– Milyen céllal jött létre a Szegedi Egyetemi Zöld Kör?
– Azt gondolom, az SZTE élen jár a környezettudatos fejlesztésekben. A hallgatók azonban nem feltétlenül tudják követni a történéseket. Tapasztalják a pozitív változásokat, de nem biztos, hogy mögéjük látnak. A Szegedi Egyetemi Zöld Körben (SZEZK) a környezettudatos szemlélet átadását, a környezettudatos életmód kialakítását segítjük. Minden projekt, minden esemény célja, hogy minél környezettudatosabbá váljunk. Ezzel nemcsak a környezetnek, magunknak is segítünk: a környezet állapota ránk is visszahat.
 |
| A Szegedi Egyetemi Zöld Kör tagjai: Hajdú Nóra (SZTE TTIK Gazdaságinformatikus szakon végzett) Békési Bálint Viktor (SZTE GTK Gazdálkodási és menedzsment szakos) és Vörös Sándor. Fotó: Bartha Karina |
– A SZEZK online felületeit nézve kiderül, korábban más néven működtetek. Mesélnél az öntevékeny csoport történetéről?
– A SZEZK kezdete valamikor 2009-re tehető, akkor alakult meg először a Tevékeny Ifjak a Természet Oltalmáért és a Közösségért csoport. Ez ugyanígy öntevékeny csoport volt, mint a mostani, egyetemi zöld körként definiáltuk, csak ekkor még hivatalosan nem így hívtuk. A dolgok jól mentek: több együttműködésünk volt, és így pályázatokat is nyertünk az egyik partnerrel. A COVID idején azonban megszűnt a kör egyetemi bejegyzése. Egy éve futunk Szegedi Egyetemi Zöld Kör néven, ismét egyetemen bejegyzett öntevékeny csoportként működünk. Az első tagok időközben részben cserélődtek. Lehet, hogy valaki az egyik félévben tud nekünk segíteni, a másikban már nem. Én benne voltam a legelső érában is, és sok mindent már megtanultam, de most szinte mindent elölről kell kezdeni. Szerintem ez nem gond, hiszen így új lehetőségek is megnyílnak.
– Hogy halad a közösség újjáépítése?
– Jelenleg nagyjából tíz aktív tagunk van. Ez is évről évre változik, attól függően ki hogyan ér rá. Lehet, hogy valaki rendszeresen tud jönni a találkozókra, míg más a kitelepüléseken tud segíteni, vagy home office-ból kapcsolódik be a munkálatokba. A Facebook-oldalunkon már lassan háromszázan leszünk, és legalább ennyi kapcsolódó témájú oldalt követünk. Ebben az a jó, hogy sokakat el tudunk érni. Viszont azok száma, akik valójában törődnek a környezetvédelemmel, jóval kevesebb.
– Milyen szakokról jelentkezhetnek a hallgatók?
– Bármilyen szakról jöhetnek a hallgatók. Azt gondolom, a környezetügy vagy a természet mindenhol megjelenik. Ott van a zenében, a természettudományokban, a kommunikációban, az egészségügyben. Találkozhatunk vele a gazdaságtudományokban mint környezetgazdaságtan, és a jogban is környezetjogként. Az informatikában például a szerverparkok kérdése érintett. A pedagógiához, a tanárszakokhoz a környezeti nevelés kapcsolódik. A tagság összetétele évről-évre változik. A félévben érkeztek tagjaink például pszichológia szakról, esetükben többek között a klímaszorongás a kapcsolódási pont. Biológia, történelem, vallástudományi szakos kollégáink és külsős informatikus tagjaink is vannak. Egyetemi dolgozók is támogatják a szerveződést, de velük ritkán találkozunk. Én környezetkutatóként és kommunikáció szakosként csatlakoztam a munkálatokba. A környezettudomány összefüggések meglátására koncentráló szemléletét igyekszem átadni másoknak.
 |
| A Szegedi Egyetemi Zöld Kör tagjai: Dr. Andi Evelin (az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének munkatársa), Ágoston Bence (SZTE BTK Kommunikáció- és médiatudomány szakon végzett idén), Vörös Sándor és Lukács Réka (SZTE BTK Pszichológia szakos) |
– Említetted, hogy megbeszélt időpontban rendszeresen találkoztok. Hogyan zajlanak ezek találkozók?
– A heti találkozókon alapvetően beszélgetünk. Megismerjük milyen szemléletformáláshoz kapcsolódó témák érdeklik a tagokat. Legyen az komposztálás, víztakarékosság vagy akár permakultúra: a választott témát járjuk körbe. Elmeséljük egymásnak az élményeinket: ki milyen programon járt, milyen jó gyakorlatokat látott a környezetvédelemben. Így képezzük magunkat. Megvitatjuk, milyen eseményeket szervezzünk, hova szeretnénk kitelepülni. Számít, mit gondolnak a tagok. Ebben a félévben az SZTE Füvészkert föld napi programján vettünk részt, az előzőben egy fenntartható divattal kapcsolatos társasjátékot próbáltunk ki Vizi Noémi segítségével.
