A lehető legjobb eredménnyel zárult a Szegedi Tudományegyetem intézményakkreditációs eljárása: a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) elkészítette az egyetem működését átfogóan értékelő zárójelentését, amely alapján az SZTE 2031. május 31-ig, azaz a maximálisan adható időtartamra kapta meg akkreditációját.
„Mind fizikailag, mind lelkileg nagyon jól érzem magam” – árulta el Szikora Attila János, annak a két fiatal páciensnek az egyike, akin olyan innovatív műtéti eljárást alkalmaztak a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Szívsebészeti Osztályán, amelynek során Európában elsőként, a világon pedig harmadikként ültettek be egy különleges biológiai eredetű szívbillentyűt tartalmazó érprotézist.
Az eljárás újdonságát az adta, hogy a szegedi szívsebészek, Dr. Bari Gábor és Dr. Varga Sándor az érprotézist nem az eredeti, gyártó által meghatározott anatómiai helyén, hanem egy másik pozícióban alkalmazták. Az új megoldásnak köszönhetően a két fiatal páciens, Hadabás János és Szikora Attila János várhatóan jóval tartósabb szívbillentyűt kapott, ami csökkentheti az újabb műtétek számát, és hozzájárulhat jobb életminőségükhöz.
Az Egyesült Államok és Ausztrália után Szegeden két fiatal páciens esetében is alkalmazták az innovatív szívsebészeti eljárást. Hadabás János és Szikora Attila János veleszületett szívbetegség miatt korábban már több műtéten is átesett, és most újabb beavatkozás vált szükségessé. Mindketten az operációt követően röviddel már kitűnő állapotban nyilatkoztak tapasztalataikról. János elmondta, várhatóan hamarosan továbbszállítják Gyulára, ami számára a felépülés következő, egyben valószínűleg utolsó szakaszát jelenti. Attila szintén arról számolt be, hogy jól viselte a műtétet, amelyet alig egy hete végeztek rajta, és mind fizikailag, mind lelkileg nagyon jól érzi magát.
 |
| A műtéteket végző orvosok: Dr. Bari Gábor és Dr. Varga Sándor. Fotó: Sahin-Tóth István |
Az innovatív eljárás akkor került Dr. Bari Gábor, az SZTE SZAKK Szívsebészeti Osztály osztályvezető egyetemi adjunktusának látóterébe, amikor 2025-ben Kaliforniában járt. Ott alkalma nyílt megtekinteni a világ egyik legrégebbi billentyűgyártó vállalatának legújabb termékpalettáját. Itt találkozott egy olyan biológiai billentyűvel, amely borjú szívburokból készült szívbillentyűt takar. Mint magyarázta, a különleges prezervációs (megőrzés vagy védelem) eljárásnak köszönhetően a billentyű rendkívül csekély helyi gyulladásos reakciót vált ki, illetve nagyon kevés meszet vesz fel, így várhatóan hosszabb ideig képes a megfelelő működésre.
A vállalati látogatás során az osztályvezetőnek lehetősége nyílt egy olyan új fejlesztéssel is megismerkedni, amelyben a billentyű egy érprotézissel van összeépítve. (Korábban a sebésznek a műtét alatt kellett a biológiai billentyűt és a műeret kézzel összevarrnia. Ez az új fejlesztés a kettőt már „gyárilag egybeépítve” biztosítja.)
„Ennek az érprotézisnek a hagyományos megoldásokhoz képest nemcsak az az előnye, hogy egy korszerű billentyű van benne, hanem maga az érprotézis is olyan, mint az anatómiai érprotézis. Ugyanúgy rendelkezik billentyűtasakokkal, ami a keringés során normális, fiziológiás áramlást biztosít. Ez egy főverőérben elhelyezkedő billentyű esetében is kiemelten fontos, de talán még jelentősebb a jobb szívfél kisvérköri keringésében, ahol jóval kisebb a nyomás. Ott különösen nagy jelentősége van annak, hogy a billentyű megfelelő mosást kapjon a véráramlás során, mert ez is hozzájárulhat a hosszabb élettartamhoz” - magyarázta Dr. Varga Sándor, az SZTE SZAKK Szívsebészeti Osztály egyetemi adjunktusa.
 |
| Dr. Varga Sándor. Fotó: Sahin-Tóth István |
Mint Dr. Bari Gábor folytatta, ezeknek a billentyűknek a hátránya, hogy rendkívül költségesek, ezért az eredeti, gyártó által ajánlott felhasználási területen nem találták indokoltnak az alkalmazását, főként úgy, hogy ennél jóval kedvezőbb árú alternatívák is a rendelkezésre állnak. „Amikor előkerült a kérdés, hogy mit tegyünk azokkal a betegekkel, akiket veleszületett szívhiba miatt már kései gyermekkorban vagy fiatal felnőttkorban megoperáltak, és akiknél a korábban beültetett billentyűk idővel elöregedtek, szerettünk volna számukra olyan tartós megoldást kínálni, amellyel nagyon sokáig nem kell ismét billentyűt cserélni. Ekkor vetette fel Varga Sándor adjunktus úr, hogy a Kaliforniában megismert megoldást nem lehetne-e ezeknél a betegeknél alkalmazni. Így vélhetően el tudjuk kerülni, hogy a következő húsz évben ismét hozzá kelljen nyúlni a szívbillentyűkhöz” – idézte fel Dr. Bari Gábor.
