Stréber bevándorlók
A 250 éves születésnapját ünneplő Amerika a „siker” ígéretével és különböző földrészekről tehetségeket vonzva lett a „lehetőségek hazája”. A philadelphiai függetlenségi nyilatkozattal önállóvá lett Egyesült Államok a jubileum alkalmából mérleget vont. A siker titkát kutatva elemzések és listák készültek, például a két és fél évszázad legeredményesebb bevándorlóiról.
Megírtuk az SZTE hírportálján: Karikó Katalin a 24. az Amerika 250 legfontosabb bevándorló állampolgárait bemutató ranglistán. Forrás: forbes.com
De mit árul el egy ilyen lista a szereplőkről és a kontinensnyi országról? A Forbes vezető szerkesztője, Alex Knapp az Immigration Nerds Podcast 2026. július 1-jei adásában elmagyarázta: Karikó Katalin – aki családjával és néhány száz dollárt egy plüssmackóba rejtve érkezett – miért tehetett többet az amerikai életek megmentéséért, mint szinte bárki más a listán.
A rangsort készítő elárulta: egyik személyes kedvence Karikó Katalin „hihetetlen története”.
A múlt század 80-as éveinek Kelet-Európáját jellemző „Teddy Bear” körüli sztorit az egész világ ugyanúgy ismeri már, mint a történetnek az „amerikai álom” legendáját eloszlató folytatását. Knapp szerint a sztori második részének lényege, hogy Karikót „majdnem kiszorították” az akadémiai világból, ám nagyon küzdött, hogy átadja a kutatási és fejlesztési ötleteit. Végül azonban a Covid-19 válsággal bizonyosodott be az igaza. Az mRNS-vakcinák sikerével indult el a terápiás fejlesztési sorozat az influenzától kezdve a rákos betegségekig.
A listán szereplők származási országa közül az első három: India, Kanada és Izrael. Ugyanakkor Knapp meglepő információként adta tovább hallgatóinak, hogy sok olyan „sikerember” szerepel a „leg”-ek amerikai toplistáin, aki, vagy akinek az őse Magyarországról indult. Szerinte könyvet lehetne írni a törekvő magyarok amerikai befolyásáról, annyira sokféle területen sikeresek Karikó Katalin honfitársai is.
A tudomány függetlenségének védelmében
A Science News idézte Karikó Katalin visszaemlékezését abban a 2026. július 10-i publikációban, amely a tudományos intézmények politikai befolyásolásának veszélyeiről szólt. Már a cikk címe is erős figyelmeztetés: „Ez történik, ha politikusokat helyezünk a tudomány élére – A szovjetek tették, és nem végződött jól.”
Karikó Katalin (balról)1973-1978 között szegedi JATE biológia szakos hallgatója volt. Archív fotó: SZTE Karikó Katalin Gyűjtemény
„Olyan rendszerben éltünk, amelyben tudtuk, hogy nyíltan nem tiltakozhatunk” – jellemezte, milyen volt a szovjet blokk tudományos és politikai légköre. Példaként arról is szó esik a cikkben, hogy Karikó „egyetemi évei alatt két genetikaoktatója volt: az egyik a Liszenko-féle nézeteket, a másik a molekuláris biológiát tanította. A hallgatók a molekuláris biológiát tekintették a jövő útjának, a vizsgákon mégis mind a két álláspontot kellett visszamondaniuk”.
A cikk később Karikót az mRNS-kutatás Nobel-díjas úttörőjeként mutatja be, és idézi azt a véleményét is, hogy ha az Egyesült Államok nem támogatja tovább az mRNS-technológiát, akkor más országok, például Kína fogják tovább vinni a fejlesztéseket.
Az mRNS-technológia szószólója
A Dialogs Beyond Borders 2026. július 5-i beszélgetésében az mRNS-technológia jövőjéről szólva Karikó Katalin hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedek kutatásai most kezdenek igazán klinikai eredményeket hozni. Kiemelte: az mRNS-technológia viszonylag egyszerűen adaptálható és költséghatékony, ezért a kutatás egyre több országban jelenik meg. Véleménye szerint a tudomány fejlődését politikai döntések lassíthatják ugyan, ám végleg nem állíthatják meg.
„If you think research is expensive, try disease!”, azaz „Ha azt gondolod, hogy a kutatás drága, próbáld ki a betegséget!” – Mary Lasker, amerikai egészségügyi aktivista és filantróp gondolatát pólófelirattal is népszerűsíti a Nobel-díjas Karikó Katalin. Mary Lasker a férjével, Albert Laskerrel közösen megalapította a Lasker-díjat, amit amerikai Nobel-díjnak is neveznek, s amelyet olyan kutatók nyertek el, mint például az SZTE két professzora, Szent-Györgyi Albert és Karikó Katalin. Fotó: F. A. Z. / K. K.
