Harmadik alkalommal szervezte meg az interdiszciplináris Spotlight Konferenciát az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Üzleti Jogi Intézete, a Wolters Kluwer Hungary Kft. és az SZTE OMIK Mesterséges Intelligencia és Digitalizációs Fejlesztési Program 2026. május 29-én. Az SZTE Rektori Épület dísztermében a Digitálisan mesterséges: átalakuló üzleti és jogi kompetenciák című tanácskozás résztvevőit Prof. Dr. Gellén Klára, az SZTE oktatási rektorhelyettese, az ÁJTK Üzleti Jogi Intézet intézetvezető egyetemi tanára köszöntötte.
– Amikor a konferenciát szerveztük, most is az volt a célunk, hogy ne csak a szűk értelemben vett jogi területtel foglalkozzunk, hanem legyünk hírvivői annak az újfajta gondolkodásnak, amelyre, az üzleti életet látva, elengedhetetlen, hogy felcsatlakozzunk – vélekedett Prof. Dr. Gellén Klára.
Három évvel ezelőtt a szervezők a kommunikációt, a compliance témakörét, tavaly az akadálymentességet helyezték a konferencia fókuszába. A kezdetekben úgy látták, csak szűk kör gondolkodik e témákban. A munkaerőpiac mára azonban újabb és újabb kérdéseket vet fel, próbál a mesterséges intelligencia (MI), az adatvezérelt kommunikáció, a digitális tartalomgazdaság kihívásaira előre mutató válaszokat adni.
A Wolters Kluwer Hungary Kft. anyagi támogatásban is részesíti azokat a hallgatókat, akik az esszépályázatra a legjobb pályamunkákat készítik. Az idén is szép számmal érkeztek be pályázatok a szakmai zsűri elé. Ezek közül hármat be is mutattak a konferencia közönségének.
A Wolters Kluwer Spotlight Ösztöndíj – Az év joghallgató tehetsége ösztöndíjra az pályázhatott, aki a pályázat benyújtásának időpontjában az SZTE jogász szakán aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezett, és ugyanezen időpontig nem töltötte be a 30. életévét. A pályázat 2026-ban is a jövő azon jogászgenerációjára fókuszált, akik jogi tanulmányaik során érdeklődnek az újonnan felmerülő, aktuális jogi kérdések iránt.
A Wolters Kluwer Spotlight Ösztöndíj – Az év joghallgató tehetsége bronz fokozatát három hallgató között osztották meg: Kovács Emma, Kerny Viktória és Erdei Viktor részesült az ösztöndíjban, és a vele járó 150 ezer forint pénzjutalomban. Az ezüst fokozatú ösztöndíjat és a 200 ezer forintos pénzjutalmat Péter Anita nyerte el. Arany fokozatú ösztöndíjjal és 350 ezer forinttal jutalmazták Szász Tündét. Az ösztöndíjakat Prof. Dr. Gellén Klára és Dr. Megyeri Andrea, a Wolters Kluwer Hungary Kft. innovációs és tartalomfejlesztési vezetője adták át.
A Spotlight Konferencia első előadója Prof. Dr. Jelasity Márk, az SZTE TTIK Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára volt. Azt a témát járta körül, hogy a technológia és a jog szakterületének találkozása milyen kérdéseket vet fel adatvédelmi és biztonsági szempontból. Kifejtette, a helyzet bonyolódik, mert az MI-modellek óriási adathalmazokon tanulnak, és vannak köztük személyes adatok is. Elvárás lenne, hogy az adatokat anonimizáljuk, de az a probléma, hogy a modellben, amit kapunk, benne van az adatnak a nyoma, rekonstruálhatjuk belőle az eredeti adatot. Ez igaz a nyelvi modellekre is.
