A lehető legjobb eredménnyel zárult a Szegedi Tudományegyetem intézményakkreditációs eljárása: a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) elkészítette az egyetem működését átfogóan értékelő zárójelentését, amely alapján az SZTE 2031. május 31-ig, azaz a maximálisan adható időtartamra kapta meg akkreditációját.
Jelentős energetikai fejlesztés veszi kezdetét a Szegedi Tudományegyetemen: a következő időszakban 16 egyetemi hőközpont korszerűsítése valósulhat meg az intézmény többlépcsős kazáncsereprogramjának keretében. A beruházás célja nem csupán az elöregedett kazánok cseréje, hanem az energiafelhasználás csökkentése, optimalizálása és monitorozása. A fejlesztés szorosan kapcsolódik az ISO 50001 energiairányítási szabvány bevezetéséhez. A részletekről az SZTE szakembereivel, Bacsa Zoltánnal, az Energetikai Iroda gépész műszaki menedzserével és Pintér Viktorral, a Műszaki Beruházási Iroda gépész műszaki ellenőrével beszélgettünk.
A Szegedi Tudományegyetem Integrált Irányítási Rendszerének kiterjesztése és a hatékonyság növelése érdekében folyamatban van az ISO 50001 szabvány bevezetése. Ez egy nemzetközi energiairányítási szabvány, amely segít a szervezeteknek abban, hogy mérjék energiafelhasználásukat, feltárják a jelentős energiahasználati pontokat, és folyamatosan javítsák energiahatékonyságukat. Ezzel az egyetem meglévő minőségirányítási és információbiztonsági rendszere egy energiairányítási elemmel bővül.
Mint Bacsa Zoltán elmondta, a kazáncsereprogram már korábban is szerepelt az egyetem tervei között, az ISO 50001 szabvány azonban stratégiai keretet adott a fejlesztéseknek. Ennek részeként céljuk a fosszilisenergia-felhasználás csökkentése a fűtési rendszerek korszerűsítésével és a kazánok cseréjével. Jelen beruházás ennek egyik konkrét intézkedése, amely több ütemben fog megvalósulni.
 |
| Beke Ferenc, Pintér Viktor és Bacsa Zoltán a Nagy Oktatási Épület kazánházában. Fotó: Sahin-Tóth István |
A programba 16 hőközpont került be. A helyszínek között megtalálható: az SZTE SZAOK Szent-Györgyi Albert Oktatási Központ (Nagy Oktatási Épület), a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar épülete, az SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium és a Károlyi Mihály Kollégium.
A szakemberek elmondták, a fejlesztések során három fő szempontot vettek figyelembe. Az első a kazánok kora volt, hiszen több helyen még régi, több tízéves berendezések működnek. Ezért második szempontként fontos szerepet játszott a kiválasztásban a kazánok műszaki állapota, valamint a javításukra fordított költség és idő. Kiemelten figyeltek arra is, hogy az egyes helyszíneken mekkora energiamegtakarítás érhető el a korszerűsítéssel.
 |
| Kazánház a Nagy Oktatási Épületben. Fotó: Sahin-Tóth István |
A kiválasztásnál e szempontok alapján priorizálták, hogy a felújítások milyen ütemben valósuljanak meg. Ugyanakkor azt is figyelembe vették, hogy az adott helyszínen van-e más alternatív energiaforrás: például a Károlyi Mihály Kollégiumban van geotermikus fűtés is, ezért sorolták hátrébb. A Dóm téri Nagy Oktatási Épületben azonban hiába van geotermikus fűtés, a kazánok kora és műszaki állapota miatt üzembiztonsági okokból hamarabb valósulhat meg a felújítás. Az épület korszerűsítése során a nyílászárókat is kicserélik.
A szakemberek hangsúlyozták: a kazánházak felújításának tervezésekor figyelembe veszik az adott épületet érintő egyéb energetikai korszerűsítéseket is. Példaként említették az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetet, ahol a kazánház tervezésekor már számoltak a friss nyílászáró-felújítás miatt megváltozott energetikai viszonyokkal. Az SZTE BTK nem olyan régen felújított Petőfi-épülete pedig kiváló példa arra, hogyan működik egy hibrid rendszer: az épületben van napelemrendszer, gázkazán és hőszivattyú is. Mint mondták, a rendszer megfelelő paraméterezésével az ilyen hibrid megoldások is már érezhető energiamegtakarítást eredményezhetnek.
 |
| Pintér Viktor (háttal) és Bacsa Zoltán a Nagy Oktatási Épület kazánházában. Fotó: Sahin-Tóth István |
A szakemberek kiemelték, a fejlesztés jóval túlmutat a kazánok lecserélésén. A fejlesztések részeként a hőközpontok szabályozási rendszerének, automatikájának és fűtési szerelvényeinek korszerűsítése is megvalósul. „Önmagában attól, hogy új kazán kerül beépítésre, még nem lesz energiahatékonyabb a rendszer. Legalább ennyire fontos a megfelelő szabályozás, a folyamatos monitorozás és a hatékony üzemeltetés” – hangsúlyozta Bacsa Zoltán.
