A lehető legjobb eredménnyel zárult a Szegedi Tudományegyetem intézményakkreditációs eljárása: a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) elkészítette az egyetem működését átfogóan értékelő zárójelentését, amely alapján az SZTE 2031. május 31-ig, azaz a maximálisan adható időtartamra kapta meg akkreditációját.
Mi marad a hitből egy olyan világban, ahol a kétely és a bizonyítás igénye gyakran erősebbnek tűnik a bizalomnál? A Lábjegyzetek Platónhoz filozófiai sorozat legújabb, A hit című tanulmánykötete erre a kérdésre keresi a választ, és azt vizsgálja, milyen formákban jelenik meg a hit az emberi gondolkodásban, valamint hogyan kapcsolódik a tudáshoz és a meggyőződéshez. A kötetet június 15-én, a 97. Ünnepi Könyvhét programsorozat részeként mutatták be az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltárban ahol Laczkó Sándor szerkesztő Máté-Tóth András vallástudóssal és Gyenge Zoltán filozófussal, a kötet szerzőivel beszélgetett.
A Lábjegyzetek Platónhoz konferencia- és könyvsorozat több mint két évtizede vizsgálja az emberi létezés alapvető kérdéseit. A 2002-ben indult sorozat eddig olyan témákat dolgozott fel, mint az erény, a bűn, a barátság, a lelkiismeret, a gyűlölet, a felelősség, a kétely vagy legutóbb a félelem. A sorozat egyik szerkesztője, Laczkó Sándor A hit című kötet bemutatóján elmondta, hogy a konferenciák témaválasztásai rendszerint olyan fogalmak köré épülnek, amelyek az emberi identitás és tapasztalat fontos részei. A mostani, 23. kötet ennek a gondolkodásnak egy újabb állomása.
A kiadványban 37 tanulmány kapott helyet, amelyek filozófiai, vallási, politikai és társadalmi szempontokból közelítik meg a hit témáját. Egyes írások a tudás és a meggyőződés kapcsolatára összpontosítanak, mások a kétely és a bizonyosság feszültségét vizsgálják, vagy azt, hogy a hit milyen szerepet játszhat az igazság keresésében. A szerkesztők szerint éppen ez a sokszínűség adja a kötet sajátosságát, hiszen a hit nem egyetlen jelentésben létezik, hanem az emberi tapasztalat számos területén jelen van.
 |
| A hit című tanulmánykötet. Fotó: Nemes Réka |
Gyenge Zoltán a hit és a hitetlenség egymásba fonódó viszonyát hangsúlyozta. A modern gondolkodásban szerinte gyakran a kétely és a kritikai szemlélet kerül előtérbe, miközben a hit sokszor leegyszerűsített jelentésben marad jelen. A hit és a tudás viszonya azonban nem írható le egyszerű ellentétként, és inkább olyan határhelyzetként értelmezhető, ahol a racionális érvelés egy ponton nem ad végső lezárást. Ettől kezdve a döntések és meggyőződések már nem kizárólag bizonyításokra épülnek, a hit pedig nem a tudás hiányaként, hanem a gondolkodás folytatásának sajátos módjaként jelenik meg.
Máté-Tóth András ezzel szemben a hit pozitív tapasztalatát emelte ki. A hit nem egyszerűen bizonytalanságból kapaszkodó gondolat, hanem olyan viszony a világhoz, amely képes átrendezni, ahogyan a dolgokat látjuk. Ebben a megközelítésben a valóság nem lezárt, hanem folyamatosan alakuló térként jelenik meg, ahol a jelentések is mozgásban vannak. Az emberi kapcsolatokban is érezhető ez a hatás, mert nem csak az azonnali tapasztalat dönti el, hogyan tekintünk egymásra. A bizalom és a nyitottság sokszor erősebben formálja ezt a képet, mint a puszta tények.
A hitről sokaknak elsősorban a vallás jut eszébe, a kötetbemutató beszélgetése azonban megmutatta, hogy a fogalom ennél nagyobb jelentéssel bír. Hihetünk egy eszmében, egy közösségben, egy másik emberben vagy egy jövőképben is, sokszor a bizalom és a kétely határán egyensúlyozva. A kötet tanulmányai ezt a sokféleséget járják körül, így az olvasó is megtapasztalhatja, mennyire különböző formákban jelenhet meg a hit a filozófiában, a politikában, az emberi kapcsolatokban és a mindennapi életben.
A Hit című kötet szerkesztői Daróczi Enikő és Laczkó Sándor.
Nánai Fruzsina
A borítóképen: Máté-Tóth András, Laczkó Sándor és Gyenge Zoltán A hit című kötet bemutatóján. Fotó: Nemes Réka / SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
