A lehető legjobb eredménnyel zárult a Szegedi Tudományegyetem intézményakkreditációs eljárása: a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) elkészítette az egyetem működését átfogóan értékelő zárójelentését, amely alapján az SZTE 2031. május 31-ig, azaz a maximálisan adható időtartamra kapta meg akkreditációját.
„Találkoztál már mesekönyvíróval? Na és kutatóval?” Az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskola első osztályos tanulói mindkét kérdésre igennel felelhetnek. A 97. Ünnepi Könyvhét alkalmából június 8-án Bodor Attila meseíró és biológus látogatott iskolájukba. A szerző legújabb mesekönyve, „A fiú, aki cseppet sem adta fel” Béres József történetét mutatja be gyerekeknek. A címszereplő munkásságához kapcsolódva az író színes kémiai kísérlettel kápráztatta el és invitálta közös gondolkodásra a kisdiákokat.
Csillogó szemű gyerekcsapat várta Bodor Attila rendhagyó óráját 2026. június 8-án az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolában. Az óra egyben az író legújabb mesekönyvének „A fiú, aki cseppet sem adta fel” bemutatóját is jelentette a 97. Ünnepi Könyvhét programjaként a Szegedi Tudományegyetem szervezésében. A mesekönyv a Naphegy Könyvkiadó híres magyarokat bemutató mesekönyv sorozatának részeként jelent meg. A sorozat korábban olyan jelentőségű magyarok történetét hozta el gyermekek számára, mint Szabó Magda vagy Kőrösi Csoma Sándor. Bodor Attila mesekönyvíróként és biológus kutatóként tökéletes jelöltté vált a kiadó számára ahhoz, hogy Béres József, a Béres Csepp feltalálójának életútját is bemutassák a gyerekek nyelvén. A könyvsorozat azonban sokkal többet nyújt ismeretterjesztésnél.
Fotó: Bartha Karina
- Azt gondolom, a könyvsorozat legfőbb célja az, hogy megismertesse híres magyar emberek történetét, átadva azt az üzenetet, hogy mindenki volt egyszer gyerek és minden gyerekben rejlik potenciál, hogy ő legyen az, aki valami nagy dolgot fog végrehajtani. A könyvsorozatban bemutatott személyek mind azt szimbolizálják, hogy itt, ebben a pici országban is lehet sokra vinni. Lehetséges olyan személlyé válni, akire a későbbi generációk felnézhetnek. Specifikusan „A fiú, aki cseppet sem adta fel” üzenete, hogy nem érdemes feladni akkor, amikor az ember nehézséggel találkozik. Lehet, hogy a nehézség akkor nagynak tűnik, de ha megpróbálunk tenni azért, hogy legyűrjük, átlendülhetünk rajta, és később valami sokkal jobb dolog sülhet ki belőle. Kutatóként én annak is örülök, hogy pont egy kutató életét dolgozhattam fel, és ezáltal tudományos ismeretterjesztést, tudománynépszerűsítést is belevonhattam a mesekönyvbe - osztotta meg gondolatait Bodor Attila, a Szegedi Tudományegyetem Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékének adjunktusa, mesekönyvíró.
Bodor Attila főként szórakoztatni szeretne történeteivel, de több mesekönyvében is megjelenik a tudományos ismeretterjesztés. Az elképesztő kelkáposzta-főzelékben a globális klímaváltozás és az üvegházhatás, A hasfájós sellőben az olajszennyezés, olajfaló bacilusok, a szennyezett közegek biológiai módon történő kármentesítése jelenik meg. Béres József történetében nyomelemekkel, makroelemekkel találkoznak a fiatal olvasók.
Bodor Attila biológus, mesekönyvíró. Fotó: Bartha Karina
- Szerintem a mese lényege az, hogy szórakoztasson és, hogy a gyerek élvezze. Elsősorban nem tanítani szeretnék a mesékkel, nem kell feltétlen egy tudás dömpinget ráereszteni a gyerekekre mesehallgatás közben. Azonban, ha van rá lehetőség, akkor nagyon szívesen beleszövök a mesékbe olyan dolgokat, amikről később a gyerekek izgalmas beszélgetéseket folytathatnak a szüleikkel. Ez nagyon jó kiindulópont ahhoz, hogy együtt tanuljanak - magyarázta Bodor Attila, az SZTE Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékének adjunktusa, mesekönyvíró.