Prof. Dr. Jelasity Márk, az SZTE TTIK Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. Fotó: Miskolci Dávid
Globális skillfejlesztési kezdeményezések az SZTE-n címmel tartott előadást a konferencia házigazdája, Prof. Dr. Gellén Klára. Az oktatási rektorhelyettes először a Szegedi Tudományegyetemet a maga komplexitásában mutatta be, mert ennek ismerete szükséges ahhoz, hogy megértsük, milyen oktatási stratégiában kell gondolkodnia az egyetemi vezetőknek. Az SZTE a Dél-Alföld meghatározó innovációs központja, amely egyben nemzetközileg is elismert felsőoktatási intézmény. Sokféle célkitűzést kell összefésülni egy akkora egyetemen, amely 12 karral, 13 képzési területtel, 25 000 hallgatóval és 2800 oktatóval, kutatóval rendelkezik. Az SZTE 2020-ban kezdett együttműködni a Coursera nemzetközi online oktatási platformmal. Ezen akár világcégek, vagy amerikai egyetemek kurzusait is ingyenesen elvégezhetik a szegedi hallgatók, így szélesíthetik a portfóliójukat. A Coursera több mint 4000 kurzust, 10 000 tananyagot kínál, és több mint 15 000 felhasználója van az SZTE programjában.
– A mesterséges intelligencia korszakváltó innováció, ennek megjelenésével és fejlődésével a mi gondolkodásunkat is teljesen más, rendszerszerű gondolkodás kell, hogy jellemezze. Komoly feladat, hogy hogyan tudjuk a gondolkodásunkat úgy újraprogramozni, hogy egészen más nézőpontból közelítsünk bizonyos problémák megoldásához. Látjuk azt, hogy ez a technológiai eszköz mankó ahhoz, hogy eredményesebben működhessünk. Kérdés, hogy mit akarunk átadni az MI-nek, és mi az, amin szeretnénk gondolkodni, amivel több időt töltenénk el – hallottuk Dr. Gellén Klárától.
Prof. Dr. Gellén Klára, az SZTE oktatási rektorhelyettese. Fotó: Miskolci Dávid
A Coursera 2025-ös Global Skills Report-ja szerint a munkaerőpiac nagyon gyorsan változik, ebből következik, hogy sohasem leszünk teljesen naprakészek. Átalakulóban van, hogy milyen készségekre van szükség a munkaerőpiacon. A munkavállalók egyre több olyan elvárással fognak találkozni, amelyek átképzéseket tesznek szükségessé: 2030-ra a dolgozók 59 százaléka igényli az átképzést a Coursera jelentése szerint. – Nekünk az SZTE-n azon kell gondolkodnunk, hogy hogyan fogjuk minél gyorsabban biztosítani az átképzést. Ezzel már foglalkoztunk, éppen ezért hoztuk létre az SZTE Képzési Akadémiáját, amely kifejezetten arról szól, hogy felvesszük a cégekkel a kapcsolatot, és meghallgatjuk őket, hogyan szeretnék fejleszteni a munkavállalóikat. Akinek elavult a diplomája, annak bizonyos ismeretanyagokat újra átadunk a mai, naprakész információkkal, és mikrobizonyítványt kapnak a korábban megszerzett diploma mellé – beszélt a munkaerőpiaci változásokra adott válaszokról az oktatási rektorhelyettes.
Az SZTE Karrier Iroda kutatása szerint a pályakezdő munkavállalóktól a munkáltatók elvárják a lendületességet, a motiváltságot, a nyitottságot, a kiemelkedő digitális készségeket, a formálható, friss tudást, a jó kommunikációs készséget, a nyelvtudást, a problémamegoldást és a megbízhatóságot.
Az SZTE igyekszik gyorsan reagálni a technológia fejlődésére és az MI terjedésére – hangzott el Prof. Dr. Gellén Klára előadásában. Tényként kell kezelni, hogy az MI megjelent mint munkaerőpiaci kulcsszereplő. – Jövő szeptembertől mindenkinek, aki az SZTE-re felvételt nyer, el kell végeznie a mesterséges intelligencia alapozó minikurzust. A következő év tavaszától pedig minden kartól legalább egy MI-kurzust elvárunk ráépítve erre az alapozó minikurzusra. Kialakítottuk a MI nagyköveti rendszert, ami annyit jelent, hogy minden karról legalább egy MI nagykövet be van kapcsolva a programba annak érdekében, hogy együttműködve gondolkodjunk.
