A lehető legjobb eredménnyel zárult a Szegedi Tudományegyetem intézményakkreditációs eljárása: a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) elkészítette az egyetem működését átfogóan értékelő zárójelentését, amely alapján az SZTE 2031. május 31-ig, azaz a maximálisan adható időtartamra kapta meg akkreditációját.
Június 14-én mutatták be a Szegedi Pinceszínházban Rojik Tamás Szárazság című disztópiájának színpadi adaptációját. A 97. Ünnepi Könyvhét és 25. Gyermekkönyvnapok alkalmából színre vitt produkció az SZTE NKI szervezésében és támogatásával, valamint a Szegedi Egyetemi Színház közreműködésével valósult meg. Az előadás egy olyan jövőképet tár a közönség elé, amely egyszerre nyugtalanító, elgondolkodtató és ijesztően ismerős.
A történet a 2050-es évek Budapestjére kalauzolja a nézőket. Ebben a jövőben a klímaváltozás már nem távoli fenyegetés, hanem a mindennapok meghatározó valósága. A hosszan tartó aszályok, a szélsőséges hőség és a súlyos vízhiány teljesen átalakították a társadalmat. Az ivóvíz luxuscikké vált, az emberek pedig szigorú szabályok szerint juthatnak hozzá. Az erőforrásokért folyamatos a küzdelem, miközben a hatalom szigorúan ellenőrzi a készleteket. A fennmaradás így nem csupán természeti, hanem társadalmi és erkölcsi kérdéssé is válik.
Varga Norbert, a Szegedi Egyetemi Színház művészeti vezetőjének rendezésében színpadra állított előadás, másfél órán keresztül vezeti végig a közönséget ezen a fokozatosan széthulló világon. A jövő társadalmában a technológia minden korábbinál nagyobb szerepet kap. Nyomkövetők és fejlett megfigyelőrendszerek követik az emberek életét, miközben egyszerre szolgálják a fennmaradást és az ellenőrzést. A legnyomasztóbb mégis az, ami hiányzik: az állatok, a növények és maga a természet. Az egykor élő ökoszisztémák helyén csupán egy kiszáradt, élettelen világ maradt. Ebben a környezetben próbál boldogulni a két fiatal főszereplő, Dani és Anikó.
 |
| Részlet Rojik Tamás Szárazság című előadásából. Fotó: Bús Anna |
Az előadás atmoszférája már az első pillanatokban magával ragadja a nézőt. A teljes sötétségből kibontakozó jelenetek, a fokozatosan erősödő fények és a gondosan megkomponált hanghatások állandó feszültséget teremtenek. A minimalista látványvilág hatásosan idézi meg a kiszáradó világ ridegségét, miközben a néző szinte saját bőrén érzi a fullasztó hőséget és a bizonytalanságot. A színészek hiteles alakításokkal keltik életre a szereplőik félelmeit, reményeit és kiszolgáltatottságát. Különösen emlékezetes a fiatal szereplők játéka, amely érzékletesen mutatja meg, miként formálhatja át egy ilyen szélsőséges világ az emberi kapcsolatokat, a döntéseket és az emberi értékrendet.
Bár az előadás most találkozott először a szegedi közönséggel, már a premier alkalmával erős hatást gyakorolt a nézőkre. A színpadon látottak jóval túlmutatnak egy elképzelt jövő történetén: egyértelmű párhuzamot vonnak a jelen környezeti problémáival, és arra figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás következményei már ma is formálják a világunkat.
 |
| Részlet Rojik Tamás Szárazság című előadásából. Fotó: Bús Anna |
A Szárazság színpadi adaptációja feszült, atmoszférikus és gondolatébresztő előadás. Emberi sorsokon keresztül teszi kézzelfoghatóvá a klímaváltozás kérdését, miközben arra ösztönzi a nézőt, hogy elgondolkodjon saját felelősségén és a jövő lehetséges alakulásán. Olyan színházi élményt nyújt, amely a függöny legördülése után is hosszú ideig a nézővel marad.
Bús Anna
Fotók: Bús Anna
