A felsőoktatás jövőjét meghatározó pedagógiai kérdések, az oktatásfejlesztés új irányai és a nemzetközi együttműködés lehetőségei álltak az első EUGLOH Pedagogical Development Conference fókuszában, amelyet 2026. május 27-29. között rendezett meg az Alcalái Egyetem Spanyolországban. „A Felsőoktatás jövőjének alakítása: innováció és együttműködés a határokon átívelő tanításban és tanulásban” mottóval meghirdetett eseményen több mint kétszáz oktató, hallgató, kutató és oktatásfejlesztési szakember találkozott.
A plenáris előadások és párhuzamos szekciók olyan aktuális témákat érintettek, mint a nemzetközi oktatási együttműködések digitális lehetőségei, a hallgatóközpontú tanulási formák és a mesterséges intelligencia felsőoktatási alkalmazása. A résztvevők számára különösen inspirálóak voltak az MI oktatási alkalmazását, valamint a tanterv- és értékelésfejlesztés új megközelítéseit bemutató gyakorlati példák.
A Szegedi Tudományegyetemet egy népes, hallgatókból, oktatókból és adminisztratív szakértőből álló delegáció képviselte a konferencián, akik workshopokat és prezentációkat tartottak, illetve konferenciaposzterek segítségével mutatták be az innovatív felsőoktatáshoz kapcsolódó tapasztalataikat. A szegedi előadók témái között találunk például hazai és nemzetközi szakfejlesztésről, valamint kurzusfejlesztésről szóló beszámolót, a felsőoktatási minőségkultúrát körbejáró workshopot és a mérés-értékelés módszereit bemutató posztert.

Nagy érdeklődés övezte Dr. Udvari Beáta és Dr. Patyi Zsófia workshopját, amely a „Connecting Pedagogical Development with Quality Culture – A Scenario-Based Role Play” címet viselte. Az interaktív foglalkozás célja az volt, hogy a minőségkultúrát ne adminisztratív kötelezettségként, hanem a mindennapi oktatási gyakorlatból kiinduló, közösen alakított fejlesztési folyamatként értelmezzék a résztvevők. A workshop során a résztvevők hat különböző, valós felsőoktatási helyzetet dolgoztak fel nyolcféle szerepkörben, lehetőséget kapva, hogy saját szakmai szerepükből kilépve átfogóbb képet kapjanak az oktatási döntések hatásairól. A programokon folytatott párbeszéd rámutatott arra, hogy a felsőoktatási minőségkultúra nem egy külső, adminisztratív rendszer, hanem a pedagógiai gyakorlatból építkező, közösen alakított folyamat.
A hallgatói résztvevők számára különösen értékesnek bizonyult, hogy előadóként is képviselhették saját kutatási témáikat és nézőpontjukat, eközben nemzetközi szakmai közösségekhez is kapcsolódhattak. Volt, akinek a prezentációja élénk szakmai vitát indított el, másokat pedig a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazásáról szóló plenáris előadások és a kreatív pedagógiai módszereket (pl. szabadulószobák) bemutató poszterek ihlettek meg saját kutatásuk és oktatási gyakorlatuk kibővítéséhez.

A szakmai programokon túl a személyes találkozások is maradandó élményt jelentettek. A kötetlen beszélgetések során a hallgatók új nemzetközi kapcsolatokat építettek ki, több esetben a jövőbeni közös kutatások és a szövetségen belüli együttműködések lehetősége is felmerült. A résztvevők szerint a konferencia egyik legfontosabb tanulsága, hogy bár az egyetemek különböző kihívásokkal néznek szembe, az oktatás iránt elkötelezett közösségek mindannyian a hallgatói élmény fejlesztéséért, az innovatív módszerek bevezetéséért és a folyamatos szakmai megújulásért dolgoznak.
Az Alcalában megrendezett konferencia jól példázta, milyen hozzáadott értéket jelentenek az európai egyetemi szövetségek a felsőoktatás számára. Az esemény egyszerre biztosított fórumot a pedagógiai innovációk bemutatására, a közös gondolkodásra és a nemzetközi kapcsolatok erősítésére. A résztvevők egyetértettek abban, hogy bár az egyes intézmények eltérő kihívásokkal szembesülnek, az oktatás minőségének fejlesztése, a hallgatói élmény javítása és az innovatív megoldások keresése közös célként jelenik meg Európa-szerte.
SZTE Oktatási Igazgatóság