Stratégiai jelentőségű együttműködési keretmegállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem és a BYD Auto Hungary Kft., amely új gyakornoki lehetőségeket nyit a hallgatók előtt, és erősíti az SZTE gazdasági-társadalmi beágyazottságát. A partnerség új szintre emeli az egyetem és a kínai autógyártó közös szakmai és kutatási törekvéseit.
Az újév beköszöntével megérkezett az igazi tél is: az országos havazásokból Szegednek is kijutott, az internetre a havas tájjal körülvett egyetemi épületekről is számos fotó került fel. De vajon hogyan hat az utóbbi években meglehetősen szokatlanná vált hóhelyzet a mezőgazdaságra? Erről kérdeztük Dr. Hupuczi Júliát, az SZTE Mezőgazdasági Kar oktatóját.
Vajon mit nyerünk a havazásból? Dr. Hupuczi Júliától, az SZTE MGK oktatójától megtudtuk, a mezőgazdaságban elsősorban nem csapadékminőségében lényeges a hó, hiszen nem azonnal olvad el, és hideg talajállapotban kevesebb vizet vesznek fel a növények. Azonban egyéb szempontokból nagyon is hasznos: raktárként funkcionál, valamint nagyon jól szigetel és véd. Mint az oktató mondta, ha nem fagyott a víz, a talajfelszín még alacsony hőmérsékletű időszakokban is hőt és vizet bocsát ki párolgás formájában: a hótakaró azonban megtartja a hőt a talaj felső részében, illetve védelme alatt a hideg levegő kevésbé éri el a felszínt, ami nagyon jó a talajlakó élőlényeknek és a növényeknek egyaránt. Ez a jótékony hatás érvényesül mind a természetes vegetáció, mind a mezőgazdasági kultúrnövények esetében. A hó a gyümölcskultúra és a fás szárú növények szempontjából is kifejezetten kedvező: a nem túl vastag hóréteg a faágakon védelmező funkcióval bír, és óvja a hirtelen hőmérsékletváltozástól mind a törzset, mind a talajt.
Dr. Hupuczi Júlia. Fotó: Frank Yvette
– Külön lehetne venni a szántóföldi növényeket, kertészeti kultúrnövényeket, gyümölcstermesztést, de a hó mindegyik szempontjából elképesztően nagy áldás – hangsúlyozta Dr. Hupuczi Júlia, majd hozzátette, a hatás függ a hótakaró vastagságától is, valamint attól, mennyi ideig van a talajon és milyen sebességgel tud elolvadni.
Ha túl hosszú ideig borítja a talajt a hó, akkor a növények elkezdenek befulladni, és oxigénhiányos állapot alakulhat ki. Főleg akkor, ha a hó felszíne fagyott, így egyáltalán nem tud benne áramolni a levegő. Az elmúlt évek hőmérsékleti adatait figyelembe véve azonban ez jelenleg nem fenyegeti a magyar mezőgazdaságot; az oktatótól megtudtuk, ehhez hosszú hónapokig kellene a helyzetnek fennállnia.
Dr. Hupuczi Júlia kiemelte, a fokozatosan olvadó hónak köszönhetően sokkal több nedvesség tud a talajba kerülni, mintha hirtelen eső esett volna le. A talaj ugyanis egyenetlen, így a rázuhogó nagy mennyiségű esővizet elvezeti: a csendes eső tud igazán jól beszivárogni. Ugyanígy a szép lassan olvadó hó nagyon jó vízpótló lehetőség. Mint az oktató mondta, az eleve rossz talajállapottal rendelkező szántóföldeken, mezőgazdasági területeken fennáll ez a probléma, az idei hó előtt sok eső esett, amely nem tudott a talajba szivárogni, most pedig a levegőhöz és tápanyaghoz jutás problémás: ez baj lehet az őszi vetéseknél, a tavaszi időszakban fog kiderülni, mennyire.
SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ. Fotó: Móró Bianka, SZTE Alma Mater
Fotó: Móró Bianka, SZTE Alma Mater
Kérdésünkre, hogy van-e olyan növény, amely kevésbé reagál jól a hóra, vagy kevésbé van rá szüksége, az oktató azt a választ adta, hogy a jelenlegi állapot mindenképpen pozitív, hiszen még az áttelelni képes növényeket is gyengíti a hidegstressz, a szigetelésjellegű hóréteg pedig megóvja őket ettől.
– Az átlagember klíma- és időjárásérzékelése azonban csalóka; ne higgyük, hogy megoldódott az aszályprobléma attól, hogy esett az eső novemberben, decemberben, most pedig hó van. Sajnos ez a csapadékmennyiség még mindig nagyon kevés volt, a talajaink száraz állapotban vannak – hívta fel a figyelmet a problémára Dr. Hupuczi Júlia. Furcsán hangozhat, hiszen a felszín saras, de a talaj vastag réteg, 1,5 – 2 méter is lehet. Megtudtuk, hogy különböző talajmélységeken talajnedvességmerő szondák vannak elhelyezve országszerte adatmérés céljából. Az eredmények azt mutatják, hogy a talaj felső 10 centimétere saras, de a mélyebb rétegek, ahonnan tavasszal és nyáron a növények vizet tudnának felvenni, szárazak. – Sajnos ez a csapadékmennyiség sem volt elég a feltöltődésükhöz – mondta az oktató. – A hó mindenképpen áldás, nagyon örülünk neki talajos és agráros vonalon is, és reméljük, hogy lesz még csapadék a tavaszi időszakban is – zárta gondolatait Dr. Hupuczi Júlia.
Balog Helga
