A lehető legjobb eredménnyel zárult a Szegedi Tudományegyetem intézményakkreditációs eljárása: a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) elkészítette az egyetem működését átfogóan értékelő zárójelentését, amely alapján az SZTE 2031. május 31-ig, azaz a maximálisan adható időtartamra kapta meg akkreditációját.
Hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a tudásról, a kreativitásról vagy éppen az emberi kapcsolatok működéséről alkotott elképzeléseinket? Hol húzódik a határ a mesterséges intelligencia és a humán tudományok között? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a EUGLOH Szövetség hallgatói az „AI and the Humanities” című szegedi szervezésű EUGLOH kurzuson.
A blended formában megvalósuló program két online előkészítő alkalommal indult, majd egy háromnapos, intenzív személyes képzéssel folytatódott Szegeden. A kurzuson 19 hallgató vett részt a EUGLOH Szövetség nyolc partneregyeteméről, így a szakmai eszmecserék mellett a nemzetközi kapcsolatok építésére is lehetőség nyílt.
A program szakmai vezetői, Dr. Sávai-Matuska Ágnes és Dr. Füzi Izabella olyan tanulási környezetet alakítottak ki, amelyben a résztvevők nemcsak a mesterséges intelligencia technológiai hátterével ismerkedhettek meg, hanem annak kulturális, filozófiai és társadalmi vonatkozásait is vizsgálhatták. A kurzus egyik legfontosabb sajátossága az interdiszciplináris megközelítés volt. Az online előadások során beleláthattak például a kiterjesztett valóság (XR) technológiák fejlődésébe és abba, miként egészíthetik ki ezek az eszközök az emberi képességeket a jövő munkahelyein. A szegedi program ezt követően még szélesebb perspektívából közelítette meg az ember és a mesterséges intelligencia kapcsolatát.
A résztvevők olyan kérdéseket vitattak ugyanis meg, mint hogy miként változtatják meg a digitális technológiák az emlékezetet és az önazonosságot, hogyan formálják a történetmesélést és az emberi tapasztalatok értelmezését, vagy éppen milyen szerepet tölthet be a mesterséges intelligencia a tudományos kutatásban és a kreatív alkotásban. A foglalkozások irodalmi művek, filmek és kulturális példák elemzésén keresztül vizsgálták a technológia hatását a mindennapi életre, miközben a hallgatók saját tapasztalataikat is megoszthatták egymással.
A nemzetközi program kiemelt előadója Alexa Alice Joubin, a George Washington Egyetem professzora volt, aki Shakespeare és a mesterséges intelligencia kapcsolatán keresztül mutatta be, hogyan jelennek meg az új technológiák az irodalomtudomány és a digitális bölcsészet kutatási területein. A kapcsolódó workshop során a résztvevők azt vizsgálták, hogyan értelmezhetők a MI által létrehozott tartalmak a fikció és az emberi kreativitás szempontjából.
A kiterjesztett valóság (XR) témájú online előadást és beszélgetést António Coelho, a Portói Egyetem munkatársa vezette. A kurzus nem csupán elméleti kérdésekkel foglalkozott. A program záró napján Szabó Attila médiaművész vezetésével a hallgatók interaktív műhelymunkában vettek részt, ahol különböző digitális eszközök, szenzorok és mesterséges intelligenciára épülő alkalmazások segítségével kísérletezhettek. A közös alkotómunka során közvetlen tapasztalatot szereztek arról, hogyan válhat az ember és a gép együttműködése a kreatív folyamatok részévé.
A résztvevők saját prezentációk elkészítésével is reflektáltak a kurzus témáira, bemutatva, hogyan használják a mesterséges intelligenciát tanulmányaikban, munkájukban és mindennapi életükben. A különböző tudományterületekről érkező hallgatók eltérő nézőpontjai jól érzékeltették, hogy a mesterséges intelligencia hatása ma már messze túlmutat az informatikán. A résztvevők kiemelték, hogy habár a MI alapvető eszközzé vált az életünkben, a hatékony használatát alapvetően határozza meg a személyes jelenlét, a feltett kérdések és begépelt promptok minősége, valamint a válaszok értelmezési készége, tehát az “MI-műveltség”. Ezen túlmutató szükséglet, hogy ezt az információt a saját környezetünk, értékeink és a valós élet összetettségének tükrében tudjuk értelmezni.
Az „AI and the Humanities” visszatérő jó példája a EUGLOH Szövetség azon elvének, hogy a komplex társadalmi kihívásokra csak több tudományterület együttműködésével adhatók érdemi válaszok. A szegedi program során a hallgatók nemcsak új ismereteket szereztek a mesterséges intelligenciáról, hanem közösen gondolkodtak arról is, hogy a gyors technológiai változások közepette miként őrizhető meg az emberi kreativitás, a kritikus gondolkodás és az együttműködés, amelyek a jövőben is meghatározó szerepet játszanak majd.
SZTE Oktatási Igazgatóság