Európai útja németországi állomásán, a Frankfurter Allgemeine Zeitung podcastjában és a lapnak adott, 2026. augusztus 3-án megjelent „Wir werden den Krebs besiegen!” („Legyőzzük a rákot”) című interjúban a személyre szabott rákellenes vakcinákról, valamint az mRNS-technológia onkológiai alkalmazásairól beszélt.
A rák gyógyítása nem lehetetlen cél – üzente a FAZ podcastban és a „Legyőzzük a rákot!” című interjúban Karikó Katalin, aki szerint ma még nem értjük teljesen a daganatok működését, de a kutatás eredményei okot adnak az optimizmusra.
A FAZ-interjú központi gondolata az, hogy az mRNS-technológia igazi nagy korszaka még csak most kezdődhet, különösen a személyre szabott daganatkezelések területén, de ehhez ugyanúgy szükség van tudományos kitartásra, mint a társadalom bizalmára.
Az ismeretterjesztést is szolgáló kutatói gondolatokat a Népszava augusztus 3-án tette közzé. Karikó Katalin elmondta, hogy a COVID-19 vakcinák csupán az első látványos eredményei voltak egy jóval szélesebb lehetőségeket kínáló technológiai platformnak.
Sajtónyilatkozatai stratégiai üzenetek
A Nobel-díjas biokémikussal a bTV (Би Ти Ви) országos bolgár televízió „Тази сутрин” („Ma reggel”) című műsorában 2026. július 29-én Viktoria Petrova készített interjút. A beszélgetés központi témája az mRNS-technológia jövője volt.
Jelenleg világszerte több mint 200 klinikai vizsgálat zajlik mRNS-alapú eljárásokkal – tudatta. Ezek között vírusos és bakteriális betegségek elleni vakcinák, malária elleni fejlesztések, daganatellenes terápiák, antitesteket termelő kezelések és autoimmun betegségek új gyógymódjai is szerepelnek.
A Covid-vakcinákkal kapcsolatos korábbi összeesküvés-elméletekre reagálva elmondta, hogy az mRNS-technológia nem a járvány idején született meg: kutatása és fejlesztése már évtizedekkel korábban elkezdődött, csak a nagyközönség nem figyelt fel rá.
A koronavírus eredetéről szóló vitákat illetően sztoikus szemléletét emelte ki. Kijelentette, hogy nem tudja, természetes eredetű volt-e a vírus vagy laboratóriumból származott, és nem is ezt tartja saját kutatói feladatának. Inkább azokra a kérdésekre összpontosít, amelyekben tudományos munkájával ténylegesen előrelépést tud elérni. Hangsúlyozta: az mRNS-technológia a Covid után is rendkívül ígéretes.
A Nobel-díjról személyes hangon beszélt a bolgár televízióban is. A tudós – miközben édesanyjának a fotóját is bemutatta a tv – elmondta: soha nem számított rá, még akkor sem, amikor édesanyja évről évre várta, hogy Nobel-díjban részesítik. Archív fotó: SZTE Karikó Katalin Gyűjtemény. Képernyőkép: Ú. I.
Karikó szerint a kutatóknak nem a díjak megszerzése a célja, mert azok odaítélése amúgy is mások döntésétől függ. A valódi cél a természet titkainak feltárása, megítélése.
A Backed by Science podcast 41. epizódjában, 2026. július 27-én az mRNS-sel kapcsolatos áttörésről, a szkepticizmus legyőzéséről és a kutatói együttműködés fontosságáról is beszélt.
Sajtónyilatkozatai nem csupán tudományos beszámolók, hanem a jövő gyógyászatáról és tudományáról szóló stratégiai üzenetek is. Például: a nőknek a tudományos közéleten és az elismertek névsorain belüli alacsony arányairól is szó esett a 2026. július 18-i interjúban, amely a Cultural Entrepreneurship Institute honlapján elérhető. E berlini Kulturális Vállalkozói Intézetet alapítója, Clara Mavellia kérdéseire válaszolva Karikó Katalin – többek között – elmondta: az alapkutatással foglalkozva is azon gondolkodott, az mRNS-molekula miként hasznosítható a mindennapi terápiás gyakorlatban.
A tudomány mindenkié
Az Iranian Biologists Union és a Shahid Beheshti Egyetem meghívására Karikó Katalin 2026. augusztus 1-jén online tartott előadást. A teheráni rendezvényen kutatók, egyetemi hallgatók és szakemberek vettek részt.
A program középpontjában Karikó Katalin tudományos pályafutása és az általa kidolgozott, módosított nukleozidokat használó mRNS-technológia állt, amely megalapozta a modern mRNS-alapú vakcinák fejlesztését. A Nobel-díjas tudós online előadását nagy érdeklődés kísérte, itt utólag is megtekinthető.
A Karikó Katalin 2026. augusztus 1-jei előadását beharangozó és népszerűsítő tablókon, sajtófalon a Nobel-díjas tudósról az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság munkatársa, Sahin-Tóth István által készített fotókat láthatjuk viszont. Fotó: K. K.