Jogász mint projektmenedzser
Sali Róbert, a WSH Kft. munkatársa, a Magyar Projektmenedzsment Szövetség elnökségi tagja és Dr. Németh Gabriella, az SZTE ÁJTK Üzleti Jogi Intézetének adjunktusa, a Magyar Projektmenedzsment Szövetség Jogi és Közszolgálati Tagozatának vezetője a projektmenedzsment, valamint az üzlet és a jog kapcsolódásának témájában adott elő. „Megfelelési és üzleti jogi projektkihívások: a jogász mint projektmenedzser?” című előadásában Sali Róbert elmondta, hogy a technológiai fejlődéssel a jogászképzés is kihívásokkal szembesül, elég csak a digitális vagyontárgyak kérdésére gondolni, vagy a rengeteg adatra, amelyek kezelését szabályozni kell. Hangsúlyozta, hogy a projektmenedzsereknek kiemelt szerepe van a megfelelési projektekben (minden jogszabálynak, szabványnak és irányelvnek megfelelő – idegen szóval compliance projekt). E projektek szereplői általában különböző szakmák „eltérő nyelvet” beszélő szakemberei, a projektmenedzser feladata a „fordítás”. Például a jogász és a technológus eltérő terminusokat használ, és a szemléletük is különbözik: a jog a kockázat és a felelősség nyelvén beszél, míg a technológia rendszerekben és működésben gondolkodik, a projektvezető pedig célokban, határidőkben, és az ő dolga a közös nevező megtalálása, és a döntések meghozása is. – Nem kell félni ezektől a projektektől, jogászként bátran ragaszkodjunk a jogszabályok betű szerinti értelmezéséhez – bátorított Sali Róbert.
A projektvezetőnek nemcsak a cég működési kockázatát kell figyelembe vennie, hanem a teljes beszállítói környezetét is. Az ő személyes felelőssége az is, hogy a minőség ne csak az audit megszerzéséig valósuljon meg: a hatóság működő, mérhető kiberbiztonsági képességeket vár el.
Dr. Németh Gabriella (SZTE ÁJTK Üzleti Jogi Intézet) és Sali Róbert (WSH Kft.). Fotó: Miskolci Dávid
Dr. Németh Gabriella elmondta, mindig fontos időt szánni a projektek előkészítésére, tervezésre. Hangsúlyozta, a cél ne az legyen, hogy egy projekt a következő auditnak feleljen meg, hanem a folyamatokat kell rendbe tenni. Többek között kiemelte a dokumentáció, a mérföldkövek kijelölésének szükségességét és a projektek végén megvalósuló tesztfázis fontosságát. Mint olyan jogász, aki vezérigazgatói tapasztalattal is rendelkezik, megosztotta, milyen egy jó jogász-projektvezető. Fontos, mondta, hogy ne csak tanácsokat adjon az ember, hanem cselekedjen is. Ne csak azt mondja, mit nem lehet, hanem nyújtson alternatívát, mondja el, hogyan lehetséges. Kiemelte, hogy a lényeglátás, a rendszerszemlélet, a kritikus gondolkodás, az együttműködési készség, a tervezési képesség, az asszertív kommunikáció, a projektszemlélet és az értő figyelem mind-mind a jó jogász-projektmenedzser ismérve.
Dr. Németh Gabriella szerint a jövő jogásza már nem a tekintélyelvűséget képviseli, és nem a társadalmi elithez tartozást jelenti, hanem a digitális tudást és a projektszemléletet részesíti előnyben.
Startvonalon a jövő jogásza
Dr. Firniksz Judit, a PPKE Versenyjogi Kutatóközpont szenior kutatója, a Wolters Kluwer által felkért tudományos szakértő „Nézőpontok: startvonalon a jövő jogásza” címmel tartotta meg előadását. Ennek során kiemelte, a jogi informatika ma már fontos része a jogászok mindennapjainak,
a mesterséges intelligencia a jogi szakmában is utat tört magának. Ennek hatására a jogi tevékenység megváltozott.
