A lehető legjobb eredménnyel zárult a Szegedi Tudományegyetem intézményakkreditációs eljárása: a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) elkészítette az egyetem működését átfogóan értékelő zárójelentését, amely alapján az SZTE 2031. május 31-ig, azaz a maximálisan adható időtartamra kapta meg akkreditációját.
Nobel-díjasok reggeliznek egymás mellett, fiatal kutatók keresik a jövő nagy kérdéseire a választ, a világ tudományos elitje pedig egy hétre a Bodeni-tó partjára költözik. A 2026. június 27. és július 3. közötti 75. lindaui találkozó egyik kiemelt szereplője Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas professzora. Lindau történetében és idei programjában meglepően sok szál vezet Szegedre.
Ha állandó jelzőként Lindaura illik, akkor Szegedre is igaz, hogy „a Nobel-díjasok városa”? Több mint 20 Nobel-díjas kötődik a Klebelsberg Kuno által Tisza-parti Göttingának nevezett város egyeteméhez. A „szegedi Nobel-díjasok” többsége Lindauban is megfordult.
A németországi Lindau 75 esztendeje minden évben a tudomány fővárosává válik egy-egy hétre. Fotó, forrás: www.lindau-nobel.org
Áradozott Lindauról: „Egy hét az Olümposz hegyén” címmel írta meg élményeit a Nobel-díjas Gérard Mourou, az SZTE díszdoktora és professzora. „39 Nobel-díjassal együtt 580 fiatal tudóssal találkoztam a világ minden tájáról. Mindenki, akivel személyesen találkozhattam, szenvedélyesen szerette volna megismerni a fizikai tudományokat, és többet akart tudni a tudományos életről, valamint az akadémiai karrierről. Úgy éreztem, mintha elértem volna a tudomány Olümposzát” – jellemezte a találkozók hangulatát a francia tudós, aki 2024-ben és 2021-ben vett részt lindaui beszélgetésen.
Gérard Mourou 2019-ben előadást is tartott „Szenvedély az extrém fényekért” címmel. Ez az előadás is megtekinthető a mediatheque-ben. Forrás: www.lindau-nobel.org
Ez, a vissza- és előre pörgethető mesés gazdagságú adattár az egyik legfőbb értéke Lindaunak. Az adattárakban böngészve megtudtuk, az SZTE 8 Nobel-díjjal is elismert díszdoktora, professzora közül szinte mindenki járt már Lindauban és izgalmas előadásokat tartott. Ha belenézünk az évtizedekkel korábbi videókba, új képet alakíthatunk ki a szegedi nagyokról is.
A Bodeni-tó partján 2026. június 27-én kezdődő programsorozat első néhány napjáról már beszámoltunk az SZTE hírportálján a „Breaking Through” élőben – Karikó Katalin és a világ Nobel-díjasai Lindau színpadán című összefoglalónkban.
A Lindau'75 három kiemelt rendezvényén is főszereplővé vált Karikó Katalin.
A „Global Health: Reality or Illusion?” témájú vitában Karikó Katalin beszélgetőpartnerei (balról jobbra): Frederick J. Ramsdell és Morten Meldal, a két Nobel-díjas kutató; a moderátori szerepű Stefan H.E. Kaufmann; illetve (jobbról) José Manuel Barroso portugál politikus, az Európai Bizottság elnöke 2004 és 2014 között. Forrás: www.lindau-nobel.org
A kisújszállási diákévek tanulságait a világ különböző részeiről Lindauba érkező fiatalok számára is iránytűvé alakította „Developing mRNA for Therapy: My Journey” című előadásában a Nobel-díjas Karikó Katalin. Fotó, forrás: www.lindau-nobel.org
– Hihetetlen: amikor a hotelben a reggelikor szétnézek, mindenfelé csak Nobel-díjasokat látok – írta 2026. június 30-án a közösségi oldalán a szegedi professzor, aki mintegy 70 Nobel-díjjal elismert kutatóval együtt kapcsolódik be a német város tudománynépszerűsítő programkavalkádjába.