A fejlesztések célja tehát, hogy lehetővé váljon a fűtési rendszer távoli szabályozása és monitorozása. „Egy rendszer beállítása nem egyszeri feladat. Folyamatosan figyelni kell a működését, értékelni kell a tapasztalatokat és szükség esetén módosítani a beállításokat” – mondta Pintér Viktor.
 |
| Kazánház a Nagy Oktatási Épületben. Fotó: Sahin-Tóth István |
Hangsúlyozták, a korszerű technológia önmagában nem elegendő az energiahatékony működéshez. A rendszer optimális működésében az üzemeltetők és az épületek használóinak tapasztalata, valamint komfortérzetük biztosítása egyaránt fontos szerepet játszik.
„Hiába telepítünk új kazánokat, ha azok mellé nem valósul meg a korszerű szabályozás: ilyenkor könnyen túlfűtés alakulhat ki, amelyet a használók gyakran ablaknyitással próbálnak ellensúlyozni, ez pedig felesleges energiaveszteséghez vezethet. Éppen ezért a beruházás célja az is, hogy a megfelelő szabályozással biztosítsa a komfortérzetet úgy, hogy közben minél kevesebb energiát használjon fel” – mondta el a műszaki ellenőr. Hozzátette, a korszerűsített hőközpontok az épületfelügyeleti rendszerhez csatlakoznak, így a működésük folyamatosan nyomon követhető és szükség esetén távolról is módosítható.
 |
| Beke Ferenc, Pintér Viktor és Bacsa Zoltán a Nagy Oktatási Épület kazánházában. Fotó: Sahin-Tóth István |
A szakemberek abba is beavattak, hogy számításaik szerint, ha a teljes kazáncsereprogram megvalósul, évente mintegy félmillió köbméter földgáz megtakarítása várható, ami egyetemi viszonylatokban is számottevő mennyiségnek számít. Optimális működés mellett ez a jelenlegi fogyasztás 8-10 százalékát jelenti. A fejlesztések megvalósulásával évente közel 1000 tonnával csökkenhet az egyetem CO2-kibocsátása, míg a most előkészítés alatt álló három kiemelt beruházás önmagában is több mint 150 tonnás CO2-kibocsátás-csökkenést eredményezhet. Sőt, kisebb energiafelhasználás esetén a karbantartási és javítási költségek is csökkenhetnek, hiszen az új berendezések üzembiztonsága jelentősen kedvezőbb.
A szakemberek szerint a tervezett beruházások megvalósítása várhatóan mintegy hat év alatt realizálódhat. Bacsa Zoltán elmondta, a fejlesztések első ütemében az SZTE SZAOK Nagy Oktatási Épület kazánházának korszerűsítésével kezdenek. A tervek szerint a kivitelezés még az idei fűtési szezon előtt befejeződhet. A másik két kiemelt helyszín (a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar és a Báthory István Gyakorló Gimnázium épülete) korszerűsítése a következő év során indulhat el, míg a további fejlesztések a rendelkezésre álló forrásoktól függően valósulnak meg.
 |
| Kazánház a Nagy Oktatási Épületben. Fotó: Sahin-Tóth István |
„A beruházások megtérülési ideje épületenként jelentősen eltérhet. A jelenlegi gázárakkal számolva egyes fejlesztések esetében hosszabb, akár harminc évnél is több lehet, míg más helyszíneken körülbelül tizenkét év. Ugyanakkor a beruházások megvalósításánál nem kizárólag a gazdasági megtérülés a fő szempont – vannak esetek, amikor az üzembiztonság felülírja a térülést. Emellett a korszerűsítések csökkentik az energiafelhasználást, mérsékelik a karbantartási és javítási költségeket, valamint hozzájárulnak a környezettudatosabb működéshez is” – emelte ki Bacsa Zoltán.
Mint a gépész műszaki menedzser fogalmazott, a kazáncsereprogram egy átgondolt energetikai stratégia része, amelyben az egyes fejlesztések egymásra épülnek. A jövőben további korszerűsítések – például hőleadó rendszerek vagy egyéb épületenergetikai elemek felújítása – is illeszkedhetnek a koncepcióhoz. A cél minden esetben ugyanaz: az SZTE épületeinek energiahatékonyabb, gazdaságosabb és fenntarthatóbb működtetése úgy, hogy közben a használók komfortérzete is javuljon.
Fülöp Tímea
Borítóképen: Bacsa Zoltán, gépész műszaki menedzser, Dr. Beke Ferenc, az Energetikai Iroda munkatársa és Pintér Viktor, gépész műszaki ellenőr. Fotó: Sahin-Tóth István
