A lehető legjobb eredménnyel zárult a Szegedi Tudományegyetem intézményakkreditációs eljárása: a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) elkészítette az egyetem működését átfogóan értékelő zárójelentését, amely alapján az SZTE 2031. május 31-ig, azaz a maximálisan adható időtartamra kapta meg akkreditációját.
Az SZTE Móra Ferenc Szakkollégium 2026-ban ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. A jubileum alkalmat ad arra, hogy felidézzük az újszegedi intézmény történetének néhány fordulópontját.
Az újszegedi Közép fasor 33. szám alatti épület nem csupán kollégiumként, hanem közösségi és szellemi műhelyként is generációk életét formálta. Ha a kövek mesélni tudnának, egyetemisták ezrei második otthonának történetét mesélnék el.
Hat évtizede a szegedi egyetemisták egy csoportjának második otthona a JATE Móra Ferenc Kollégiuma, ami napjainkban az SZTE Móra Ferenc Szakkollégium. Fotó: Archív felvétel
Ma már szinte hihetetlennek tűnik, hogy a hatvanas évek közepén a József Attila Tudományegyetem közel 15 millió forintot fordíthatott két új kollégium építésére. Az egyik beruházás helyszíne az akkor még a város peremének számító Újszeged volt, a „Rózsa Ferenc sugárút” és a Közép fasor sarka.
Az egyetem 1965-ös beruházási terve szerint az épület kivitelezésére 8 millió forintot, berendezésére további 1,2 millió forintot különítettek el. A korszakban ez jelentős fejlesztésnek számított, amely jól mutatja a felsőoktatás bővülésének lendületét.
Az építkezés nemcsak az építőipar, hanem az egyetemi közösség ügye is volt. 1965 nyarán a JATE KISZ-bizottsága építőtábort szervezett: négy kéthetes turnusban összesen több száz hallgató dolgozott a készülő kollégiumi épületen és az orvosegyetemi klinikák felújításán. Egy-egy turnusban hetven fiatal végzett segédmunkát. A készülő épület födémeihez és a műanyag padlók alá szükséges salakot is gyakran egyetemisták hordták.
1965 júliusra már jól látszott a végeredmény körvonala. A 69 méter hosszú, 15 méter széles és közel 20 méter magas épület hat szintje elkészült, falai álltak. A kollégium ekkor még névtelen volt, de már formálódott az a hely, amely később a szegedi egyetemi élet egyik meghatározó intézményévé vált.
Snopper Tibor építész, a főiskola Petőfi kollégiumának terveit fogalmazta át, így született meg a Móra diákotthon. Az újszegedi ikertestvér mintájára Budapesten is felepitettek egy koleszt az Eötvös József Tudományegyetem diákjai számára. Fotó forrása: SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
A korabeli tudósítások szerint a tervezők igyekeztek a tanulást és a közösségi életet egyaránt szolgáló környezetet kialakítani.
A középfolyosós elrendezésű épületben nyolcfős egységeket alakítottak ki: egy tanulószoba kapcsolódott két négyszemélyes hálóhoz. Az ágypamlagok, a beépített szekrények és a könyvállványt helyettesítő ötletes éjjeliszekrények korszerű berendezésnek számítottak.
A Közép fasor 30-31. szám alá először beköltözők között mutatta be a Délmagyarország 1966. április 17-én az I. éves bölcsészt, Baracs Gabriellát, Szatmári Évát, továbbá a IV. éves Horváth Máriát, Fuchs Kamillát, Hódi Évát. A fotóriporter, Liebmann Béla fényképen, az újságíró, Jakab Ágnes cikkben írta le, milyen az épület. Fotó: képernyőkép, Ú. I.
Az első beköltözők 1966 tavaszán érkeztek. A 308 férőhelyes lánykollégium lakói közül 234-en a József Attila Lánykollégiumból, 74-en pedig albérletből költöztek át az új épületbe. A korabeli beszámolók szerint minden emeleten zuhanyzó, WC, vasalószoba, telefonfülke és főzőfülke működött, a tetőn pedig napozóterasz várta a hallgatókat.