A jubileumi találkozó egyik újonca Karikó Katalin, mert először tudott időt szakítani arra, hogy elfogadja a felkérést. Amerikai kutatótársa, Drew Weissman, akivel megosztva kapta a 2023-as orvosi-fiziológiai Nobel-díjat, 2024-ben vált az SZTE díszdoktorává. De az immunológus neve Lindau honlapján csak a 75. jubileumi találkozó egyik sztárja, Karikó Katalin kutatótársaként tűnik föl.
„Az 1996-os orvosi Nobel-díjas Rolf Zinkernagellel, a legnagyobb ma élő immunológussal vacsoráztam. Ma pedig a 2023-as fizikai Nobel-díjas Anne L'Huillierrel reggeliztem” – sorolta a naplóbejegyzésében kivételes találkozóit az SZTE professzora.
„A studentekkel való találkozásomra eljött 1980 kémiai Nobel-díjasa, a 94 éves Walter Gilbert, aki a DNS szekvenálásáért kapta a rangos elismerést, de az mRNS felfedezését leíró, 1961-ben megjelent Nature cikkben is társszerző volt. Kíváncsian várta, mit tanácsolok a diákoknak” – osztotta meg találkozói újabb és újabb emlékezetes pillanatait Karikó Katalin.
A generációk közti beszélghetések jelentőségét kifejezi az az érdekesség, hogy a Lindau'75 rendezvény történetében három olyan Nobel-díjas kutatót köszöntöttek, akik elmesélték: diákként vagy fiatal kutatóként, hajdanán, jártak már Lindauban, és akkori találkozásaik, beszélgetéseik a top-kutatókkal befolyásolták pályaválasztásukat és életútjuk alakulását.
A „Lessons from Life” című „szinergia-beszélgetés” részleteit itt mi is megismerhetjük.
A 2026. július 1-jei program egyik érdekessége, hogy a két, Szegedhez is kötődő élettani-orvostudományi Nobel-díjas kutató először találkozik személyesen. A programról közzétett videóból kiderül: az SZTE alumnája és professzora, valamint a Tisza-parti városba öt alkalommal ellátogató Sir Richard Timothy Hunt is kifejti véleményét – Louis J. Ignarro, Robert C. Merton, valamint a karcagi születésű Avram Hershko társaságában – arról: hogyan lehet egyensúlyt teremteni a kudarc elkerülése és az innováció között.
„Mindig azt vallottam, hogy egy jó tudós nemcsak a saját eredményeire figyel, hanem arra is, hogyan tanítja a következő generációt” – vélekedett Avram Hershko.
„Keress egy jó helyet a munkához! Keress egy érdekes feladatot, kövesd el a hibákat, és tanulj belőlük!” – tanácsolta a fiataloknak Tim Hunt.
Karikó Katalin gyermekkora helyszínét, Kisújszállást jellemezve elmondta: mintegy húsz kilométerre található Karcagtól, Avram Hershko szülővárosától. Élettörténetéből kiemelte a tanárok inspiráló szerepét. Némi derültséget keltve az első magyar Nobel-díjas nő azt hangsúlyozta: fontos egy olyan társ, férj kiválasztása, aki támogatja a felesége álmainak megvalósítását is.
A „Lesson from Life” beszélgetés szereplői (balról jobbra): a moderátor Peter Brzezinski; a Nobel-díjas Louis I. Ignarro; a magyar származású Nobel-díjas, Avram Hershko; a Szegedi Tudományegyetemre és a diákvárosba több alkalommal is ellátogató Nobel-díjas Tim Hunt; az első magyar Nobel-díjas nő, Karikó Katalin, az SZTE professzora; a közgazdasági Nobel-emlékdíjas Robert C. Merton. Képernyőkép, forrás: www.lindau-nobel.org
A Szegedre és egyetemére, illetve az itteni kutatóközpontokba látogató Nobel-díjasok között kell említenünk az ELI ALPS Lézeres Kutatóintézetbe évek óta visszatérő Anne L'huilliert. A Lundi Egyetem professzora 2023-ban fizikai Nobel-díjat kapott Pierre Agostinivel és Krausz Ferenccel megosztva „olyan kísérleti módszerekért, amelyek attoszekundumos fényimpulzusokat generálnak az anyag elektrondinamikájának vizsgálatára”.
Anne L'Huillier korábban is járt Lindauban. 2024 júliusában „Attoszekundumos fényimpulzusok az elektrodinamika tanulmányozásához” címmel tartott utólag itt is megtekinthető előadást.
