A lehető legjobb eredménnyel zárult a Szegedi Tudományegyetem intézményakkreditációs eljárása: a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) elkészítette az egyetem működését átfogóan értékelő zárójelentését, amely alapján az SZTE 2031. május 31-ig, azaz a maximálisan adható időtartamra kapta meg akkreditációját.
Június 8-án, a 97. Ünnepi Könyvhét egyetemi programjaihoz kapcsolódva mutatták be Dr. Kovács Helga A Kisteleki járás társadalmi-gazdasági helyzetének és fejlesztési lehetőségeinek aktuális kérdései című kötetét az SZTE Mezőgazdasági Karán. A szerzővel Dr. habil. Komarek Levente, a kar oktatási dékánhelyettese, a Gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet intézetvezető egyetemi docense beszélgetett.
A Kisteleki járás társadalmi-gazdasági helyzetének és fejlesztési lehetőségeinek aktuális kérdései című kötetének könyvheti bemutatóján Dr. Kovács Helga elmondta, szerinte egy hátrányos helyzetű térség jövőjéről nem lehet kizárólag statisztikai adatok alapján beszélni. A számok mellé helyi tapasztalatokra, településvezetői interjúkra, lakossági véleményekre és az adottságok pontos ismeretére is szükség van. Az SZTE Mezőgazdasági Kar Gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézetének tanársegédje új kötetében a Kisteleki járás társadalmi-gazdasági helyzetét és fejlesztési lehetőségeit vizsgálja.
A kötet a hazai fejlesztendő járások helyzetéből indul ki, majd a Kisteleki járásra és annak hat településére fókuszál. A szerző arra keresi a választ, milyen mozgástere lehet egy hátrányosabb helyzetű térségnek, és hogyan lehet a helyi adottságokra építve fejlesztési irányokat kijelölni. A beszélgetés során szó esett turizmusról, mezőgazdaságról, ipari területekről, közösségi együttműködésről és arról is, miért nem működhet minden településen ugyanaz a „fejlesztési recept”.
Moderátor (továbbiakban M): – Mi volt az a motiváció, amely arra késztette, hogy éppen a Kisteleki járást vizsgálja?
Szerző (Továbbiakban Sz): – Egyrészt szakmai kihívást láttam a térség vizsgálatában, másrészt személyes motivációm is volt. A Kisteleki járás a 290/2014-es kormányrendelet alapján kedvezményezett és fejlesztendő járásnak minősül. A komplex fejlettségi mutató alapján a kutatás kiindulópontján hazánk egyik hátrányosabb helyzetű térsége volt. Arra voltam kíváncsi, milyen problémák vezettek ehhez az állapothoz, és lehet-e ebből a helyzetből előrelépni.
A járást hat település alkotja, és mindegyik más jellegzetességekkel bír. Ópusztaszeren ott van az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, ezért a település múltját, jelenét és jövőjét tekintve a turizmus nagyon fontos. Balástyán a mezőgazdaság meghatározó, más településeken például a természeti környezet védelme vagy sajátos társadalmi problémák alakítják a lehetőségeket. A személyes kötődésem is erős: magam is hátrányos helyzetű településen élek, közvetlenül a Kisteleki járás mellett, így naponta találkozom azokkal a problémákkal és küzdelmekkel, amelyek egy ilyen térség életét meghatározzák. A családom mezőgazdasági tevékenységet folytat, Balástyához is kötődünk, ezért számomra ez nem távoli kutatási téma volt.
A kutatás a 2013 és 2022 közötti időszakot is vizsgálta. Az adatok alapján a Kisteleki járás helyzetében történt javulás, és az egyes településeknél is látszott előrelépés. A számok azonban önmagukban nem mondanak el mindent, mivel a járás települései nagyon eltérő adottságokkal rendelkeznek, és emiatt a fejlesztési lehetőségeket is helyben kell értelmezni.
M: – Minden térségnek saját fejlesztési irányra van szüksége, vagy léteznek általános receptek?
Sz: – Ahány település, annyiféle helyzet. Sok esetben még egy településen belül is találunk különbségeket. Baks esetében például a Mária-telep helyzete külön figyelmet igényel, és speciális fejlesztési irányokat kell kijelölni. Nem ugyanaz fog működni ott, mint a település más részein. Ugyanez igaz a belterületi és külterületi részekre is.
Ezért nagyon fontos, hogy minél kisebb területi egységeket vizsgáljunk. Ugyanazt a receptet nem tudjuk mindenhol alkalmazni. A jó gyakorlatokat viszont át lehet venni más településektől, ha azokat az adott térség saját jellemzőihez igazítjuk. Ezért is fontosak ezek a vizsgálatok: ötleteket adhatnak más településeknek, miközben azt is megmutatják, mire kell figyelni helyben.
Dr. Kovács Helga: A Kisteleki járás társadalmi-gazdasági helyzetének és fejlesztési lehetőségeinek aktuális kérdései
A Kisteleki járás jövője kapcsán a beszélgetésben több lehetséges fejlesztési irány is elhangzott. Kovács Helga a kutatásban szekunder és primer módszereket is alkalmazott, ami azt jelenti, hogy komplex fejlettségi mutatót alakított ki, interjúkat készített a településvezetőkkel, és kérdőíves felmérést végzett a járás lakosai körében.
