Prof. Dr. Vécsei László akadémikus megpályázta a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi tagságát, és a Szenátus a harmadik legtöbb szavazattal őt javasolta kuratóriumi tagnak. Mivel a kinevezés az ágazati irányítás jogköre, így Professzor Úr nem került be az SZTEA új kuratóriumába szeptember 1-től. Kérésére mind a pályázatában foglalt feladatokat, mind az önéletrajzát közzé tesszük.
Születési év: 1954
Orvos, neurológus, akadémikus, professor emeritus
Szakmai profil
Orvosi diplomával, laboratóriumi szakorvosi, neuroendokrinológus képesítéssel és neurológus szakorvosi képesítéssel rendelkező klinikus és kutató. Az MTA rendes tagja, korábbi dékán, klinikaigazgató és egyetemi vezető.
Tanulmányok és tudományos fokozatok
- Középfokú vegyész bizonyítvány Veszprémben.
- Szegedi Orvostudományi Egyetemen tanulmányok, diákköri munka a Kísérletes Sebészeti és Műtéttani Intézetben, majd demonstrátori és gyakornoki tevékenység a Kórélettani Intézetben.
- Orvosi diploma, laboratóriumi szakorvosi és neuroendokrinológusi képesítés.
- Neurológiai szakvizsga.
- Kandidátusi fokozat (1986).
- Svédországi kutatómunka alapján „Lundi Egyetem Doktora”.
- MTA doktora (D.Sc., 1992).
Szakmai életút
Gyógyító munkáját a pécsi Idegklinikán folytatta. Kutatóként dolgozott a Harvard University Massachusetts General Hospital (MGH) Neurológiai Klinikáján, Bostonban. 1993–2019 között a szegedi Neurológiai Részleg, majd Neurológiai Klinika vezetője. Munkatársaival 100 ágyas klinikát épített fel stroke- és neurorehabilitációs osztállyal. Liquordiagnosztikai Laboratóriumot és Biobankot hozott létre. Klinikai Kísérletes Neurofiziológiai és Képalkotó Kutatólaboratóriumok, továbbá Neurokémiai, Neuroimmunhisztokémiai, Neurogenetikai és Kísérletes Neurofarmakológiai laborok létrehozásában vett részt. A klinikai a kísérletes programokban több mint 65 PhD-védés valósult meg és 26 év alatt közel 200 Neurológiai Kerekasztal továbbképző rendezvényt szervezett a klinika munkatársaival. Jelenleg a klinikai feladatai mellett a Kinurenin Kutatási Program irányítója.
Akadémiai és vezetői tisztségek
MTA levelező (2001), majd rendes tagja (2007). Közel egy évtizeden át az MTA Orvosi Osztályának elnökhelyettese, majd elnöke és az osztályelnöksége alatt az Akadémia vezetőségének tagja volt. A SZAB alelnöke és az MTA Neurológiai Bizottságának elnöke volt. Az Orvostársaságok Szövetségének (MOTESZ) alelnöke, később elnöke. A Neurológiai Szakmai Kollégiumnak és az Orvosi Kollégiumi Elnökök Egyeztető Testületének vezetője. Az ETT TUKEB tagja, majd alelnöke.
A Magyar Idegorvosok Társaságának és a Magyar Fejfájás Társaságnak elnöke volt. A Magyarországi Fájdalom Társaság elnöke, majd tiszteletbeli elnöke, valamint az európai társaság (EFIC) hazai delegáltja volt. A szegedi Dugonics Társaságnak és a Szegedért Alapítvány Tudományos Kuratóriumának elnöke. Az SZTE Orvoskarának dékánja, korábban a kari Habilitációs Bizottság elnöke, a Neurológiai Klinika egyetemi tanára, professor emeritus, a HUN-REN–SZTE Idegtudományi Kutatócsoport korábbi vezetője és az Egyetemi Doktori Tanács elnöke (2019–2025). A SZOTE Tudományos Diákkörének és Tudományos Ülések Bizottságának korábbi elnöke.
Nemzetközi megbízatások
Az Európai Neurológiai Társaságok Szövetségének (EFNS) korábbi alelnöke és az Education Committee elnöke volt. A World Federation of Neurology (WFN) Standards and Evaluation Committee elnöke (2019–2025) és a WFN Nemzetközi Tanácsának hazai delegáltja. Az Európai Neurofarmakológiai Társaság korábbi, s a Duna Neurológiai Szimpózium főtitkára (1999–). A Senator Dr. Franz Burda Alapítvány kitüntetettje (Berlin, 2004). Az EFNS, az EFIC, a CONy és a Danube neurológiai társaságok nemzetközi kongresszusainak hazai szervezője.
