Félezer éves történelmi évfordulóra készülődve – Antropológusok a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen

A magyar történelemben fordulatot jelentő 500 évvel ezelőtti csata évfordulójára a Mohácsi Nemzeti Emlékhely (MNE, Sátorhely) területe új épületekkel egészül ki.

– Szerényen elegáns formavilágú, letisztult, egyszerű és gyönyörűségű szakrális tér, a megemlékezés és a tiszteletadás tere, mintegy ötszáz hősi halott örök nyughelye az új emlékkápolna. Kriptájában találnak végre méltó helyet azoknak a magyar és szövetséges keresztény hősöknek a maradványai, akiknek holttestei halálukban is megalázva, tömegsírba hajigálva keveredtek, porladtak közel fél ezer éven át – fogalmazott Dr. Pálfi György, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Embertani Tanszék vezetője.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága (DDNPI) megbízásából a Mohács 500 antropológiai kutatóprogram vezetőjeként Dr. Pap Ildikó szakfelügyelő antropológus kurátor társaságában szemlélhette meg a szegedi kutató a Mohácsi Nemzeti Emlékhely (MNE, Sátorhely) területén épülő emlékkápolna pillanatnyi állapotát és építési munkálatait. A DDNPI kezelte MNE jelentős, folyamatban levő fejlesztései közül az egyik legfontosabb új elem lesz az emlékkápolna.

– A tudomány mai állása szerint a csata másnapján szultáni parancsra lemészárolt – és a kivégző oszmánok által gödrökbe hajigált – mintegy kétezer keresztény hadifogoly csontmaradványait rejtette a MNE öt tömegsírja – emlékeztett Pálfi György. A DDNPI kezdeményezésére és a nemzeti parkkal együttműködésben a Janus Pannonius Múzeum (JPM, Pécs) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közösen vállalta, hogy a csata 500. évfordulójára mintegy 500 hős számára biztosítják az újratemetéshez szükséges szakmai, vagyis régészeti és antropológiai feltételeket, az egyénenkénti végtisztesség megadásának körülményeit.

A félezer áldozat kevert csontvázmaradványait a JPM Régészeti Osztály és az SZTE Embertani Tanszék munkatársai 2020-ban kezdték vizsgálni. Négy év alatt két tömegsírt – sokszor nagyon nehéz körülmények között, összesen több mint ötven munkatárs bevonásával – tártak fel a szakemberek.

– Az SZTE Embertani Tanszék összes oktatója, kutatója és hallgatója részt vesz abban a nyolc éves kutatási projektben, amelynek célja az elföldelt, összekeveredett csontmaradványok szétválogatása, újrarendezése, komplex biológiai antropológiai, paleopatológiai és igazságügyi orvostani vizsgálata – összegzett a tanszékvezető.

A kutatásban a szegedi antropológusok munkáját az SZTE Igazságügyi Orvostani Intézet orvosszakértői, és a Szegedi Tudományegyetem további egységei is segítik. A jelenleg is zajló kutatásokba más hazai és külföldi kutatócsoportok is bekapcsolódtak.

– Szakmai szempontból biztosítani tudjuk azt, hogy 2026. augusztus 29-én a hős áldozatok maradványai újratemethető állapotba kerüljenek – jelentette ki Pálfi György. – Az épülő kápolnában tett látogatás alapján bizakodók vagyunk: a jelenlegi készültséget látva az újratemetés méltó helyszíne, és annak méltó környezete is rendelkezésre állhatnak az ötszáz éves évfordulóra.

A Szegedi Tudományegyetem a „Mohács-1526—Szeged-2026” konferencián is megemlékezik és emlékeztet a félezer évvel ezelőtt történtekre. A 2026. október 7-10. közötti konferencián a legjobb hazai és nemzetközi szakértők osztják meg kutatási eredményeiket, összhangban a félezer éves évforduló kiemelt jelentőségével.

SZTEinfo

Fotó: P. Gy.

A nyitó fotón Dr. Pálfi György, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Embertani Tanszék vezetője a Mohácsi Nemzeti Emlékhely területén épülő emlékkápolnában. Fotó: P. Gy.

Korábban írtuk:

A foglyok tömeges, megrészegült lekaszabolása történhetett - Dr. Pálfi György antropológus a mohácsi tömegsírok feltárásáról

A mohácsi csata egyik tömegsírjának a feltárásába kapcsolódtak be az SZTE antropológusai