteszes betegellátás megújításában.
– A betegek egy jelentős hányada nem tudja magáról, hogy cukorbeteg, mert a 2-es típusú diabétesz a szövődmények kialakulásáig sokszor nem okoz tüneteket. Sokan az úgynevezett prediabéteszes állapotban, vagyis a diabétesz előszobájában vannak. Mire a diagnózis megszületik, addigra a betegség már szövődményt hozott létre – emelte ki az SZTE Science Podcast beszélgetésében Prof. Dr. Várkonyi Tamás.
Az SZTE SZAKK Belgyógyászati Klinika igazgatója elmondta, hogy vizsgálatok igazolták, hogy a korai szakaszban a 2-es típusú cukorbetegség visszafordítható lehet. Egy erőteljes életmódi változtatás után a betegeknek körülbelül egyharmada prediabéteszes marad hosszú távon, egyharmada diabéteszes lesz és egyharmaduk esetében a betegség vissza is fejlődhet, visszatérhet az egészséges anyagcseréje.
Dr. Várkonyi Tamás szerint a készülő diabéteszre a kockázati tényezők, elsősorban az elhízás figyelmeztet:
– A zsírszövet kóros felszaporodására kell figyelni. Azért mondom ilyen definíciószerűen, mert nem biztos, hogy a testsúly önmagában számít, hanem az sem mindegy, hogyan helyezkedik el a zsír. A hasra lokalizálódó elhízás az egyik leggyakoribb ebben az állapotban. Ez a zsírszövet különösen aktív hormonálisan, és számos olyan előnytelen faktor szabadul fel belőle, amelyek mind a szív-és érrendszernek tesznek rosszat.
A diabetológus szakember szerint a diabétesz kialakulása ellen mozgással és megfelelő étrenddel tehetünk. Olyan ételeket kell fogyasztani, amelyek az inzulinrezisztencia csökkentésében játszhatnak szerepet. Kerülendő például a sertészsír vagy az édességek fogyasztása, javasolt viszont, hogy minél több rostdús ételt fogyasszunk. Inzulinrezisztencia esetén a só fogyasztása sem jó, mert az is rontja az inzulin hatását, emeli a vérnyomást, vízvisszatartást okoz.
A podcast beszélgetésben szó esett arról is, hogy a diabéteszt mára komplex betegségkörnek tekintik, amelyben a kísérő szív- és érrendszeri, vese-, máj- és anyagcsere betegségekre is terápiát kell találni. A Szegedi Tudományegyetem Belgyógyászati Klinikájának betegellátása erre a szemléletre épül.
– Itt egy olyan betegséghálóról, kóroktani faktorok összefüggéséről van szó, amely szinte beláthatatlanul összetett hatású, és komoly kihívás azok számára, akik felvállalják, hogy ezekkel a betegekkel foglalkoznak – hangsúlyozta Várkonyi Tamás professzor. – Szerteágazósága miatt meg kell találni azokat a megjelenési formákat, amelyek egy-egy személyben dominálnak, mert nem biztos, hogy valakiben egyformán jelentkezik a vese, a máj, a cukoranyagcsere, a zsíranyagcsere vagy a magas vérnyomás kórképe. Van, akiben az egyik dominál, van, akiben a másik, és emiatt érteni kell valamennyi betegség kezeléséhez is.
A podcast további részében a belgyógyász professzor beszélt arról, hogy milyen terápiára számíthat, akinek frissen diagnosztizálták a 2-es típusú cukorbetegségét. Szó volt a diabéteszesek számára fejlesztett mérőeszközökről és folyamatos szöveti mérési szenzorokról, és témánk volt a személyre szabott terápiák lehetősége is.
Dr. Várkonyi Tamás pályája kezdeteiről elmondta: az 1990-es évek elején Dr. Lengyel Csabával, az SZTE SZAKK jelenlegi elnökével együtt kapták azt a feladatot, hogy a belgyógyászati klinikán foglalkozzanak a cukorbetegséggel, mivel akkoriban kevés volt a diabetológus.
- Akkor még nem lehetett biztosan tudni, hogy a diabetológiában ekkora innováció és progresszió lesz. A szó legszorosabb értelmében mondhatjuk, hogy a semmiből végül is egy prosperáló klinikai egység jött létre, és nagyszerű élmény volt ezt a folyamatot végigkísérni és támogatni – mondta az SZTE SZAKK Belgyógyászati Klinika igazgatója.
A betegség kockázatainak felismerésére a diabetológus professzor a hazai gyakorlatban alkalmazott Findrisk validált kérdőívet ajánlotta. Ez a kérdőív figyelembe veszi a kitöltő személyes paramétereit, valamint a betegség családi halmozódását is.
Magyarországon néhány éve 780-800 ezer ismert felnőtt cukorbeteget tartottak számon annak alapján, hogy mennyien váltottak ki a diabétesz kezeléséhez felírt gyógyszert. Még meglepőbb, hogy a felmérések szerint mintegy 400 ezren nem is tudnak készülődő cukorbetegségükről.
Panek Sándor
A borítóképen: Prof. Dr. Várkonyi Tamás diabetológus, endokrinológus orvos az SZTE SZAKK Belgyógyászati Klinika igazgatója. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
