Nemzetközi energiairányítási szabványt vezet be az SZTE a hatékonyabb működésért

A Szegedi Tudományegyetem Integrált Irányítási Rendszerének kiterjesztése, a hatékonyság növelése érdekében folyamatban van az ISO 50001 szabvány bevezetése. Ez egy nemzetközi energiairányítási szabvány, amely segít a szervezeteknek abban, hogy mérjék energiafelhasználásukat, feltárják a jelentős energiahasználati pontokat, és folyamatosan javítsák energiahatékonyságukat. Ezzel az egyetem meglévő minőségirányítási és információbiztonsági rendszere egy energiairányítási elemmel bővül.

Csáki-Kónya Nikolett, az SZTE Kontrolling Központ vezetője elmondta, amikor 2022-ben jelentősen megemelkedtek az energiaárak, új takarékossági intézkedéseket kellett megfogalmazni és elindítani. – Ezek rövid távon nagyon jól működtek – például maximalizáltuk az épületek hőmérsékletét, meghatároztuk a nyitvatartási időket és egyéb intézkedéseket vezettünk be. Ugyanakkor jött a felismerés, hogy hasonló szemlélet szerint működünk, mint amit a szabvány is elvár. Ha már így csináljuk, alakítsuk úgy a rendszerünket, hogy az megfeleljen a nemzetközi szabvány követelményeknek – beszélt a bevezetés mögötti motivációkról.

Csáki-Kónya Nikolett: az a típusú működés, amelyet a szabvány előír, erősítheti az egyetem versenyképességét a hazai és nemzetközi felsőoktatási környezetben. Fotó: Bartha Karina

Az ISO 50001 energetikai szabvány szerinti működés kialakítása folyamatosan zajlik, az egyetemen belüli szabályozásokat ennek megfelelően alakítják ki. – A tanúsítást idén őszre tervezzük – vette át a szót Fábián Zoltán MIR vezető. Ez annyit jelent, hogy auditorok jönnek, akik megvizsgálják, hogy a működésünk mennyire felel meg a szabvány követelményeinek, valamint az általunk kialakított szabályozásnak. Az audit eredménye alapján a tanúsító szervezet értékeli, hogy az egyetem energiairányítási rendszere megfelel-e a szabvány előírásainak, és amennyiben igen, kiadják a tanúsítványt.

Az ISO 50001 szabvány nem mondja meg a szervezeteknek, hogy konkrétan milyen műszaki megoldásokat kell alkalmazni. Ez egy keretrendszer, amely abban segíti a szervezeteket, hogy észrevegyék, mely épületek, berendezések vagy folyamatok fogyasztanak sok energiát. Ehhez kapcsolódóan a szervezet meghatározza az elérendő célokat, kijelöli, hogy azokhoz milyen erőforrásokat tud biztosítani, és ezeknek a monitorozását folyamatosan végzi. A rendszer bevezetése a tapasztalatok szerint akár 5-10 százalékos energiamegtakarítást vagy hatékonyságjavulást is eredményezhet. Csáki-Kónya Nikolett szerint az a típusú működés, amelyet a szabvány előír, erősítheti az egyetem versenyképességét a hazai és nemzetközi felsőoktatási környezetben.
Az ISO 50001 szabvány bevezetését egy átfogó alapállapot felmérés előzi meg. Az egyes területekről korábban is rendelkezésre álltak adatok, de nem ennyire egységes rendszerben, áttekinthetően, látva, hogy az adott épület milyen gépészeti, energetikai, villamossági jellemzőkkel rendelkezik. A folyamatban lévő felmérés eredményeként az egyetem szakemberei létrehoznak egy prioritási sorrendet. A lista segít annak meghatározásában, hogy mely épületekben a legsürgősebb beavatkozni az energiahatékonyság javítása érdekében.

Fábián Zoltán: az infrastruktúra megújításán túl a megújuló energiaforrások használata is fontos fejlesztési irány. Fotó: Bartha Karina

– Látjuk, hogy a legnagyobb feladat a százéves épületek hőszigetelése és az elavult nyílászárók cseréje lesz. Az infrastruktúra megújításán túl a megújuló energiaforrások használata is fontos fejlesztési irány, de ez már a gyakorlatunk része, hiszen számos egyetemi épület tetején vannak napelemek. A geotermikus energia használata is egyre bővülhet. Ezek a lépések hozzájárulnak ahhoz, hogy csökkenthessük a vásárolt földgáz és villamosenergia mennyiségét – vélekedett Fábián Zoltán.

Több szintű képzési rendszer segíti az ISO 50001 energiairányítási szabvány bevezetését az SZTE-n. Az alapszintű, kötelező éves oktatást minden egyetemi munkavállalónak el kell végeznie, az energiahatékonysági szemléletformáló képzés beépült a tűz- és munkavédelmi, környezetvédelmi, valamint minőségügyi és információbiztonsági oktatás mellé. Csáki-Kónya Nikolett hozzátette, műszaki menedzserek és műszaki referensek képzése is folyik. Utóbbiak nemcsak havi rendszerességű oktatáson vesznek részt, hanem a terepen, a gyakorlatban is megmutatják nekik, hogy milyen változtatásokra van szükség a hétköznapi gyakorlatban. Vezetői szinten is szervez az egyetem olyan képzéseket, amelyeken átadhatják a legfontosabb üzeneteket az ISO 50001 bevezetése kapcsán. A Kontrolling Központ vezetője hangsúlyozta, a szabvány alkalmazása nem egyszeri projekt, hanem folyamatos fejlesztést és rendszeres felülvizsgálatot igénylő folyamat.

Vida-Szűcs Imre
Borítókép: Fábián Zoltán, a Minőségirányítási Rendszer vezetője és Csáki-Kónya Nikolett, a Kontrolling Központ vezetője. Fotó: Bartha Karina