Az előadó különböző ábrákkal szemléltette, milyen változásokon ment át a jogi szakma az évek során: említette a sokszorosítás technikáit, amely az indigótól jutott el a fénymásolón át a floppy lemezig. Érdekességképp megemlítette, az emailküldésnél a másolat „cc” megnevezése a „carbon copy” kifejezés rövidítése. Mint mondta, a nagyüzemi papírgyártás korában a jogi tevékenység üteme felgyorsult, majd eljött a „papírmentes iroda” kora, amikor a chat és az email segítségével folyamatos kommunikáció vált lehetővé, és egyfajta elvárássá vált a jogi szakmában az állandó jelenlét és rendelkezésre állás. Az áttörést elhozó internet megjelenése után már a felhőalapú információkezelés vált jellemzővé, Dr. Firniksz Judit kiemelte, ma már az elkészült irat nem statikus eredmény, hanem alakítható folyamat.
Dr. Firniksz Judit, a PPKE Versenyjogi Kutatóközpont szenior kutatója. Fotó: Miskolci Dávid
A jogászok már MI által támogatott rendszereket használnak, mint az előadó mondta, a technológiai háttér jogászi szerepköröket átformáló hatása a vállalatok jogi támogatásában a compliance-gondolkodást erősíti. Dr. Firniksz Judit egy táblázatban megmutatta, hogyan fejlődtek és fejlődnek a Compliance modellek, ennek összesen négy állomását különítette el, melyek közül az első a kockás papírlap. A Complience 2.0-át egy pajzshoz hasonlította, amely megvédi a szervezetet a nem megfelelés következményeitől, például a bírságtól. Itt a jogász csak azt mondja, hogy valami nem jó, de nem ad tanácsot. A Compliance 3.0 hasonlata szerint egy autó, amelyben több szakember ül, például közgazdász, jogász, IT-szakember, és a vezető tudja, merre akar menni a cég, biztonságosan tud az autóval gyorsulni, mert tudja, mikor jön kanyar, amikor is időben le tud fékezni. Az előadó kiemelte, jelenleg a jogász szakma a 2.0 és a 3.0 között helyezkedik el. A Complience 4.0-át egy önvezető autóhoz hasonlította, amelynek beépített GPS-e van. – Úgy tudom ezt elképzelni, mint egy gyógyszergyárat, amelyben leáll a termelési folyamat, ha például túl magas a hőmérséklet – mondta. Tehát a rendszer érzékeli, ha a projekt a jogi szabályozási keretrendszerből kilép, ezért a folyamat leáll vagy újraindul.
Dr. Firniksz Judit kitért az MI-ágensekre is, amelyek elengedhetetlen szereplői lesznek a jogi szakmának. Az MI-ágenseknek már nem kellenek promptok, hanem például a jogász megadja neki a korpuszt, és stratégiát kér tőle. Az előadó elmondta, fontos, hogy az AI válaszait validáljuk, megnézzük, hogyan jutott egy adott eredményre, milyen forrásokat használt. Zárásképp kiemelte, hogy a jogi szakmában a valódi értékteremtés minden esetben a célok, folyamatok és döntési logikák tisztázásával kezdődik, amelyre a technológia csak ezt követően, támogató rétegként épülhet a megfelelő eszköz kiválasztásával – ha ez nem valósul meg, akkor az AI-agent is a rossz működést fogja gyorsabban és nagyobb léptékben reprodukálni, és a rossz illeszkedés magában a jogi működésben is compliance problémákat okozhat.
Hogyan működik együtt a projektteam?
