Műkincsek új megvilágításban: Újabb szegedi laboratórium csatlakozott az Európai Kutatási Infrastruktúrához

Európai együttműködés a kulturális és természeti örökségért

Az ERIC, vagyis a European Research Infrastructure Consortium az európai jelentőségű kutatási infrastruktúrák létrehozását és közös, alapvetően nem gazdasági célú működtetését segítő, európai uniós hálózat. A különböző témák köré szerveződő kutatási konzorciumok támogatják a kutatók és a tudás Európán belüli mobilitását, erősítik az Európai Kutatási Térséget, valamint lehetővé teszik, hogy a kutatók országhatároktól függetlenül hozzáférjenek különleges műszerekhez, gyűjteményekhez, adatokhoz és tudományos szolgáltatásokhoz.

Az E-RIHS 2025 márciusában nyerte el az ERIC jogállást. Szolgáltatásai a műtárgyak, régészeti leletek, az épített örökség és kulturális jelentőségű tájak vizsgálatát, értelmezését, dokumentálását és megőrzését támogatják. Az E-RIHS ERIC jelenleg 13 tagországot fog össze: 12 európai uniós tagállamot és az Egyesült Királyságot. Magyarország már az infrastruktúra alapító tagjai között is szerepelt, az SZTE FFI Geokronológiai Laboratóriuma pedig mostantól közvetlen szolgáltatóként kapcsolódik be a hálózat működésébe.

Szeged számára az ERIC-forma már nem ismeretlen: Magyarország az ELI ERIC alapító tagja, a város pedig az ELI-ALPS lézeres kutatóintézetnek ad otthont. Az E-RIHS-hez történő csatlakozással újabb, nemzetközileg elérhető szegedi kutatási kapacitás jelenik meg az európai infrastruktúrák rendszerében.

Több mint másfél évtized az örökségtudomány szolgálatában

Az SZTE Geokronológiai Laboratórium a Természettudományi és Informatikai Kar Földrajz- és Földtudományi Intézetének Természet- és Környezetföldrajz Tanszékén működik. Elsődleges kutatási területe a múltbeli természetföldrajzi jelenségek és felszínformáló folyamatok feltárása, különös tekintettel az éghajlatváltozásra és az emberi tevékenység környezeti hatásaira.

A laboratórium munkatársai 2009 óta végeznek örökségtudományi vizsgálatokat. Az elmúlt több mint másfél évtizedben az ország legjelentősebb közgyűjteményeivel dolgoztak együtt, többek között a Magyar Nemzeti Múzeummal, a Szépművészeti Múzeummal és az Iparművészeti Múzeummal. Emellett számos vidéki múzeum régészeti leleteit, kerámiáit, tégláit és más tárgyait is vizsgálták.

Az ország szinte minden tájáról érkezett már régészeti minta vagy kisebb műtárgy a szegedi laboratóriumba. Nagyobb, vagy különösen értékes műalkotások esetében azonban a kutatók utaznak a tárgyhoz, és a mintavételt a restaurátorokkal, művészettörténészekkel és gyűjteményi szakemberekkel közösen tervezik meg.

Személyes érdeklődésből meghatározó kutatási irány

– Mindig is lenyűgöztek a régi műalkotások, némi családi indíttatásból kifolyólag az építészettörténettel kapcsolatos könyveket pedig különösen nagy érdeklődéssel forgattam gyerekkoromban. Amikor elkezdtük lerakni a szegedi geokronológiai laboratórium alapjait, még nem sejtettem, hogy egyszer majd a legnagyobb firenzei szobrászok alkotásait, ókori görög műtárgyakat, egyiptomi agyagszarkofágokat, vagy európai jelentőségű régészeti leleteket vizsgálhatunk – mondta Dr. Sipos György, az SZTE Természet- és Környezetföldrajz Tanszék tanszékvezető egyetemi docense, a laboratórium vezetője.

A műtárgyakhoz kapcsolódó vizsgálatok kezdetei 2008-ig nyúlnak vissza. Sipos György néhai mentora, Tóth Mária ekkor vetette fel, hogy a szegedi kutatók a Szépművészeti Múzeum restaurátoraival együttműködve valódi műtárgyakon, élesben is kipróbálhatnák a lumineszcens módszer lehetőségeit és korlátait.

Dr. Sipos György fotó: Kovács-Jerney Ádám

– Az első vizsgálatok során rögtön kiemelkedő reneszánsz műalkotások mintázására került sor. Andrea della Robbia és Benedetto da Maiano alkotásai mellett Michelangelo Álló Krisztus című márványszobrának korabelinek feltételezett makettjét is vizsgáltuk. Utóbbiról kiderítettük, hogy a tárgy valójában a 19. században készült másolat. A műtárgy kora sokszor az egyik legfontosabb információ, amely meghatározza a gyűjteményben elfoglalt helyét. Egy későbbi másolat is képviselhet jelentős művészeti értéket, de az eredeti alkotás mégiscsak eredeti – hangsúlyozta Sipos György.

Miért fontos a műtárgyak korának természettudományos vizsgálata?

