Tizenhat év kutatói munka eredményét ismerték el 2026 tavaszán, amikor Prof. Dr. Nemes Attila elnyerte a Richter Érdemérem Különdíját. A professzor és kutatócsoportja egy olyan új háromdimenziós szívultrahangos vizsgálati módszert fejlesztett és tökéletesített, amellyel a szív működése sokkal részletesebben és pontosabban vizsgálható, mint a hagyományos ultrahanggal. Az új technológia előnye, hogy segítségével a szívbetegségeket korábban, pontosabban és megbízhatóbban lehet felismerni.
33 éve a betegek szolgálatában
A professzor 1993 óta, immáron 33 éve dolgozik a Szegedi Tudományegyetem Belgyógyászati Klinikáján. Elmondta, pályája során a szamárlétra valamennyi lépcsőfokát végigjárta, mire megkapta az egyetemi tanári kinevezést: először harmadévesen TDK-hallgatóként vett részt az intézet munkájában. Majd az SZTE első PhD-hallgatói közé felvételt nyerve doktoranduszként folytatta munkáját. Amikor pedig a 2000-es évek elején elindult a klinikán a rezidensképzés, szintén az elsők között volt, aki megkezdhette Szegeden a szakorvosképzést. Újabb mérföldkőnek számított pályáján, amikor 2015-ben megkapta egyetemi tanári kinevezését.
Munkája döntő részét a Szegedi Tudományegyetemen végezte. Ez alól csak az a pár év képviselt kivételt, amikor 2004-ben megpályázta az Európai Kardiológus Társaság kutatói ösztöndíját, amelyet elnyerve szűk három évet töltött a Rotterdami Egyetemen. Itt alapozta meg azt a kutatást, amellyel idén elnyerte a Richter Érdemérem Különdíját. „Mindig is képalkotó diagnosztikával foglalkoztam, kezdetektől fogva különböző szívultrahang módszereket használtunk. A Rotterdami Egyetemen akkor már dolgoztak a 2003-ban bemutatott háromdimenziós szívultrahang technikával. Az ösztöndíjnak köszönhetően csatlakoztam az egyetem kardiológiai központjának szívultrahang laborjához, mint klinikai kutató. 2007-ben úgy jöttem haza, hogy megszereztem a holland doktori fokozatot” – idézte fel a professzor.
 |
| Prof. Dr. Nemes Attila. Fotó: Miskolci Dávid |
Megszületett a MAGYAR Tanulmány
Hazatérve a Szegedi Tudományegyetemen befejezte tanulmányait: a belgyógyász szakvizsgája mellé kardiológus szakorvosi képesítést is szerzett, majd 2009-ben habilitált. Mint felidézte, 2011-ben a szegedi klinikán sikerült beszerezniük egy háromdimenziós szívultrahang-készüléket, amely akkor a legmodernebbnek számított. Az úgynevezett háromdimenziós speckle-tracking echokardiográfia (3D-STE) olyan módszer, amely lehetővé teszi a szív bármely üregének, valamint a billentyűk méretének és funkcionális paramétereinek pontos mérését, magyarázta Prof. Dr. Nemes Attila. Hozzátette, azóta bár megjelentek a technológia újabb generációs készülékei, máig ez tekinthető a legmodernebb szívultrahangos technikának.
„Két frissen végzett kollégámmal megalapítottuk a háromdimenziós szívultrahang-kutatócsoportot. Ezzel elindult egy nagyívű projekt, amelynek az volt a célja, hogy bebizonyítsuk, mire használható ez az új készülék. Akkoriban ugyanis még nem állt rendelkezésre jelentős klinikai tapasztalat, ezért validálni kellett a módszert: meg kellett határozni a normálértékeket, valamint azt, hogy a különböző betegségek esetén mire alkalmazható. A kezdeményezésből egy nagyszabású tanulmánysorozat született. Ezt a projektet MAGYAR (Motion Analysis of the heart and Great vessels bY three-dimensionAl speckle-tRacking echocardiography) Tanulmánynak neveztük el. A mozaikszó tulajdonképpen a szív és a nagyerek mozgásanalízisét takarja háromdimenziós speckle- tracking echokardiográfiával” – avatott be a professzor.
16 év, 180 tudományos publikáció
Kiemelte, ez a tanulmánysorozat az egyik legnagyobb Magyarországon szervezett, nonprofit, a kutatók saját kezdeményezésére indult, önkéntes alapon működő projekt. A sikerességét jól mutatja, hogy 16 év alatt 180 tudományos cikk jelent meg a témában. „Eddig kilenc kollégám szerezte meg a PhD-fokozatát ebből a projektből, további kettőé jelenleg is folyamatban van. Ősszel pedig egy másik kollégám védi meg a doktori értekezését, így ő lesz a negyedik, aki ebből a kutatásból habilitál. A projekt szakmai és tudományos elismerése a Richter Érdemérem Különdíja. Ez közös siker: a kutatócsoport valamennyi tagja hozzájárult munkájával” – árulta el.
 |
| Richter Érdemérem Különdíj. Fotó: Miskolci Dávid |
Prof. Dr. Nemes Attila kiemelte, nagyon fontos, hogy minden önkéntességi alapon működjön, és mindenki jól járjon - elsősorban a betegek -, hiszen bármilyen diagnosztikai eljárás bevezetése az ő érdeküket szolgálja. Mint felidézte, amikor hazatért Hollandiából, még nem állt rendelkezésre háromdimenziós szívultrahang Magyarországon. Az első készülék 2011-ben került Szegedre, ezt követően pedig a professzor országszerte, szinte minden lehetséges fórumon előadásokat tartott arról, milyen fontos a háromdimenziós szívultrahang.