A tudományról és a kutatás szépségeiről séta közben is lehet beszélgetni - vallja Anne L' Lohuilliert. Fotó, forrás: www.lindau-nobel.org
Az idei, a 75. lindaui találkozó programsorában 2026. július 1-jén volt részese annak a beszélgetésnek, melynek alapkérdése: „Mit jelent a ’megértés’ a mesterséges intelligencia korában?”
Szeged és egyeteme Szent-Györgyi Albertnek köszönheti az első lindaui bejegyzést. A Magyarországról az Amerikai Egyesült Államokba emigrálni kényszerült sztártudós 1969-ben, 1975-ben és 1978-ban vett részt a programokban.
Köztudott: Szent-Györgyi Albert (1893-1986) professzor az első magyar, aki jórészt magyarországi, pontosabban a szegedi egyetemi kutatásai eredményeiért kapta meg az orvosi-fiziológiai Nobel-díjat (1937). Emlékezetes: Szent-Györgyi Albertet kétszer – 1938-ban és 1974-ben – is a szegedi egyetem díszdoktorává avatták.
Szenzációs, hogy a lindaui honlapon meghallgathatjuk Szent-Györgyi Albert két német nyelvű előadását, amelyet több (eddig nem vagy kevéssé ismert) fotó illusztrál. Fotó, forrás: www.lindau-nobel.org
Tudománytörténeti csemege, hogy Szent-Györgyi 1969-ben a molekulák és az elektronok biológiai szerepéről beszélt, majd 1975-ben először emelte ki előadása címében is a „rák” kifejezést.
A Szegedet egyetemi várossá emelő, 1921-ben befogadott kolozsvári tudományegyetem, továbbá az 1961-ben létrehozott Szegedi Akadémiai Bizottság és az 1973-ban fölavatott Szegedi Biológiai Központ vendégeként több Nobel-díjas tudós is járt a Tisza-parton.
Sajtóhírekben találtuk nyomát, hogy 1971 májusában a francia biokémikus, genetikus, az 1965. év orvostudományi Nobel-díjasa, Francois Jacob tartott előadást. Lindau névsorában csak az önéletrajzával szerepel a Pasteur Intézet kiválósága.
Lindau történetében Oláh György neve kétszer tűnik föl. A szegedi JATE 1995-ben avatta díszdoktorává , aki 1994-ben kapott kémiai Nobel-díjat „a karbonkation kémiai hozzájárulásáért”. Lindauban 1998-ban és 2002-ben is a szénhidrogének és a globális felmelegedés összefüggéseit taglalta, a lehetséges megoldásokat vázolta.
Szegeden járt 1999-ben a magyar-szlovák származású amerikai virológus, 1976 orvosi Nobel-díjasa, Carleton Gajdusek. Neve Lindau 7 találkozóján tűnik föl, kétszer előadást is tartott az Alzheimer-kór kialakulásáról és az agy öregedéséről.
A Szent-Györgyi tiszteletére 2012-ben Szegedre látogató 9 rangos tudós közül a fiziológiai-orvosi Nobel-díjat 1977-ben elnyert Andrew V. Schally (1926-2024) 1999-ben ment el Lindauba.
Szegedi egyetemi díszdoktori címét 2007-ben nyerte el, de 2012-ben vette át, amikor a lengyel-amerikai kutató is eljött a Szegedi Tudományegyetemre a Szent-Györgyi Albert 75 éves Nobel-díja tiszteletére rendezett konferenciára.
A találkozón megjelent 9 Nobel-díjas kutatói portréját szegedi tudósokat kérdezve vázoltam fel a Délmagyarország napilap hasábjain és az SZTE honlapján:
Közülük 2005-ben az SZTE kitüntetettje lett az 1991-ben fiziológiai és orvosi Nobel-díjat nyert Bert Sakmann, aki hat évben is ellátogatott Szegedre és az egyetemre. Nemcsak ezzel az érdeklődéssel lett rekorder, hanem azzal is, hogy Lindau 13 meetingjén volt jelen. Első alkalommal fiatal kutatóként érkezett. Három előadása közül például a 2013-as találkozón a kéregoszlopra fókuszálva azt javasolva, hogy „Ha nem érted a funkcióját, foglalkozz a szerkezettel”.