Hangsúlyozta, ezeknél a betegeknél minden újabb szívműtét jelentősen növeli a szövődmények rizikóját. Ha valakit már gyermekkorában ilyen operációnak vetnek alá, élete során gyakran több beavatkozásra is szükség lehet, miközben minden újabb mellkasfelnyitás a beteg számára újabb kockázatot jelent. „Kutya kötelességünk megpróbálni, hogy minél kevesebb ilyen műtét legyen, és ezt úgy tudjuk elérni, hogy minél tartósabb és modernebb billentyűket használunk” – emelte ki az osztályvezető.
 |
| Dr. Bari Gábor. Fotó: Sahin-Tóth István |
Az új megoldás alkalmazásához egyedi engedélyre volt szükség, mivel a szívbillentyűt tartalmazó érprotézist nem a gyártó eredeti felhasználási javaslatának megfelelően akarták beültetni. Dr. Bari Gábor elmondta, hogy végül megkapták az eltérési engedélyt a NNGYK-tól (Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtól), amely egyben lehetővé tette a költséges eszköz finanszírozását is. Sikerük nagyban köszönhető a tudományosan alátámasztott szakmai indoklásuknak, valamint az Egyesült Államokban korábban elvégzett első, sikeres beavatkozásnak.
A szakemberek azt is kiemelték, hogy a beavatkozás jelentőségét nemcsak maga az új eszköz adja, hanem az a szakmai döntési folyamat is, amely lehetővé tette annak alkalmazását. Mint fogalmaztak, alig 10 hónappal azután, hogy a gyártó bemutatta ezt a szívbillentyűt tartalmazó érprotézist, a szegedi szakemberek csapatmunkájának és alapos szakmai előkészítésének köszönhetően sikerült eljutni odáig, hogy alkalmazhassák azt. Ráadásul nem az eredeti, gyártó által javasolt felhasználási területen, hanem egy új, innovatív megoldás részeként.
„Az innováció abban rejlik, hogy ezt az eszközt eredetileg a főverőér, vagyis a felszálló aorta teljes helyettesítésére fejlesztették ki. Erre történtek klinikai vizsgálatok, ez volt az eredeti felhasználási terület. A tüdőverőér, vagyis a pulmonális artéria és a pulmonális billentyű viszont egy jóval alacsonyabb nyomású rendszer, ezért eredetileg nem erre a célra tervezték. A példa azonban azt mutatja, hogy erre is kiválóan használható” – részletezték.
 |
| Dr. Varga Sándor és Dr. Bari Gábor. Fotó: Sahin-Tóth István |
Mint Dr. Varga Sándor magyarázta, fejlődéstanilag és anatómiailag a főverőér - és a tüdőverőér- billentyű nagyon hasonló felépítésű, a lényeges eltérést a rájuk ható nyomáskülönbség jelenti. Jánosnál és Attilánál gyermekkorukban a saját tüdőverőerüket ültették át a főverőér helyére, míg a tüdőverőér helyére egy pulmonális homograft (olyan szövet, amelyet egy másik emberi donorból ültetnek át a páciens szervezetébe) került.
„Ezek a homograftok az évek során azonban elmeszesedhetnek. János és Attila esetében azonban a jelenlegi probléma abból adódott, hogy ez az alacsony nyomású rendszerre tervezett tüdőverőér-billentyű került beültetésre a főverőér helyére. Ezek a billentyűk a főverőérben idővel kitágultak. Azoknál a betegeknél pedig, akiket most operáltunk, ez csak az egyik része volt a beavatkozásnak, mert náluk nemcsak a főverőér-billentyűt, hanem a felszálló főverőeret is ki kellett cserélni” – mondták el.
 |
| Szikora Attila János és Hadabás János. Fotó: Sahin-Tóth István |
Az innovatív beavatkozás lehetőségét János és Attila is pozitívan fogadta. János esetében eredetileg egy más típusú műtétet terveztek, azonban a beavatkozást megelőző napon értesült arról, hogy egy új, forradalmi eszköz vált elérhetővé. Mint fogalmazott, ez az eszköz rövidebb műtéti időt és hosszabb élettartamú billentyűt jelent, így számára nem volt kérdés, hogy ezt az opciót válassza. „A veleszületett szívbetegséggel élő emberek életük során több műtéten is át kell, hogy essenek. Ha ezeknek a beavatkozásoknak a számát sikerül ilyen forradalmi újításokkal csökkenteni, az mindenképpen óriási pozitívum” – vélekedett János.
