Az egészséges hüvelyi mikrobiom szolgálatában: új probiotikumot fejlesztenek az SZTE kutatói

A projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból 90%-os, a SZTE TTC Zrt saját forrásból 10%-os vissza nem térítendő támogatásban részesült. A megvalósítás 2026.06.01-el megkezdődött, és 11 hónap áll rendelkezésre a támogatott szakmai program megvalósítására.

A proof-of-concept finanszírozás célja az alapkutatásnak minősülő feladatok ellátásának támogatása valamint, hogy a támogatott projektek a technológiafejlesztésben eljussanak arra a szintre, ahol kísérleti módszerekkel igazolható egy koncepció vagy elmélet megvalósíthatósága és potenciális alkalmazhatósága, valamint reálisan vizsgálhatóvá válik a fejlesztés piaci potenciálja.

A projekt célja: A hüvely egészséges mikrobiális egyensúlyának alapja a Lactobacillus baktériumok dominanciája, amelyek tejsavtermeléssel alacsonyan tartják a pH-t, elfoglalják a megtapadási helyeket és így gátolják a kórokozók kolonizációját. A normál flórához gyakran társuló három fontos faj: Lactobacillus crispatus, Lactobacillus gasseri és Lactobacillus jensenii. E fajok eltérő mértékben járulhatnak hozzá a hüvelyi homeosztázishoz, de közös, hogy antimikrobiális hatásuk lényeges: a tejsav mellett egyes törzsek hidrogén-peroxidot és/vagy baktericin jellegű anyagokat is termelhetnek, amelyek közvetlenül gátolják más baktériumok szaporodását.

Kiemelt jelentőségű kórkép az aerob vaginitis (AV), amely gyulladással járó állapot, és gyakran a lactobacillus-dominancia csökkenésével, illetve aerob opportunista kórokozók megjelenésével jár. Mindezek következménye a nyálkahártya sérülékenységének fokozódása, irritáció, diszkomfort és életminőség-romlás. Különösen fontos az AV szerepe a reproduktív egészség szempontjából: a krónikus gyulladás kedvezőtlenül befolyásolhatja a nőgyógyászati állapotot, és bizonyos populációkban – például várandósság alatt – fokozhatja a szövődmények kockázatát. Emellett a gyulladt, károsodott nyálkahártya megváltozott helyi immunválasszal társulhat, ami növelheti más fertőzések iránti fogékonyságot. A megelőzés, a korai felismerés és a célzott, mikrobiomot támogató megközelítések, például a megfelelően kiválasztott probiotikumok ezért jelentős előnyökkel járhatnak. A pályázatban vizsgált két releváns kórokozó a Staphylococcus aureus és az Escherichia coli, amelyek gyakori kórokozók az AV-ben. Lényeges szempont, hogy az egyes Lactobacillus fajok, sőt izolátumok között is jelentős különbségek lehetnek a Staphylococcus aureus és Escherichia coli elleni gátló hatásban (például savtermelés, baktericinprofil, adhézió). Ezért probiotikum-fejlesztés során alapvető a különösen hatékony, biztonságos Lactobacillus izolátumok célzott kiválasztása, hogy a készítmény a hüvelyi flóra helyreállítását és a kórokozók kolonizációjának csökkentését a lehető legjobban támogassa.

Az általunk fejleszteni kívánt probiotikum egyik legfontosabb előnye, hogy egészséges nők hüvelyi flórájából származó Lactobacillus izolátumokra épül. Ezek a törzsek olyan környezetből kerülnének kiválasztásra, amelyben természetes módon képesek fennmaradni, ezért várhatóan jobban illeszkednek a hüvelyi ökoszisztémához, mint a nem humán eredetű, illetve a humán, de elsősorban az emésztőrendszerből izolált lactobacillusok. Emiatt egy hüvelyi eredetű probiotikum esetében nagyobb az esély arra, hogy a baktériumok életképesen túlélnek, megtapadnak a hüvelyhám felszínén, és stabilan hozzájárulnak a normál flóra fenntartásához.
A második, kiemelt előny, hogy a törzskiválasztás során célzottan vizsgáljuk az izolátumok antimikrobiális potenciálját a klinikailag releváns kórokozókkal szemben. A mi fejlesztésünk célja tehát nem pusztán „általános” probiotikus törzsek alkalmazása, hanem olyan különösen hatékony, AV-ben releváns kórokozók ellen erős antagonista aktivitást mutató hüvelyi izolátumok kiválasztása, amelyek várhatóan a mindennapi klinikai helyzetekben is előnyösek lehetnek.
A harmadik előny a készítmény összetételéből fakad: probiotikumunkban a tervezettek szerint több Lactobacillus faj szerepelne, és fajon belül is több, egymást kiegészítő izolátumot alkalmaznánk. Ennek a „többkomponensű” stratégiának az a jelentősége, hogy a hüvelyi környezet egyénenként eltérő, és ugyanazon nő esetében is változhat időben (például hormonális hatások, életmódbeli tényezők, korábbi kezelések vagy átmeneti dysbiosis következtében). Ha több faj és több izolátum van jelen, nagyobb a valószínűsége annak, hogy legalább egy törzs sikeresen kolonizálja a hüvelyt, és képes lesz tartósan hozzájárulni a normál mikrobiom visszaállításához. Emellett a különböző fajok és izolátumok eltérő, de egymást erősítő tulajdonságokkal rendelkezhetnek: egyik erősebb adhézióban, másik savtermelésben, megint más a célkórokozókkal szembeni gátlóhatásban lehet kiemelkedő. Így a kombináció nemcsak a kolonizáció esélyét növeli, hanem funkcionális redundanciát is ad, ami a készítmény hatásosságát és megbízhatóságát fokozhatja.

A projekt az IKIKK támogatásával és fejlesztésében, valamint az SFF részvételével került kidolgozásra a pályázat benyújtásához szükséges szintig.

A projekt azonosító száma: TTCPOC013/2025

Szakmai vezető: Dr. Virok Dezső

Borítókép - illusztráció: pexels.com