Miközben a kollégium benépesült, Újszeged is átalakulóban volt. A Tiszán még csak egyetlen híd vezetett át, a városrészbe a szegediek által szeretettel csak „tujának” nevezett sárga villamos járt. Az Erzsébet-liget és a Vigadó a városi társasági élet fontos helyszínei voltak, a mai Sportcsarnok alapozását pedig éppen ebben az időszakban kezdték meg.
A JATE Móra Ferenc Diákotthonban csak egyetemista lányok lakhattak. Az avató ünnepségén dr. Szabó Zoltán akadémikus, az egyetem rektora beszédében hangoztatta, hogy „a diákotthont kollégiummá kell fejleszteni. Oktatóknak, hallgatóknak egyaránt ez az egyik legfontosabb feladata.” Archív fotó, forrás:
Az új diákszállót 1966. április 30-án avatták fel ünnepélyes keretek között. Az eseményen a JATE vezetői és professzorai is részt vettek. Az egyetem rektora beszédében hangsúlyozta, hogy az új intézmény nem pusztán lakhatási lehetőséget jelent, hanem a nevelőmunka fejlesztésének fontos eszköze is lehet.
A gondolat hamar valósággá vált.
A JATE Móra Ferenc Diákotthonból született a József Attila Tudományegyetem Móra Ferenc Kollégiuma – az 1967. november 25-i ünnepség résztvevői (balról jobbra) : Serfőző Lajos, a JATE MSZMP titkára; Szécsi Andrásné, a Művelődésügyi Minisztérium munkatársa; Szűcs Istvánné (KISZ KB); Márta Ferenc, a JATE rektora; Kemenes Béla rektorhelyettes; Szántó Imre kollégiumigazgató; Mcheller Magdolna kollégiumi titkár; Hevér László, a JATE KISZ titkára; Herczeg Ildikó diákbizottsági tag; Gulya Károly, a JATE BTK MSZMP titkára. Archív fotó, forrása: SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
1967. november 25-én újabb mérföldkő következett: a Móra Ferenc Diákotthont hivatalosan kollégiummá avatták. A korabeli meghatározás szerint a különbség nem csupán névleges volt. Míg a diákotthonokat elsősorban az állami vezetés irányította, a kollégiumokban a hallgatói önkormányzat is jelentős szerepet kapott. A Móra ezzel a közösségi önszerveződés új szintjére lépett.
Termelőszövetkezet és művelődési otthon is viselte Móra Ferenc nevét a múlt század hatvas éveiben Szegeden és környékén. Miért éppen Móra Ferenc (1879-1934) lett a JATE új diákotthonának névadója? A választ részben az író és tudós életműve adja meg.
Móra Ferenc természettudományi szakon tanári diplomát szerzett, de régészeti és néprajzi munkássága országos jelentőségű volt. A szegedi egyetem 1932-ben díszdoktori címmel ismerte el Móra Ferenc tudományos és irodalmi teljesítményét. Az intézmény névadása így egyszerre kapcsolódott a tudományhoz, az oktatáshoz és Szeged kulturális örökségéhez.
A névadóhoz méltó emlékhelyet is kialakítottak: 1969-ben, Móra születésének 90. évfordulóján a kollégiumban felavatták az író Schaár Erzsébet által készített bronz mellszobrát.
A Móra történetének egyik legfontosabb fordulópontja az 1972–1973-as tanévhez kapcsolódik. Ekkor vezették be a szakkollégiumi rendszert, amelynek mintáját a budapesti Eötvös Kollégium adta.
A JATE közművelődési táborban a szegedi egyetemisták és a szociológusok. Archív fotó, forrás: SZTE Móra Ferenc Szakkollégium
A szakkollégium lényege az önképzés volt. A hallgatók saját érdeklődésük alapján szerveződő szakmai műhelyekben mélyíthették el tudásukat. A témák széles spektrumot öleltek fel: a kriminálpszichológiától a modern műelemzésen át a pedagógiai pszichológiáig számos területen működtek csoportok.