Az eszköz hazai bevezetéséért 2015-ben a Magyar Tudományos Akadémia neki adományozta az egyik legmagasabb tudományos kitüntetést, az orvosi Akadémiai Díjat. Hozzátette, hogy azóta már minden nagyobb egyetemi központban, sőt több vidéki kórházban is működnek háromdimenziós szívultrahang-készülékek. Az SZTE klinikáján is több ilyen berendezés áll rendelkezésre, használatuk mára a mindennapi rutin részévé vált.
Eredményes projekt
„A Szegedi Tudományegyetemen a kutatás, az oktatás és gyógyítás szorosan összekapcsolódik, egymástól nem választható szét. Számunkra a legfontosabb a betegellátás, ugyanakkor azt is látni kell, hogy egyetemi központként az oktatásnak is jelen kell lennie az orvoslásban, hiszen itt képezzük a jövő egészségügyi szakembereit az orvostanhallgatóktól egészen a szakorvos, illetve a tudományos képzésig. A mi projektünk azzal érdemelte ki a Richter Érdemérem Különdíját, hogy bebizonyítottuk egy új diagnosztikai eljárásról, hogy használható, a begyűjtött klinikai adatok alapján definiáltuk a normálértékeket és az eltéréseket, illetve következtettünk a módszer előnyeire és hátrányaira. Az, hogy megkaptuk ezt a díjat annak a jele, hogy egy külső, objektív szervezet - ebben az esetben gyógyszeripari cég - is elismeri a kezdeményezés sikerességét: azt, hogy a projekt nemcsak a betegellátásban, hanem a képzésben és a kutatásban is eredményesnek bizonyult.”
 |
| Prof. Dr. Nemes Attila. Fotó: Miskolci Dávid |
Nagyon szép dolgok születhetnek
A professzor vallja, ahhoz, hogy valaki sikeres legyen, egy jó mentor támogatása elengedhetetlen. Számára ilyen volt Prof. Dr. Forster Tamás, az echokardiográfia, vagyis a szívultrahang magyarországi doyenje. „1993-ban a Belgyógyászati Klinikán voltam gyakorlaton, ahol Forster Tamás professzor úr volt a gyakorlatvezetőm. Úgy gondolom, kapcsolatunk sikeresnek bizonyult, hiszen nála TDK-ztam, később segített abban, hogy a doktori képzésemet is itt végezhessem, majd abban is támogatott, hogy a klinikán munkát kapjak. Ennek már több mint 30 éve, és azóta is együtt dolgozunk. Ha lehet mentornak tekinteni valakit, akkor számomra ő volt az. Szerencsés vagyok, hogy mellette tanulhattam” – mondta el Prof. Dr. Nemes Attila.
Kifejtette, oktatóként ő is arra törekszik, hogy lelkesedésével felkeltse a hallgatók, vagy éppen doktoranduszok érdeklődését. „Több olyan kollégámmal dolgoztam együtt, akiket még orvostanhallgatóként vagy PhD-hallgatóként ismertem meg. Ha az ember kellő lelkesedéssel tudja megmutatni egy szakma vagy tudományos projekt előnyeit, és a másikban megvan az affinitás arra, hogy ezt befogadja és meglássa a benne rejlő jövőképet, akkor nagyon szép dolgok születhetnek” – vallja a professzor. Hozzátette, szerencsésnek tartja magát, hogy az oktatásban, kutatásban és gyógyításban is azzal foglalkozhat, ami igazán közel áll hozzá, és amelyben valódi fejlődést tud elérni a betegellátás és a hallgatók képzése terén.
 |
| Prof. Dr. Nemes Attila. Fotó: Miskolci Dávid |
Rengeteg fejlődési lehetőség
Prof. Dr. Nemes Attila szerint a szívultrahang fejlődése korántsem ért véget. Felidézte, hogy rezidens korában még úgy vélték, ezen a területen már nem várhatók jelentős újítások, azóta azonban több új technológia is megjelent, és a szívultrahang hatalmas fejlődésen ment keresztül. Úgy látja, a következő években az automatizálás, a képminőség további javítása és a mesterséges intelligencia alkalmazása újabb áttörést hozhat. Hangsúlyozta, hogy bár a készülékek fejlesztése mérnöki feladat, az orvosok szerepe abban rejlik, hogy a klinikai tapasztalatok alapján visszajelzéseikkel segítsék a fejlesztések irányát. Mint fogalmazott, a technológiai fejlődés üteme az elmúlt években minden korábbi várakozást felülmúlt, ezért kíváncsian várja, milyen új lehetőségeket tartogat a jövő.
Fülöp Tímea
Borítóképen: Prof. Dr. Nemes Attila. Fotó: Miskolci Dávid