Kutatási területek és eredmények
Fő érdeklődési területe a neurológiai betegségek patomechanizmusa, új terápiás eljárások vizsgálata és a kinureninek szerepe. A PubMed adatbázisban több mint 740 publikáció szerzője, illetve társszerzője. Hivatkozásainak száma 33300/25300-et (MTMT). Research.com D-index: 81. Tudománymetriai értékelése szerint az elmúlt öt évben 47 első vagy utolsó szerzős Q1 publikációja és az elmúlt 10 évben 20 top 10%-ban idézett közleménye jelent meg. Értékelése: DI 179%. Szabadalmai vannak sclerosis multiplex, migrén és Huntington-kór területén. Az Academiae Europaeae tagja.
Állami kitüntetések
Széchenyi Díj (2012); Magyar Érdemrend Középkeresztje (2019); Szeged Város Díszpolgára (2023).
További díjak és elismerések
Egyetemi kitüntetései: Apáthy István Díj; Klebelsberg Kunó Díj; Pro Talentis Díj; Év Kutatója Elismerő Oklevél; Klinikai Központ Emlékérem; Szent-Györgyi Albert Jubileumi Emlékérem; Kiváló Tudományos Diákköri Oktató Plakett;
Szakmai szervezetek elismerései: Markusovszky Díj (1997); Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1997–2001); Sántha Kálmán Emlékérem (1999); Tudással Magyarországért Emléklap (2001); Innovatív Farmakológus – I. díj (2004); Szőkefalvi-Nagy Béla Tudományos Díj (2007); TEVA Kutatási Díj (2005, 2009); Genersich Díj (2013); Akadémiai Jutalomérem (MTA elnöke) 2014; Jelencsik Ilona Emlékérem (2015); Környey Emlékfa (2015); Csanda Endre Emléklap (2017); Markusovszky Lajos Emlékérem (2020); Szolcsányi János Emléklap (2021); Miskolczy Dezső Emlékérem (2022); Baló József Emlékérem (2022); Pásztor Emil Emlékplakett (2022); MOTESZ Díj (2022); Miskolczy Dezső Honorary Diploma (2024); többszöri Best Lecturer elismerés az orvostanhallgatóktól; a Szegedi Orvostanhallgatók Egyesületének tiszteletbeli tagja; OTDK70 Elismerő Oklevél és Kitűző (2025); felvétel Kiskunfélegyháza Értéktárába (2025).
Javasolt feladatok:
1. A korábbi Kuratórium SZTE-vel kapcsolatos teendőinek felmérése és annak zökkenőmentes folyamatos ellátása.
2. Az Egyetem mindenekelőtt oktató intézmény, így az oktatás feltételeinek és minőségének alapos áttekintése (magyar és idegen nyelvű képzés, PhD-programok).
3. Az oktatás (és a gyógyítás) színvonalát azonban nagyrészt a kutatás minősége határozza meg! Ezért az egyetemi közgondolkodásban és értékrendben a kutatás jelentőségének további erősítése igen lényeges feladat. Az egyetem hazai és külföldi megítélésében ugyanis mint jól tudjuk a tudományos teljesítmény igen komoly tényező. Ezzel szoros összefüggésben a nemzetközi kollaborációk kiszélesítése.
4. Az Egyetem (Klinikai Központ, KK) regionális és országos betegellátó feladatainak áttekintése, egyeztetés a KK-val.
5. Felmérni azokat a mindennapi problémákat (pld. beszerzések, szervizek stb.) amelyek az oktatói, klinikai és kutatói munkát nehezíthetik. Az egyetem gazdasági apparátusával egyeztetni a lehetséges megoldásokat.
6. Az adminisztrációs folyamatok lehetőség szerinti egyszerűsítése. Az egyetemi adminisztrációval egyeztetendő.
7. Tudomásom szerint az állam által fenntartói jogkörbe kerülő egyetemek vagyoni helyzetének tisztázása fontos feladat. Ezért megfontolandó egy a Kuratórium által felkért lényegében "önálló vagyonfelmérő és elszámolási bizottság" létrehozása. Ez az egyetemi és minisztériumi gazdasági szakemberek bevonásával lehetséges. Itt azonban ismernünk kellene a minisztérium álláspontját!
8. További ipari együttműködések keresése, szabadalom hasznosulások áttekintése.
9. Javaslom egy rövid "SZTE Kuratóriumi Hírlevél" kiadvány (e-mailes anyag) havi vagy kéthavi megjelentetését. A közelmúltban lezajlott kuratórium tagsági szavazás során ugyanis bebizonyosodott, hogy az egyetemi polgároknak nagyon komoly igényük van a Kuratórium munkájának átláthatóságára és ellenőrzésére.
10. Hogy 2027 augusztusától milyen jogi keretek között működnek majd az egyetemek az a fenntartó döntése lesz, amire minden bizonnyal javaslatot majd tehetünk. Fontos lenne az, hogy az állami fenntartáshoz jelenleg automatikusan kötődő "költségvetési szervként történő működési jogi szabályozók" majd az egyetemi speciális feladatokhoz igazodjanak.
Vécsei László
