A lehető legjobb eredménnyel zárult a Szegedi Tudományegyetem intézményakkreditációs eljárása: a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) elkészítette az egyetem működését átfogóan értékelő zárójelentését, amely alapján az SZTE 2031. május 31-ig, azaz a maximálisan adható időtartamra kapta meg akkreditációját.
Bár 2026 júniusában már számos meleg rekord dőlt meg, egyes előrejelzések szerint a mostani lehet hátralévő életünk leghűvösebb nyara. Valóban egyetlen emberöltő alatt borult fel ennyire a megszokott éghajlati rendszerünk? Többek között ezt az égető kérdést járja körbe az SZTE Science Podcast legújabb adása, amelyben a szenzációhajhászás és a pánikkeltés helyett a tudományos tisztánlátásé a főszerep.
Az SZTE Scinece Podcast legújabb YouTube-epizódjában Lévai Ferenc házigazda hazánk egyik legelismertebb szakértőjével, Prof. Dr. Gál Tamással keresi a válaszokat a mindannyiunkat érintő kihívásokra. A vendég szakmai hitele megkérdőjelezhetetlen: a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület elnöke, aki az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetében a Légkör- és Téradattudomány Tanszéket, valamint az egyetem nemrég alakult Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoportját is irányítja.
 |
| Prof. Dr. Gál Tamás (balra) és Lévai Ferenc korábban több fontos klímaváltozással kapcsolatos riportban is dolgozott már együtt. Fotó: Kovács-Jerney Ádám |
A beszélgetés során izgalmas történelmi távlatok is megnyílnak: a szakértő segítségével visszatekintünk, mennyi időre előre jósolta meg az időjárást a történelem első meteorológiai előrejelzése, és ehhez képest milyen hihetetlen pontossággal dolgoznak a mai modern modellek.
Hőkupola, városklíma és mediterrán Dél-Alföld: ami a saját bőrünket is érinti. Olyan mindannyiunk mindennapjait befolyásoló, húsbavágó témák kerülnek terítékre, mint a pusztító nyári hőségért felelős „hőkupola” jelenség, vagy éppen az, hogy mi is az a városklíma, és miért bír kritikus fontossággal a településeken élők hőérzete és egészsége szempontjából.
Szó esik a mezőgazdaság kényszerű és drasztikus átalakulásáról is. Készüljünk fel a mediterrán agrárium térhódítására a hagyományos magyar haszonnövények kárára? Érdemes lesz-e a jövőben például kivit termeszteni a teljesen más arcát mutató dél-alföldi tájon?
A klímaváltozás ma már túlnő a meteorológia határain. A műsorból kiderül, milyen izgalmas szinergiákat rejt, amikor a probléma megértéséhez egy pszichológus, egy biológus és egy irodalmár is egy asztalhoz ül. Bepillantást nyerhetünk abba is, hogyan segítik a drónok és a műholdas távérzékelési adatok a mikroklimatikus zónák azonosítását a legmodernebb téradattudomány segítségével. A klímaváltozás kapcsán a modern geoinformatika a kezünkbe adhatja az alkalmazkodás kulcsát. Ha kíváncsi a válaszokra, és tisztábban szeretné érteni a minket körülvevő folyamatokat, kattintson és nézze meg az SZTE Science Podcast legújabb adását a YouTube-on!
Ha középiskolás vagy, akkor vár az SZTE! Legyél a klímaváltozás elleni tudományos küzdelem részese! A Földrajz- és Földtudományi Intézet képzésein – legyen szó geoinformatikáról, meteorológiáról vagy környezettudományról – a klímavédelem nemcsak egy tankönyvi fejezet, hanem terepi gyakorlat, drónos adatgyűjtés és valódi, jövőformáló munka. Érdemes szétnézni a felvételi lehetőségek között!
Kapcsolódó téma: Június 14-én mutatták be a Szegedi Pinceszínházban Rojik Tamás Szárazság című disztópiájának színpadi adaptációját. A 97. Ünnepi Könyvhét és 25. Gyermekkönyvnapok alkalmából színre vitt produkció az SZTE NKI szervezésében és támogatásával, valamint a Szegedi Egyetemi Színház közreműködésével valósult meg. Bővebben itt olvashatnak a klímaváltozásra reflektáló előadásról.
Lévai Ferenc
A videó elkészítésében közreműködött: Sahin-Tóth István, Solymosi Rita, Tóth Larissza, SZTE NKI Kreatív Stúdió
