Az oktató mint minőségbiztosító – Oktatási Minőségfejlesztési Napok az SZTE-n

Az oktató mint minőségbiztosító

Az SZTE Oktatási Igazgatósága két napon keresztül workshopokkal várta a minőségi oktatás iránt érdeklődőket – oktatókat, mentorokat, szakfelelősöket, PhD-hallgatókat, kari vezetőket és kari minőségügyi szakembereket. Az Oktatási Minőségfejlesztési Napok lehetőséget biztosított az oktatói munka során felmerülő napi kihívások közös, rendszerszintű feldolgozására.

Az eseményt először 2025 szeptemberében rendezték meg az EUGLOH ABC Learning Design tréningjével együtt. Az ötlet az EUGLOH-partnerek minőségbiztosítási kollégáinak találkozóján született meg Dr. Udvari Beáta, az SZTE Oktatási Igazgatósága munkatársának fejében, a Hamburgi Egyetem gyakorlata alapján. Az SZTE Oktatási Igazgatósága e gyakorlat mentén hozott létre olyan eseményt, ahol az oktatásban dolgozók interaktívan, közösen gondolkodva tudnak problémákat felvetni, azokat megbeszélni és megoldásokat keresni rájuk.

A workshopok során olyan gyakorlati módszertani megoldásokkal (AI, interaktivitás, a hallgatói sikeresség növelésének eszközei) és tapasztalatokkal gazdagodtak a résztvevők, amelyek közvetlenül beépíthetők az oktatás minőségfejlesztésének bármely pontjába, akár az egyéni oktatói gyakorlatba, akár a kurzusfejlesztésbe, akár egy szak újragondolásába.

Résztvevők Pongó Tamás és Márki Dávid workshopján. Fotó: Bartha Karina

A minőségbiztosítás szó ijesztően hathat, többnyire a bosszantó bürokratikus, adminisztratív feladatokat látunk magunk előtt. Az Oktatási Minőségfejlesztési Napok célja ezt más megvilágításba helyezni. Ugyanis az oktatók folyamatos minőségbiztosítási tevékenységet végeznek. Ezt bizonyította Dr. Pongó Tamás és Dr. Márki Dávid workshopja, ahol bemutatták, hogyan fejlesztették évről évre a vitakurzusukat. A minőségbiztosítás lényege éppen ez: az oktató a visszajelzések, saját reflexiói alapján folyamatosan fejleszti a kurzusát. Erről a folyamatról szólt Dr. habil. Keczer Gabriella és Dr. Molnár Erzsébet programja is: a kurzustervezés, megvalósítás, visszamérés és változtatás körkörös, előremutató módszeréről, amelyben az oktatói munka hallgatói véleményezésének is megvan a helye.

Az idei programra az egyetem 11 karáról összesen több mint 100 részvevő érkezett; a nemzetközi kollégák angol nyelvű workshopokba kapcsolódhattak be. A workshopok különböző témákat öleltek fel a tudatos tanulástól és a mentor kurzusoktól az oktatói kommunikáción át az AI-függőségig és a nemzetközi akkreditációig. Az esemény mindkét napján ellátogattunk egy-egy workshopra.

Dr. Tóth Ildikó, az SZTE TTIK Kémia Intézetében és a Móra Ferenc Szakkollégiumban tartott a hallgatóknak szabadon választható tárgyként mentor kurzust. Mivel elvégzett egy life coaching képzést is, ezirányú tapasztalatait is be tudta építeni a hallgatókkal történő közös munkába. Tóth Ildikó az egyetemkezdést normatív krízishez hasonlította; igyekszik segíteni a hallgatóknak ezen átlendülni a két kredites, szabadon választható kurzuson.

Tóth Ildikó workshopja az Oktatási Minőségfejlesztési Napokon. Fotó: Bobkó Anna

A coaching során fontos a titoktartás és a bizalom – ez egy csoportos foglalkozáson nehezebben kivitelezhető. Tóth Ildikó megosztotta módszereit, hogyan teremt óráin fesztelen légkört. Mint mondta, mindig hangsúlyozza, hogy nem adja tovább az elhangzottakat, illetve azt is, hogy sosem kötelező hangosan válaszolni egy-egy kérdésre, a hallgatók magukban is válaszolhatnak, esetleg egy füzetbe leírva.

Tóth Ildikó a saját életéből is szokott példákat hozni nekik, illetve Karikó Katalin Áttörések című önéletírásából is esettanulmányokat: hogyan kezelte a stresszt nehéz szituációkban a Nobel-díjas professzor?

A mentor kurzus a lemorzsolódás – amely sokszor már a 4-5. héten elkezdődik – megakadályozására is alkalmas. A hallgatóknak fontos a bizalmi közeg, ahol ventilálhatnak, ahol legitimizálják az érzéseiket, és különböző megküzdési stratégiákat sajátítanak el.

Az előadó azt javasolta az oktatóknak, hogy írassanak egy 0. ZH-t az elsőévesekkel, amely eredménye csak azoknak számít bele a tantárgy értékelésébe, akiknek jól sikerült. Ekkor a hallgatók időben fel tudják mérni, hol is tartanak. A másik segítség, ha a harmadik héten az oktató visszatér a követelményekre, hiszen az első héten a hallgatóra rengeteg információ ömlik.

Milyen kihívásokkal szembesül egy elsőéves hallgató?

Hajó- és tátikahajtogatással indult kedd délután Dr. Joó Gabriella és Tóth Erika workshopja, és a derűs hangulat végig fennmaradt. Az SZTE ETSZK munkatársai azt szerették volna érzékeltetni a hajtogattatással, hogy amit egyszer megtanultunk és rengetegszer csináltunk, nem biztos, hogy még megy. A résztvevők bebizonyították, egymás segítésével, együtt is túl lehet lendülni az akadályokon; ez a hallgatóknál is működni szokott.

Hajóhajtogatás Joó Gabriella és Tóth Erika workshopján. Fotó: Bartha Karina

A foglalkozás résztvevői elmesélték egymásnak, hogyan érezték magukat elsőévesen, majd csoportokba rendeződve tárgyalták meg, szerintük milyen kihívásokkal találkoznak ma az elsőéves egyetemisták, és ezeken hogyan segíthetnek a szülők, a hallgatótársak, az oktatók és a tanulmányi osztály. Az előadók valós hallgatói visszajelzéseket is hoztak az egyetemkezdés nehézségeiről. Felmerült többek között a nagyvárosi léthez való alkalmazkodás, a honvágy; a lakhatási, költözési és közlekedési nehézségek, a szociális szorongás az új közösség miatt, az időgazdálkodás és tanulmányi terhelés kihívásai is.

Az Oktatási Minőségfejlesztési Napok worshopjainak leírása az alábbi linken érhető el: https://u-szeged.hu/oktig/hirek/oktatasi-minosegfejlesztesi-napok-2026-program 

Balog Helga
Fotók: Bobkó Anna és Bartha Karina
Borítóképen: Dr. Joó Gabriella és Tóth Erika workshopja, fotó: Bartha Karina

: