Turcsik Linda 2023-ban kezdte meg Pszichológia alapszakos tanulmányait, 2024-ben emellé felvették Magyar alapszakra is. A hallgatót tanulmányairól, a két szak összefonódásairól és pszichológia szakdolgozatának eredményeiről kérdeztük: összefügg-e a hallgatók emigrációs szándékával, hogy mit gondolnak a múltról, a jelenről és a jövőről? Mit jelent a nemzeti relatív depriváció, és befolyásolja-e a külföldre költözési szándékot?
Az irodalom, a nyelvészet és a pszichológia összefonódásai
Turcsik Lindát az emberi gondolkodás iránti érdeklődése indította arra, hogy középiskola után Pszichológia szakon tanuljon tovább, azonban irodalmi érdeklődése miatt hiányérzete volt, ezért egy évvel később Magyar szakra is felvételizett. Mint mondta, voltak benne kételyek, de beszélgetett egyetemista társaival a dilemmáiról, és úgy döntött, megpróbálja egyszerre vinni a két szakot, de nem erőlteti, ha nem működik. – Szerencsére nagyon jól működött. Ez az év azért erős volt, hiszen most végzek Pszichológia szakon, és már a Magyar szakos szakdolgozatomat is elkezdtem, valamint TDK-ra is készülök – mondta Linda. Hozzátette, az első év két szakkal jól menedzselhető volt, és az idei év nehézségeivel együtt is azt mondja, abszolút megérte elkezdeni a magyart is, ma sem csinálná másképpen.
– Sok szempontból támogatja egymást ez a két terület. Az elmúlt két évben irodalomórákon többet hallottam Freud nevét, mint pszichológián. A beszédértés, beszédképzés kutatásai a pszichológia képzésem során merült fel leginkább, és ezt egészítették ki a nyelvészeti ismeretek – osztotta meg Turcsik Linda.
Az időperspektíva öt dimenziója
Pszichológia szakdolgozatát Dr. Szabó Éva vezetésével írta, címe „Az időperspektíva és a nemzeti relatív depriváció szerepe az egyetemi hallgatók külföldre költözési terveiben”. A témát azért választotta, mert mindig a szociálpszichológia érdekelte legjobban.
 |
| Turcsik Linda. Fotó: Bartha Karina |
Az egyén időperspektívája öt dimenzióból áll össze – tudtuk meg. Az öt nézőpont egyszerre van jelen, csak különböző erősségben jellemzi az illetőt. A jövőorientált időperspektíva az, amikor az egyén a jövőre, a céljaira összpontosít, a jelen-fatalista, amikor negatívan értékeli a jelen helyzetét, a jelen-hedonista, amikor pozitívan, a múlt negatív és a múlt pozitív pedig a múlthoz való negatív vagy pozitív viszonyulásait fejezi ki. Akiknek magas a jövőorientált időperspektíva-értéke a Linda kutatási kérdőíveit kitöltő magyar egyetemisták közül, nagyobb eséllyel tervezik a külfölre költözést. A kérdőíveket 179 hallgató töltötte ki, többségük nő, és mint Turcsik Linda elmondta, Zimbardo amerikai pszichológus kutatásai alapján a jövőorientáció a nőknél magasabb, mint a férfiaknál. – A magas jövőorientációjú egyént a tudatosság és az önkontroll jellemzi, tehát képes a jövője érdekében cselekedni – emelte ki.
Turcsik Linda elmondta azt is, hogy akinek magas a jelen fatalista időperspektíva-értéke, arra a kontrollvesztettség és tehetetlenség érzése jellemző, akinek pedig a jelen hedonista időperspektíva-értéke magas, arra a kockázatvállalás és az impulzivitás.
– Azt feltételeztem, hogy akinél dominál a jelen-fatalista és a múlt negatív időperspektíva, nagyobb eséllyel tervez emigrálni, azonban a kutatási eredményeim nem hoztak ki ilyen összefüggést. A jelen-fatalista úgy érzi, nincsenek döntési lehetőségei, nagyon bele van süppedve saját helyzetébe – osztotta meg a hallgató. Elmondta, a múlt negatív és a jelen-fatalista időperspektíva nagyon erős kapcsolatot mutat egymással, ami egy átfogó negativitást mutat.
Jó-e Magyarországon?
Turcsik Linda a nemzeti relatív depriváció emigrációs tervekkel való összefüggéseit is vizsgálta. A relatív depriváció másokkal való összehasonlítással indul, amelynek következtében megjelenhet önmagunk alulértékelése, az igazságtalanságérzés és a hátrány tapasztalata. Létezik egoisztikus relatív depriváció, amikor egy egyén hasonlítja össze magát más egyénekkel, és fraternalisztikus depriváció, amikor ez csoportszinten jelenik meg. Utóbbihoz tartozik a nemzeti relatív depriváció is. – Ha úgy érzem, hogy az én népcsoportom más, akár euróai országokkal szemben hátrányban van, kialakul a nemzeti relatív depriváció – mondta Turcsik Linda. Eredményei egyértelműen kimutatták, hogy aki nem érzi jól magát Magyarországon, és úgy gondolja, hogy külföldön jobbak a lehetőségek, nagyobb eséllyel tervez külföldre költözni.
– Fontos, hogy ez szubjektív megítélésen alapul – hangsúlyozta Linda. Megtudtuk: a szubjektív megítélés természetesen függ objektív tényezőktől, álláslehetőségektől, bérezéstől, az egészségügyi ellátórendszer állapotától, a szólásszabadságtól, azonban a megélt tapasztalatokat szubjektívan értékeljük. Így például a kormányváltás után is érdemes lesz ugyanezen hallgatók ideperspektíváját, nemzeti relatív deprivációját és emigrációs terveit felmérni.
 |
| Fotó: Bartha Karina |
Turcsik Linda magyar szakos kutatásai során Jean-Paul Sartre egzisztencialista filozófiája alapján foglalkozik Alberto Morvia egyik regényével, Dr. Kelemen Zoltán vezetésével. Mivel ösztöndíjjal Nápolyban egy összehasonlító irodalomtudományra specializálódott egyetemen tervez tanulni fél évet, olasz szakirodalomhoz is könnyebben hozzájuthat majd. Emellett szépírással és kritikaírással is foglalkozik, kétszer volt FISZ-táborban, ahol elmondása szerint virágzó szellemi légkör van. – Széles az érdeklődési köröm, nem tudom, a jövőben merre megyek el, próbálok mindig abba az irányba mozdulni, ami a jelen pillanatban megindít, ahol lehetőséget látok – mondta Turcsik Linda.
Balog Helga
Fotó: Bartha Karina