A Móra Ferenc Kollégium avató ünnepség díszvendégei (balról jobbra): Krajkó András JATE párttitkár; Vörös Lászlóné kollégium-igazgató; Garamvölgyi Károly oktatási miniszterhelyettes; Rácz János rektorhelyettes; Fodor Géza rektor; Török Judit KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Osztályának vezetője; Birinyi Aranka kollégiumi bizottsági titkár; Papp István JATE KISZ-bizottság titkára. Fotó forrása: SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
A szellemi pezsgés eredményeket hozott. A Móra 1976-ban elnyerte a Kiváló Kollégium címet, majd 1981-ben másodszor is kiérdemelte az elismerést. Ezek a sikerek azt jelezték, hogy az intézmény túllépett a hagyományos kollégiumi szerepkörön, és egyre inkább tudományos-kulturális műhellyé vált.
A Móra Ferenc Kollégium 1981-ben másodszor nyerte el a Művelődési Minisztérium és a KISZ KB által adományozott "Kiváló Kollégium" címet. Archív fotó, forrás: SZTE Klebesberg Könyvtár és Levéltár
A hetvenes évek végén újabb változás színesítette a kollégiumi életet. A Bolyai Kollégium egy részének lakói a Mórába költöztek, így a korábban lánykollégiumként működő intézmény koedukálttá vált. Az épületet eredetileg 320 főre tervezték, mégis 359 hallgató lakott benne.
A zsúfoltság ellenére vagy talán éppen emiatt erős közösség alakult ki. A hallgatók kollégiumi lapokat szerkesztettek, filmklubot és színjátszókört működtettek. A hajósi közművelődési táborokban történészek, irodalmárok, nyelvészek és társadalomkutatók társaságában vitatták meg a világ dolgait.
Az 1980-as években a kollégiumi estek legendássá váltak. A hallgatók olyan vendégekkel találkozhattak, mint Kallós Zoltán, Csoóri Sándor, Bohumil Hrabal, Kertész Imre vagy Krasznahorkai László. Ezek a beszélgetések nemcsak kulturális események voltak, hanem szellemi találkozási pontok is egy olyan korszakban, amikor a nyilvános párbeszéd lehetőségei korlátozottabbak voltak.
A dokumentumok, fényképek, kollégiumi lapok és visszaemlékezések egyaránt azt bizonyítják, hogy a Móra soha nem csupán lakóhely volt. Az intézmény egyszerre jelentett otthont, szakmai műhelyt és közösséget.
A folyamat 2011-ben újabb állomásához érkezett, amikor a Móra Kollégium szakkollégiummá alakult. A Szegedi Tudományegyetem Szenátusa 2012-ben megerősítette az új státuszt, majd 2013-ban az intézmény elnyerte a „minősített szakkollégium” címet is.
Hatvan év távlatából visszatekintve világosan látszik: az újszegedi Közép fasor kollégiumi épülete több puszta téglákból és betonból húzott falaknál. Őrzi azoknak a generációknak az emlékét, akik itt tanultak, vitatkoztak, barátságokat kötöttek, közösséget építettek és formálták a szegedi egyetemi életet.
A kövek meséje, a kollégium története 2026. július 18-án, a „Móra 60” alumni találkozón újabb fejezettel gazdagodik.
SZTEinfo – Ú. I.
Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár,
Délmagyarország repozitórium,
Képtár és Médiatéka
A borítóképen: a Móra Ferenc Diákotthont hivatalosan kollégiummá avatták a 1967. november 25-i ünnepségen. Archív fotó, forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
További információ:
Nemzedékről nemzedékre – 40 éves a Móra Kollégium
Szemelvények a JATE Móra Ferenc Kollégiumának 30 éves történetéből
Cikkek a JATE és az SZTE jubileumairól.
Korábban írtuk:
Korábban írtuk
60 éves lesz a Móra Kollégium!
Búcsúzunk az SZTE legendás kollégiumi igazgatójától, Dr. Vörös Lászlóné Petróczi Kornéliától
A IX. Móra Interdiszciplináris Kárpát-medencei Szakkollégiumi Konferencia programja
Összművészeti Est a Móra Ferenc Szakkollégiumban
Móra Kollégiumi Esték digitálisan - Meghallgatható Krasznahorkai László 1996-os találkozója
Természettudományos diákköri konferencia a Mórában
Ahol életre szóló barátságok születnek - kollégiumok a Szegedi Tudományegyetemen
Stb.