M: – Milyen lehetőségeket lát a Kisteleki járás jövője szempontjából?
Sz: – Az egyik legfontosabb lépés az, hogy figyelembe kell venni a települések adottságait. Baks közigazgatási területének közel 80%-a természetvédelmi terület, ezért ott bizonyos ipari tevékenységek nem végezhetők, vagy csak korlátozottan. Ebben az esetben olyan fejlesztési lehetőségeket kell keresni, amelyek Baks sajátosságaihoz illeszkednek. A helyiek és a település vezetője is a természetközeli turizmust emelték ki lehetséges irányként.
Ópusztaszeren olyan kulturális és történelmi központ található, amely évről évre sok látogatót vonz a térségbe, Baks esetében pedig a természetközeli turizmus jelenthet fontos irányt. A szerző szerint a turizmusban közös marketingtevékenységre és települések közötti együttműködésre lenne szükség, hogy ne csak Ópusztaszer, hanem a járás többi települése is láthatóbbá váljon. Balástyán például a mezőgazdaság mellett egyre többen fordulnak a ló- és lovasturizmus felé, amely kapcsolódhatna a régióban már meglévő lovas turisztikai útvonalakhoz.
A mezőgazdasági hagyományok szintén erősek, és ez ma is érződik a települések szerkezetében, hiszen tanyás térségről van szó. A mezőgazdaság fejlesztése ezért továbbra is fontos lehet, ugyanakkor ezen a területen is egyre több kihívással kell szembenézni, például a csapadékhiánnyal. Az interjúkból és a kérdőíves felmérésből is kiderült, hogy a munkalehetőségek száma még mindig korlátozott a járásban. Új munkahelyekre van szükség, mert ezek segíthetnek a fiatalok helyben tartásában is. Az elmúlt 10 évben a járás népessége több mint 5%-kal csökkent, ezt a folyamatot mindenképpen lassítani kellene.
Az ipari fejlesztések szempontjából a közlekedési infrastruktúra javulása is lehetőséget jelenthet. Három település közigazgatási területét érinti az autópálya, felhajtási lehetőség is kiépült, és a települések már elkezdtek ipari területeket kijelölni. A Szegedre érkező nagyberuházások, köztük a BYD megjelenése arra is ösztönözte a településeket, hogy összehangolják fejlesztéseiket.
A kötet egyik erőssége, hogy a statisztikai mutatókat helyi tapasztalatokkal egészíti ki. A településvezetői interjúk és a lakossági kérdőívek nemcsak megerősítették a számokból látható folyamatokat, hanem olyan szempontokat is megmutattak, amelyek a fejlesztéspolitikai döntésekben közvetlenül használhatók lehetnek.
M: – Hogyan tudják a döntéshozók hasznosítani a kutatás eredményeit?
Sz: – Azt gondolom, hogy a kutatás egyik legfontosabb üzenete az, hogy közös szempontok szerint érdemes megvizsgálni a különböző településeket és járásokat. Így láthatóvá válik, melyek azok az adottságok, amelyekre építeni lehet, és hogyan tudnak a kisebb térségek nagyobb fejlesztési folyamatokhoz kapcsolódni.
Fontos lenne, hogy ezek a vizsgálatok akár évről évre elkészüljenek. Így a települések láthatnák, mely területeken sikerült előrelépni, és hol van még szükség fejlesztésre. A külső szakértők bevonása is hasznos lehet, mert más nézőpontból tudják megvizsgálni a térség helyzetét. A lakosság véleményére szintén érdemes figyelni. A kérdőívezés során nagyon sok érdekes meglátás született, ezek pedig fontos információt adhatnak a településvezetőknek arról, milyen irányba lehet tovább építkezni, és mennyire támaszkodhatnak a helyi közösségre egy-egy fejlesztés vagy probléma megoldása során.
Bár a kötet megjelenésével a kutatás egy szakasza lezárult, Kovács Helga szerint néhány év múlva érdemes lenne újra megvizsgálni a Kisteleki járás helyzetét.
M: – Van jövőbeli elképzelése a kutatáshoz kapcsolódóan?
Sz: – Érdemes lenne 5-6 év múlva újra elvégezni a vizsgálatot. A módszer azért is hasznos, mert a mutatók és mutatócsoportok alakíthatók, szükség esetén cserélhetők. Így újra meg lehetne nézni, hogyan változott a járás helyzete.
Különösen érdekes lenne megvizsgálni, milyen hatással lesznek a Szegedre települő nagyberuházások a környező településekre. Azt is érdemes lenne követni, hogy azokból a célkitűzésekből, amelyeket a településvezetők 2022-ben és 2023-ban megfogalmaztak, mi valósult meg, illetve tettek-e lépéseket ezek irányába. A lakossági kérdőívet is jó lenne újra kitöltetni, mert a kutatásból az is látszott, hogy az emberek alapvetően szeretnek ebben a térségben élni. Fontos kérdés, hogy ez néhány év múlva is ugyanígy lesz-e.
Szöveg és fotók: Nánai Fruzsina
A borítóképen: Dr. habil. Komarek Levente beszélget a szerzővel, Dr. Kovács Helgával