A kulturális örökség kutatásában különösen nagy jelentőségük van azoknak a természettudományos módszereknek, amelyek számszerű adatokat rendelhetnek egy-egy tárgy vagy régészeti jelenség korához. A legismertebb ilyen eljárás a radiokarbon-kormeghatározás, amely azonban alapvetően csak szerves eredetű anyagokon alkalmazható. A lumineszcens vizsgálatok ezzel szemben lehetővé teszik többek között kerámiák, téglák, cserépedények és terrakotta műalkotások készítési időpontjának meghatározását is. Segítségükkel a kutatók azt is vizsgálhatják, hogy egy tárgy valóban abban a történelmi korszakban készült-e, amelyhez a művészettörténeti vagy régészeti értékelés alapján sorolták. A módszer ezért a radiokarbon-vizsgálatok egyik legfontosabb kiegészítője.

A lumineszcens kormeghatározás dióhéjban

A környezetben jelen lévő ionizáló sugárzás hatására egyes ásványok kristályrács-hibáiban elektromos töltések csapdázódnak, az idő előrehaladtával egyre több és több. Hevítés, illetve napsugárzás hatására azonban a töltések kiszabadulnak, és az ásvány kioltódik, az ásvány lumineszcens órája lenullázódik. A lumineszcens kormeghatározási módszerekkel az utolsó ilyen esemény óta csapdázódott töltések mennyiségét, vagyis a kioltódás időpontját lehet meghatározni. A töltések kiszabadítása laboratóriumi körülmények között történhet hővel (termolumineszcencia – TL), illetve fénnyel (optikailag stimulált lumineszcencia – OSL). A módszert elsősorban üledékszemcsék, illetve kiégetett anyagok, például kerámiák kormeghatározására lehet alkalmazni.

A Pamírtól a székely rovásírásig

A laborvizsgálatokat esetenként terepi munka, feltárás is megelőzi.

A Geokronológiai Laboratórium munkatársai a lumineszcens kormeghatározás segítségével elsősorban a múltbeli földfelszíni és környezeti folyamatokat vizsgálják, így például a Pamír és a Nyugati-Tien-san hegységeinek kiemelkedési ütemét, a fekete-tengeri cunamik nyomait és visszatérési gyakoriságát, vagy a guatemalai Maja-alföld tájhasználatában végbement változásokat. Az örökségtudományi vizsgálatok azonban egyre jelentősebb részét képezik a laboratórium kutatási portfóliójának. A szegedi kutatók a múzeumi műalkotások mellett régészeti kerámiák és téglák kormeghatározásával is foglalkoznak. Több hazai téglavár építési periódusait vizsgálták, valamint rovásírásos téglák korának meghatározásával a székely írás történetének kutatásához is hozzájárultak. Magyarországon és a tágabb régióban is egyedülálló tapasztalattal rendelkeznek, így a laboratórium mérései a művészettörténet, a régészet és az épített örökség védelme területén egyaránt hasznosíthatók.

Nemzetközi láthatóság és segítség a fiatal kutatóknak

Az E-RIHS hozzáférési rendszere alapvetően a részt vevő intézmények által felajánlott kutatási kapacitásokra épül. A kiválasztott projektek vezető kutatói a szolgáltatásokat térítésmentesen vehetik igénybe, utazási és szállásköltségeik támogatására pedig külön E-RIHS-támogatást igényelhetnek. A pályázatok elbírálása tudományos és megvalósíthatósági szempontok alapján történik.

– Az E-RIHS-ben való részvétel tovább erősíti a laboratórium nemzetközi jelenlétét, és új lehetőséget teremt arra, hogy európai kutatásokba kapcsolódjunk be. Ugyanakkor önmagában is fontosnak tartjuk, hogy lehetőségeinkhez mérten segítsük a fiatal kutatókat, különösen az örökségvédelem sokszor forráshiányos területén. A szegedi műszerekhez és az itt felhalmozott tapasztalathoz való hozzáféréssel olyan vizsgálatok is megvalósulhatnak, amelyekre egy-egy kutatónak vagy kisebb intézménynek önállóan nem lenne lehetősége – emelte ki Sipos György.

Dr. Pál-Molnár Elemér, az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője hozzátette:

– Kulturális örökségünk megismerése és védelme közös érdekünk. Európa történelméből fakadóan rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, ezért nagy örömmel tölt el bennünket, hogy intézetünk immár európai szinten is közvetlenül bekapcsolódhat az ennek feltárását és megőrzését szolgáló munkába. Bízunk abban, hogy a jövőben az intézet további, az örökségtudományban is hasznosítható műszerei, módszerei és szolgáltatásai is bekerülhetnek az európai kutatási infrastruktúra hálózatába.

Pályázási lehetőség

Az E-RIHS ERIC harmadik hozzáférési felhívása 2026. július 30-án nyílt meg. A pályázók az E-RIHS szolgáltatási katalógusában választhatják ki az SZTE által kínált „Luminescence Dating of Ceramics and Sediments” szolgáltatást.

A szolgáltatás keretében termolumineszcens és optikailag stimulált lumineszcens vizsgálatok kérhetők terrakotta műalkotások, régészeti kerámiák, téglák, kiégetett anyagok, valamint homokos és iszapos üledékek kormeghatározásához.

Lévai Ferenc, szöveg forrása és fotó: SZTE FFI