A lehető legjobb eredménnyel zárult a Szegedi Tudományegyetem intézményakkreditációs eljárása: a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) elkészítette az egyetem működését átfogóan értékelő zárójelentését, amely alapján az SZTE 2031. május 31-ig, azaz a maximálisan adható időtartamra kapta meg akkreditációját.
A Szegedi Tudományegyetem professzorai közül Görög Márta igazságügyi miniszter a 2., Karikó Katalin – „Nobel-díjas kutató, tanácsadótestületi tag, Egészségügyi Minisztérium” megjelöléssel – a 48. a Forbes Magyarország magazin által közzétett, „Az 50 legbefolyásosabb magyar nő – 2026” listán. Az anyalap, az amerikai Forbes magazin idén februárban a ma élő legnagyobb innovátorok 250-es listáján a 169. helyen említette Karikó Katalint. Az első magyar Nobel-díjas kutatónő mindkét lapban szerepelt már az előző években is.
A „turbulens változások után és előtt” közéleti szerepkörbe került nőket rangsorolta a Forbes Magyarország magazin. A lap 2015 óta állít össze listát a legbefolyásosabb magyar nőkről. E névsorokban Karikó Katalin 2024-ben, 2025-ben is szerepelt. 2026-ban megváltoztatták a módszertant és a megközelítést. Most először egytől ötvenig rangsoroltak, miközben a lista egységes, nem a korábbi kategóriák (politika, üzlet, média, kultúra) szerinti bontásban tették közzé a névsort. A szervezők szerint ezek a nők „más szerepre készülnek, mint amit eddig engedett nekik a politika”. „Az 50 legbefolyásosabb magyar nő – 2026” listán a Szegedi Tudományegyetem két professzora is helyet kapott: Görög Márta a 2., Karikó Katalin a 48.
A dobogós helyeken a magyar kormány három tagja szerepel „Az 50 legbefolyásosabb magyar nő – 2026” listán.
A Szegedi Tudományegyetem professzora, az igazságügyi miniszter Görög Márta – a külügyminiszter Orbán Anita után és az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit előtt – a második helyre került a rangsorban.
A Szegedi Tudományegyetem alumnája és professzora, Görög Márta profiljából a Forbes Magyarország kiemeli, hogy „1990 óta harmadszor vezeti nő az igazságügyi tárcát, személyében – ahogy egy alkotmányjogász” forrás „fogalmazott – a szakma osztatlan támogatását élvező jogászprofesszor, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja került a miniszteri bársonyszékbe. Eddig kerülte a nyilvánosságot, de szegedi munkája és közössége az identitásának is fontos eleme. Ahogy miniszteri meghallgatásán mondta, munkájához ’zsinórmértékül szolgálnak a szegedi jogászprofesszorok értékrendje és eredményei’.
A felhatalmazáshoz túlzás nélkül történelmi jelentőségű feladatkör jár” – a Forbes Magyarország szerint. Így például: „a felismerhetetlenségig csorbított magyar jogállamiság helyreállítása, jogszabályok százainak módosítása nyár végéig az uniós források hazahozatala érdekében, teljes körű alkotmányozási folyamat a társadalom széles rétegeinek bevonásával és az aránytalan választási rendszer átalakítása.”
A lap arra is emlékeztet, hogy az igazságügyi miniszter konkrét „ígéretei között van még a végrehajtási rendszer nonprofittá alakítása, valamint a bíróság és az ügyészség intézményi függetlenségének megerősítése. Relatív függetlenségét a miniszterelnök gravitációs erejétől az is erősíti, hogy ő is vétójogot kapott a kormányban.”
Karikó Katalin a 48. helyen szerepel a Forbes-Magyarország magazin legújabb listáján „Nobel-díjas kutató, tanácsadótestületi tag, Egészségügyi Minisztérium” megjelöléssel. A biológus diplomáját és PhD fokozatát a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerző, majd alma materétől első díszdoktori címét elnyert és professzorává kinevezett Karikó Katalint bemutató két bekezdésnyi szövegben a magazin az SZTE honlaphíreit idézi.
A Forbes Magyarország elmeséli: „Bevásárlás közben, a tejfölös pult mellett állva érte Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter felkérése. ’A kikötésem az volt, hogy csakis ingyen vállalom a tanácsadói szerepkört, és csak akkor, ha a valós tudásomnak és tapasztalatomnak, nem pedig a nevemnek szól a felkérés’ – mondta” Karikó Katalin a feltételeiről az SZTE hírportáljának. „Hegedűsnek már azt is javasolta, hogy egy budapesti kórházban indítsanak sejtterápiás folyamatot leukémiás betegek kezelésére” – fogalmaz a magazin.
„A kinevezését övező optimizmus ismét bebizonyította, hogy Karikó nem csupán az orvostudomány kiemelkedő alakja, hanem a magyar közélet meghatározó szereplője és alakítója, amit ezentúl formális pozíció is erősít” – összegzett a Forbes Magyarország, majd az SZTE hírportált idézve arra emlékeztet, hogy Karikó Katalin „Philadelphiában él, de szoros kapcsolata van Magyarországgal, az itteni barátaival, a Szegedi Tudományegyetem professzoraként fiatal kutatókat is mentorál. Világszerte több mint húsz rangos egyetem díszdoktora.”
Az 50 legbefolyásosabb magyar nőt felsoroló 2026-os listát itt lehet böngészni.
Példaképként szerepelt 2025-ben Karikó Katalin a Forbes Magyarország befolyásos nőket rangsoroló listáján. 10-10 név került az üzlet, a média, a közélet és a kultúra alcímhez.
A „10+1” példaképről azt írták, hogy az „első női Nobel-díjas magyarként nem csupán az orvostudomány kiemelkedő alakja, de a magyar kultúra meghatározó szereplője és alakítója is. Noha a Covid, a pandémia és az oltások témája mára talán kikopott a közbeszédből, ám Linkedin-követőtábor a ma is 35 ezres, ezzel a hazai Linkedin-közösségben ő a második legnagyobb elérésű nő.”
A legbefolyásosabb magyar nők 2024-es listáján Karikó Katalin a „kultúra” kategóriában 1. helyezett lett. A Forbes Magyarország indoklása szerint nem „volt olyan háttérbeszélgetésünk idén, amelyen a befolyásos magyar nő szóösszetétel esetében nem Karikó Katalin neve került volna az elsők között szóba”.
Az anyalap, az amerikai Forbes a ma élő legnagyobb innovátorok között említette a magyar Nobel-díjas kutatónőt. A Forbes az Egyesült Államok 250. születésnapját ünneplő, egész éven át tartó különkiadás-sorozata nyitányaként 2026 februárjában egy 250-es listát adott közre napjaink legjelentősebb innovátorairól. Az archetípusnak számító amerikai innovátor, Thomas Edison nyomdokain járók között a 169. helyre került az első magyar Nobel-díjas nő, a biokémikus Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem alumnája, díszdoktora és professzora.
„Sok év ismeretlenség után a világ élvonalába” címmel mutatta be az amerikai újságban az innovátorok közé választott Karikó Katalint a Forbes Magyarország. Az amerikai anyalap rövid közleményében Karikó Katalin életútjából az amerikai időszakot emelték ki. „A magyar születésű tudós 1985-ben emigrált Philadelphiába férjével, lányával és körülbelül 1200 dollárral, amit egy plüssmackóba gyömöszöltek biztonságba.”
Munkásságából hangsúlyozták: „A 90-es évek elején úttörő szerepet játszott az mRNS-technológia kutatásában, de évekig a feledés homályába merült.
Egy ponton lefokozták, mert a főnöke értelmetlennek tartotta a technológiát.
Most hősként ünneplik, akinek munkája segített felgyorsítani a Pfizer és a Moderna Covid elleni vakcinák fejlesztését, amelyeket világszerte forgalmaztak.”
Hasonló megközelítésű profillal mutatta be a 2021-es Forbes az „50 év felett 50” listáján a magyar biokémikust, Karikó Katalint.
A Forbes beszámolt a Karikó – Weissman kutatópáros 2023-as Nobel-díjáról. Itt kiemelték: „2023-ban a hat amerikai orvosi, kémiai és fizikai Nobel-díjas közül négy bevándorlóként érkezett Amerikába”.
Egy új kutatás szerint a bevándorlók jelentős mértékben hozzájárultak Amerikához a tudományos területeken, különösen az elmúlt két évtizedben.
A Forbes 2023. október 3-án portrét adott Karikó Katalinról. Megírtuk a „Karikó Katalin újabb elismerésekkel érkezik a stockholmi Nobel-hétre” című cikkünkben, hogy az amerikai lap 2023. október 6-án arról is beszámolt, hogy: „Nobel-díjat kapott az mRNS felfedezéséért – és néhány akadémikus arra kéri a Penn-t, hogy kérjen bocsánatot”. A philadelphiai egyetem bocsánatkérése elmaradt…
SZTEinfo – Ú. I.
Fotók forrása: forbes.hu, forbes.com