Ugyancsak az SZTE díszdoktora lett 2015-ben az orvostudományi Nobel-díjjal 1995-ben elismert Eric F. Wieschaus. Két alkalommal járt Linduban. A 2005-ős előadásában arra kereste a választ, hogy vannak-e közös genetikai alapelvek, amelyek minden élőlény fejlődését irányítják?
Tudománytörténeti jelentőségűvé vált a Nobel-díjasok 2012-es szegedi találkozója, mert ekkor született meg a Szegedi Orvosbiológiai Kutatásokért Alapítvány tehetségkutató és -gondozó programja.
A napjainkban már Nemzeti Tudósképző Akadémiának nevezett program honlapja felsorolja és bemutatja azokat a Nobel-díjasokat, akik 2012 és 2019, majd 2022 és 2026 közötti években középiskolásokkal és szegedi egyetemistákkal találkoztak.
A 2012-es 9 kutató közül a díszdoktorrá lett 3 Nobel-díjason kívül Szegeden tehetséges magyar diákokkal és egyetemistákkal találkozott: az ausztráliai Peter C. Doherty, a brit Tim Hunt, a német Robert Huber, a brit John E. Walker, az izraeli Aaron Ciechanover, az izraeli Ada E. Yonath.
A 2012-es konferencián és az akkor megfogant kezdeményezésekből mára Nemzeti Tudósképző Akadémiává növekedett tehetséggondozó program részeként három alkalommal járt Szegeden, s tartott előadást Erwin Neher az orvosi-fiziológiai Nobel-díjas német kutató, akit a 2026-ban Lindauba látogató sztárkutatók közt is felfedeztünk. Fotó: lindau-nobel.org
A „Nobel-díjasok és tehetséges diákok találkozója” alkalmából Szeged és az egyetem eddigi több mint húsz rangos tudóst fogadott.
Krausz Ferenc 2026 tavaszánSzegeden a Nemzeti Tudósképző Akadémia rendezvényén diákokkal találkozott. A Nobel-díjas fizikus 2026. június 29-én Lindauban „Toward Affordable Preventive Healthcare – How Basic Science Addresses Grand Challenges” címmel előadást tartott. Fotó: lindau-nobel.org
Lindau 75 éve rendezi meg a Nobel-díjasok seregszemléjét. Világszerte elismert 1951-ben alapított fórum, mert biztosítja a Nobel-díjasok és a fiatal tudósok közötti eszmecserét. „Inspirálja a tudományos generációkat, és fenntartható hálózatokat építenek a fiatal tudósok számára világszerte” – olvasható a „Lindau Nobel Laureate Meetings” programsorozatot bemutató honlapon.
Az 1. találkozón 7 Nobel-díjas és mintegy 400 kutató vett részt – jegyezte föl a lindaui ötletből lett fórum történetét Anders Bárány, aki a magyar származású 1914-es Nobel-díjas, Bárány Róbert (1876-1936) unokája.
Lindau közkedvelt programja a Nobel-díjasok és a fiatalok szervezett és spontán találkozója - tapasztalta Karikó Katalin is. Fotó: lindau-nobel.org
Az elmúlt 75 évben összesen mintegy 35 ezer diák, PhD-jelölt és posztdoktor vett részt a programokon. A lindaui találkozóra fiatal tudósokat jelölő szervezetek között megtaláltuk a Magyar Tudományos Akadémiát is.
Lindauban a tudománynépszerűsítő műfajok változatosak az előadásoktól kezdve a beszélgetéseken át az olyan újító fórumokig, mint például a közös séták és a személyes tanácsadás. Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora Lindau'75 program egyik sztárjaként lépten-nyomon megállították "csak egy szóra", vagyis beszélgetni. Fotó: lindau-nobel.org
A tudomány fontosságának hangsúlyozása, valamint a tudomány és a kutatás támogatása a célja a lindaui programoknak. A szegedi Nobel-díjasokat Szegedre vonzó programokhoz hasonlóan Lindau küldetése is az oktatás, az inspiráció, a kapcsolatteremtés.
Újszászi Ilona
Fotó: lindau-nobel.org
A Lindau’75 programról korábban írtuk:
„Breaking Through” élőben – Karikó Katalin és a világ Nobel-díjasai Lindau színpadán