A Spotlight konferencia egyik délutáni eseménye a Digitálos Projektek Kerekasztal volt, amely beszélgetést Dr. Firniksz Judit moderálta. A „Hogyan lesz egy elképzelésből projekt és hogyan működik együtt a projektteam: nehézségek és élmények” című kerekasztal-beszélgetésen különböző területről érkezett szakemberek vettek részt: Szabó Anita, a One Magyarország IT üzleti elemzője; Sali Róbert, a Magyar Projektmenedzsment Szövetség elnökségi tagja és Dr. Vidács László, az SZTE TTIK Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszék egyetemi docense.
A beszélgetés során többek között szó volt arról, hogy milyen egy jó projekt team, hogy ki hoz döntéseket egy csapatban, és hogy milyen kihívásokat tartogat egy compliance (megfelelési) projekt. Mitől lesz sikeres egy projekt? Szabó Anita kiemelte, egy projekt megvalósításához multidiszciplináris csapat az ideális. Sali Róbert hozzátette, a projekt kezdetekor a cég működéséhez illeszkedő szabályzásokat kell kialakítani, és fontos, hogy legyen egy külső szem, egy személy, aki jobban rálát a működésre, mint a benne dolgozó csapat, és meg tudja mondani, hogy esetleg feleslegesen bonyolultan dolgoznak-e. A beszélgetők megállapították, a sikeres projekt kulcsa a mérhetőség és a kockázatelemzés – fontos, hogy már a projekt indulásakor kell a kockázatokat értékelni.
Balról: Dr. Vidács László, Sali Róbert, Szabó Anita és Dr. Firniksz Judit. Fotó: Miskolci Dávid
Egy projekt hatékony megvalósulásának nehézségeként felmerült, hogy a csapaton belül senki nem mer igent vagy nemet mondani, és „soha véget nem érő történet” lesz belőle. Sali Róbert elmondta, szerinte a projektcsapatot úgy kell összerakni, hogy már az elején tisztázódik, kinek mikor kell döntést hoznia, és az előre kijelölt személy kapja meg a döntéselőkészítő anyagot – azonban a többiek úgy vélték ez egy idealizált elképzelés, a szerepkörök általában nem tiszták, és nem lehet mindig a másikra várni, mindenki hoz döntéseket a saját szintjén.
A compliance projekteket nehezebb megvalósítani, mint az általános projekteket – értettek egyet a résztvevők. Vidács László szerint az is nehezíti, hogy az időkeret mindig adott. Példaként említett egy gerinctöréses projektet, amelyen dolgoznak a csapatával, ahol az adatvédelem miatt a képeket torzítva kapják meg. Itt kihívás, hogy az anonimitás megőrzése mellett, eltorzított fotókat vizsgálva jussanak helyes eredményekre.
Spotlight Inkubátor Kerekasztal
A konferencia zárásaként a Spotlight Inkubátor Kerekasztalra került sor, mely során Dr. Vági Renátó, a Wolters Kluwer Kft. legal engineer szakembere beszélgetett három Spotlight pályázati díjazottal.
Balról: Kerny Viktória, Kovács Emma, Péter Anita és Dr. Vági Renátó. Fotó: Miskolci Dávid
Kerny Viktória végzős joghallgató pályaművében a platformmunkával (az a munka, mely során digitális platform köti össze a szolgáltatót és az ügyfelet) foglalkozott, amilyen például Magyarországon a biciklis futárok munkája. Mint mondta, e munkavállalók téves klasszifikációja és az uniós jogszabályi környezet is témája volt dolgozatának.
Kovács Emma negyedéves joghallgató pályamunkája során azt vizsgálta, a hagyatékfogalomba beilleszthetők-e digitális elemek, digitális vagyontárgyak.
Péter Anita negyedéves joghallgató a felelősség jogtérképét választotta témájának. Az MI korában történő jogi paradigmaváltást vizsgálta, főként a felelősség kérdését. Egy mesterséges intelligencia által támogatott alkalmazás fejlesztője, vagy a felhasználó a felelős, ha hiba áll fenn? A hallgató arra jutott, hogy többszintű kockázatkezelési modell kialakítására van szükség.
Vida-Szűcs Imre, Balog Helga
Fotó: Miskolci Dávid