Attila ezzel egyetértve elmondta, számára is sokat jelentett, hogy adódott egy ilyen lehetőség, különösen annak fényében, hogy korábban már testi tüneteket is tapasztalt. „Nálam már kezdtek jelentkezni a tünetek: például lilulni kezdett a kezem és a lábam. A műtét óta viszont azt vettem észre, hogy ez megszűnt” – árulta el Attila.
Dr. Bari Gábor hangsúlyozta, hogy bíznak az új eszköz hosszú távú tartósságában. Mint mondta, a klinikai vizsgálatok a magasnyomású rendszerekben is akár 25 éves élettartamot vetítenek előre, ugyanakkor az alacsony nyomású keringésben várhatóan ennél is kedvezőbb tartósság feltételezhető, bár erre egyelőre nincs bizonyíték. A szakember szerint az intézmény célja, hogy az innovatív megoldások – legyen szó sebészeti technikáról vagy új eszközök bevezetéséről – minél gyorsabban eljuthassanak a klinikai alkalmazásig. Ebben a Szegedi Tudományegyetem jelentősen támogatja munkájukat, ami lehetővé teszi, hogy ezek a fejlesztések rövid idő alatt a betegellátásban is megjelenjenek. Hozzátette, a mostani beavatkozás is ennek a szemléletnek egy példája, és bízik abban, hogy a jövőben további hasonló innovációk is követik majd.
Dr. Bari Gábor 2024 novemberében vette át a szívsebészeti részleg vezetését. Akkor legfontosabb célkitűzésnek az innovációt határozta meg. Mint kifejtette, ez több területet is érint. Egyrészt modernizálni szeretnék a perioperatív ellátást, vagyis a betegek műtétre való előkészítésének teljes folyamatát, másrészt kiemelt cél a műtéti eljárások korszerűsítése is.
Az innováció a szívsebészetben szorosan illeszkedik az SZTE Kardiológiai Centrumának igazgatója, Prof. Dr. Szili-Török Tamás törekvéseihez, amelynek középpontjában a technológiai fejlődés, a szervezeti átalakítás és a prevenció áll. Az igazgató létrehozta azokat az osztályokat, részlegeket, munkacsoportokat, amelyek lefedik a kardiológia valamennyi aspektusát. Ennek érdekében különböző részlegeket alakítottak ki: a már működő szívsebészet, intervenciós kardiológia, elektrofiziológia, angiológia mellett létrehozták a sportkardiológiát, az onkokardiológiát, a cardio-obstetrica részleget, ahol a magas rizikójú várandós nők szívproblémáit orvosolják, valamint megalapították az úgynevezett heart-brain teamet. Ez az új típusú, átláthatóbb és kiszámíthatóbb szervezettség a kulcs a kardiológiai terület fejlődéséhez.
Mint Dr. Bari Gábor rámutatott, a szívsebészetet hosszú időn keresztül a nagy mellkasi feltárással járó beavatkozások jellemezték, ugyanakkor az elmúlt évtizedekben világszerte a minimál invazív műtéti technikák jelentik a modern irányt. Ennek megfelelően Szegeden is elindultak ezen az úton: egyre több minimál invazív, endoszkópos beavatkozást végeznek, hosszabb távú céljuk pedig egy robotsebészeti program bevezetése.
Dr. Bari Gábor szerint ugyanilyen fontos törekvés, hogy a térség – mintegy 1,2 millió ember – számára a lehető legjobb minőségű szívbillentyűk váljanak elérhetővé. Ezért eddig is az elérhető legjobb gyártóktól szerezték be a billentyűprotéziseket. Arra is kitért, hogy a nemzetközi trendek egyértelműen azt mutatják, hogy a mechanikus – műanyagból vagy karbonból készült – billentyűk alkalmazásával szemben fokozatosan előtérbe kerülnek a biológiai billentyűprotézisek. Ezek már olyan minőséget képviselnek, hogy a jelenlegi vizsgálatok alapján akár 15-20, sőt bizonyos esetekben 25 évig is károsodásmentesen működhetnek.
Mint elmondta, korábban egy 50 éves beteg esetében jellemzően mechanikus műbillentyűt ültettek be. Ezek előnye, hogy általában nem szorulnak cserére, ugyanakkor a betegnek élete végéig véralvadásgátló szereket kell kapnia, ami növelheti például a vérzés vagy a stroke kockázatát. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően azonban már olyan biológiai billentyűk is elérhetők, amelyek várható élettartama akár 25 év is lehet. Ez lehetővé teszi, hogy ezeket a protéziseket egyre fiatalabb betegek esetében is alkalmazzák. Dr. Bari Gábor kiemelte, ma már ez a nemzetközi trend, és ezt a szemléletet képviselik a Szívsebészeti Osztályon is.
Fülöp Tímea
Borítóképen: Dr. Bari Gábor, Szikora Attila János, Hadabás János és Dr. Varga Sándor. Fotó: Sahin-Tóth István