Az említett tudományos elemek, környezeti jelenségek megjelenítése rendszeresen sajátos kihívás elé állítja a mesekönyvek szerzőjét, ugyanis ezek nehezen értelmezhetőek lehetnek a gyerekek számára. Béres József történetének gyermekbarát bemutatása, meséssé varázsolása további új kihívásokat tartogatott a szerző számára.
Fotó: Bartha Karina
- Béres József munkássága tele van olyan tényezőkkel, amik a gyerekeknek nehezen megfoghatók, mint a nyomelemek és a makroelemek. Ezeket nehéz úgy elmagyarázni, hogy könnyen befogadható legyen a gyerekeknek, és ne zökkentse ki őket a sztori közben. Próbáltuk úgy beleszőni az ismeretanyagot a mesébe, hogy a gyerekek találkozzanak újdonsággal, de az ne akassza meg a mesét annyira, hogy onnantól kezdve ne tudjanak figyelni. Úgy látszik, ez sikerült is. Béres József életének politikai háttere is olyan eleme a történetnek, ami nagyon nehezen értelmezhető a gyerekek szempontjából. Ezen tompítottunk, megpróbáltuk egy kicsit mesésebbé tenni. A politikai rosszakarók, ellenlábasok szimbolikus módon egy fekete madárrajként jelennek meg, akik mindig, amikor Béres József életében nehézség történik, felbukkannak, csacsognak-csörögnek - avatott be Bodor Attila.
A szerző több okból is fontosnak tartja a gyerekek megismertetését a környezeti problémákkal. A klímaváltozás, környezetszennyezés nem csak a felnőttek problémái, a gyerekek életére, jövőjére is hatalmas kihatással bírnak. Bodor Attila szerint a gyerekek azok, akik ezeket a problémákat a felnőttek helyett valószínűleg megoldják majd. Ha korán felhívjuk rá a figyelmüket, később felkészültebben találkozhatnak a környezeti kihívásokkal. A gyerekekre a meséken keresztül hathatunk, míg a gyerekek segítségével talán a szülők figyelme is felhívható a környezeti problémákra, hogy egy kicsit szebb világban élhessünk.
Fotó: Bartha Karina
Bodor Attila rendszeresen mutat be kísérleteket gyerekeknek mesekönyvei kapcsán. Tapasztalatai szerint ezzel könnyen felkelthető a fiatal közönség figyelme, akik rendszerint érdekesnek találják a kísérleteket. Ezt tartotta a legjobb módszernek „A fiú, aki cseppet sem adta fel” mesekönyv bemutatására is. Rövid bemutatkozása után kezdődhetett is a várva várt kísérletezés a lelkesen érdeklődő gyerekekkel a Juhász Gyula Általános Iskola könyvtárában. A kisdiákok a mesekönyvíró-kutatóval közösen pezsgőtablettát oldhattak ételfestékkel színezett vízben, a leggyorsabbak apró jutalmat is kaptak. A gyerekek azonnal bevonódtak a kísérletbe, lelkesen igyekeztek válaszolni a meseíró kérdéseire, és alig győzték kivárni, hogy ők is elvégezhessék az izgalmas kísérletet. Kiderült az is, hogy a mesekönyv témája nem idegen a gyerekek számára, hiszen a Béres Cseppet sokuk ismeri otthonukból.
- Nagyon szeretném, hogy emlékezzenek a kísérletre, amit csináltunk, amikor hazamennek. Remélem, ez egy olyan élmény, amiről mesélni is tudnak, és nem felejtik el rögtön, amint kiszaladnak a könyvtár ajtaján. Hátha otthon, amikor beszélgetnek, előbb-utóbb szóba kerül a mesekönyv címe, olvasásra csábítva a gyerekeket - zárta gondolatait Bodor Attila kutató-mesekönyvíró.
Bartha Karina