– Mit terveztek a 2026/27-es őszi félévre?
– A következő félév fő projektjét „az egyetem legzöldebb arca” projekt jelenti. A kezdeményezésben a hallgatók regisztráció után online megadhatják a teljesített környezettudatos tevékenységeiket mint madáretetés, faöntözés, biciklizés, zöldhulladék komposztpontra szállítása és hasonlók. Ezekért pontokat kapnak, folyamatosan minősülhetnek, és havonta néhányukat díjazzuk is. A lényeg, hogy a környezettudatos tevékenységek versenybe, játékba helyezésével egyre környezettudatosabban élhetnek a résztvevők. Készülünk könnyen megléphető és mindennapi feladatokkal, de idővel egyre nehezebbekkel is. Ettől azt várjuk, hogy a hallgatóknak az egyetem elvégzése után ne legyen kihívás a környezettudatos életmód.
 |
| Vörös Sándor környezetkutató, az SZTE Kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatója, a Szegedi Egyetemi Zöld Kör vezetője. |
– Mit tehet egy egyetemista a környezettudatosabb életmód érdekében?
– A mai környezeti problémák egy részét nem igazán érezzük, vagy nem tudjuk becsatornázni. A nagy problémák még soká jönnek el. Nem holnap, nem holnapután, hanem 20, 30, 100 év múlva; ez egy folyamat. Amikor a környezetvédelemről beszélünk, olyan fogalmak kerülnek elő, mint a fenntarthatóság vagy a biodiverzitás. Ezek jelentését nem feltétlenül tudjuk azonnal megfejteni. De ha azt mondjuk, erdei séta vagy szemétszedés, akkor már tudjuk, miről beszélünk. Ha absztrakt fogalmak helyett konkrétumokban gondolkodunk, értelmet nyernek ezek a dolgok. Talán nem is tudatosan megyünk a környezettudatosság felé. Csak élményszerűen jól esik, amit csinálunk, és a háttérben a környezetvédelmi ügy is megbújik. A legfontosabb, hogy apró dolgokkal kell kezdeni, mert ez csak az első lépés. Nem kell ahhoz sok, hogy megöntözzünk egy fát, megosszunk egy felhívást, vagy részt vegyünk egy eseményen. Ezeket már ma megtehetjük. Ezek a mozzanatok ámbár kicsinek tűnnek, de ha egyre többen csináljuk, akkor mérhető hatást gyakorolnak. Apró lépés aláírni egy petíciót, csatlakozni egy közösséghez, szelektíven gyűjteni a hulladékot, megjavítani a ruhánkat, gyakrabban enni nyers ételt, biciklivel menni egyetemre vagy leülni egy plédre és a környezetvédelemről beszélgetni. Akár valamit csak nem megtenni, amit korábban megtettünk. Nem mindegyik lépés hat a közösség irányába, de valamennyi szolgálja a személyes célokat, a saját utunkon, ahogy igyekszünk környezettudatosabbá válni.
 |
| Vörös Sándor faöntözésre buzdít. Fotó: Bartha Karina |
– Mit gondolsz, egyetemistaként miért érdemes a SZEZK-hoz csatlakozni?
– Ahogy említettem, nálunk számít a hallgatók véleménye, nem kész konstrukcióba érkeznek. Igyekszünk megvalósítani, amit szeretnének, beleszólhatnak a programok alakulásába. Ez ritka lehetőség. Kipróbálhatják magukat a szervezésben, a munkafolyamatokban, önállóságot, tapasztalatokat, és ezáltal magabiztosságot szerezhetnek. Nem marad el a kapcsolatépítés sem. A történetünk nem csak a saját tevékenységünkből áll. Ha egy másik szervezet csinál valami érdekeset, hasznosat, ahhoz csatlakozhatunk. Így több leendő partnert megismerhetünk, ami hasznunkra válhat későbbi szakmai életünkben is.
– Van-e kedvenc élményed, amit a SZEZK-ban szereztél?
– Egyik kedvenc emlékem egy régebbi csapatépítőhöz kötődik, amikor a csapatunk szanaszét kalandozott, és az egyik kollégával eltévedtünk egy kicsit a túraútvonalon a Pilisben. Hazaérve egy kuvasz kutya várt minket, akiről hirtelen nem tudtuk, barátságos-e. Túrán eltévedni, túrázni mindig nagy élmény. Megtapasztalni a környezetet, erdős ösvényeken járni, mintha az ember mindig arra vágyna, hogy a természetben legyen. Mindig élmény új embereket megismerni. Imádom ezt az egészet szervezni, csinálni, ugyanakkor szerintem megfelelően őrültnek kell lenni ehhez.
Az érdeklődők többek között a szezk.hu weboldalon és a SZEZK Facebook-oldalán jelentkezhetnek a Kör tagjai közé. A kapcsolatfelvétel biztosan nem okoz gondot, a “szélrózsa minden irányából” várják a jelentkezőket. A távolság sem akadály, a csoport munkáját akár otthonról is segíthetjük.
Szöveg és fotó: Bartha Karina