Az előadást követőn a teheráni hallgatóság kérdésekre válaszolt Karikó Katalin. A nagy hatású beszélgetésből kibomlott az mRNS klinikai alkalmazásainak sokszínűsége, a COVID-19 vakcináktól a jövő terápiás alkalmazásig.
A programot követően a tudós maga is kiemelte: hálás az iráni hallgatók és kutatók lelkes fogadtatásáért és visszajelzéseiért. Az előadás így nemcsak tudományos ismeretterjesztő programként szolgált, hanem – perzsa nyelven is kiadott memoárkötetével együtt – inspirációt adott a fiatal kutatóknak, bemutatva, hogy a kitartó alapkutatás miként vezethet világszintű áttörésekhez.
A perzsiai meghívás elfogadásának okát nyilvánosan nem elemezték, de tudománytörténeti szenzáció és politikai állásfoglalás is Karikó Katalin online jelenléte egy teheráni egyetemi térben, illetve könyvének perzsa nyelvű kiadása.Fotó: K. K.
Egy kijelentés, amire senki sem számított
A Lindau Nobel Laureate Meeting honlapján 2026. augusztus 27-én jelent meg az a blogbejegyzés,amely bemutatta: a 2026. június 27. és július 3. közötti program-sorozatban, miért és hogyan vált a rendezvény egyik sztárjává Karikó Katalin.
Ennek a kivételes rendezvénynek az összetettségét, tudománytörténeti jelentőségét az SZTE hírportálon két tudósításban igyekeztünk visszaadni. Bemutattuk: több mint hetven Nobel-díjas élvezte egymás társaságát, köztük a három magyar kutató, aki itt találkozott először egymással, miközben Karikó Katalin – és az SZTE Nobel-díjas díszdoktorai közül több tudós is – előadást tartott, nyilvánosan vitázott, vagy éppen több száz fiatal tehetséggel találkozott és beszélgetett séta vagy vacsora közben.
„Kirúgták. Lefokozták. Figyelmen kívül hagyták. Aztán örökre megváltoztatta az orvostudományt” címmel kezdődik a tudósítás Karikó Katalinnak a Nobel-díjasok 75. lindaui találkozóján tartott inspiráló előadásáról.
A Developing mRNA for Therapy: My Journey című előadása vége felé Karikó közvetlenül a fiatal tudósokhoz fordult – írja helyszíni tudósítóként a blog szerzője. „Számtalanszor kérdezték már tőle, hogy milyen tanácsot adna a pályakezdő kutatóknak, akik elutasítással és kudarcokkal szembesülnek.”
Ez lehetett az egyik legfontosabb dolog, amit a Lindau Inselhalle-ban elhangzott egész héten – emlékezetes nemcsak a teremben tartózkodók, hanem mindenki számára, aki megtekinti az előadás felvételét” – zárul a Karikó Katalin prezentációja és mondandója iránti érdeklődést ebben a formában is ébren tartó blogbejegyzés.
A hivatalos program szerint Karikó előadást tartott, panelbeszélgetéseken vett részt, valamint külön „Nobel Hour” beszélgetést folytatott a fiatal kutatókkal. Így körülbelül 600, illetve valamivel több mint 600 kiválasztott fiatal kutatóval találkozott a világ számos országából. Fotó, forrás: www.lindau-nobel.org
A 2026-os lindaui találkozó jelmondata a „Science Transcending Borders” (A tudomány átlépi a határokat) volt, és Karikó Katalin az esemény egyik kiemelt Nobel-díjas szereplőjeként vett részt rajta.
Karikó Katalin szokássá tette, hogy hallgatóságát – mindegy, hogy Lindauban személyesen vagy Teheránban online találkoztak – megajándékozza a Breaking Through – My Life in Science című memoárkötetével. Így aztán a 2023 óta több mint 15 nyelven megjelent könyv a tudományos ismeretterjesztés és a nemzetközi tudományos párbeszéd fontos eszközévé vált. Fotó, forrás: Képernyőkép, Ú. I.
Mi segít kitartani a kutatói pályán?
„Karikó Katalinnak hívnak, biokémikus vagyok” – kezdte magyar nyelven elmondott lindaui üzenetét. A Lindau Nobel Laureate Meeting közösségi médiafelületén 2026. július 17-én közzé tett tanácsokat a Magyar Tudományos Akadémia július 23-án vette át.
Katalin Karikó szerint a sikeres kutató legfontosabb tulajdonságai:
- a kudarcok utáni újrakezdés képessége,
- a stressz tudatos kezelése,
- a mentális és fizikai egészség megőrzése,
- az önbizalom és a saját képességekbe vetett hit,
- a másokkal való összehasonlítás kerülése,
- a folyamatos önfejlesztés,
- valamint a komfortzóna elhagyása és az új kihívások vállalása.
A Karikó Katalin-féle „intelmeket” a Fiatal Kutatók Akadémiája is fontosnak tartotta augusztus 6-án megosztani, mert választ remélt a kérdésre: „Mi segít hosszú távon kitartani a kutatói pályán?”
Története önálló inspirációs forrás
Karikó Katalin történetét tudósítások, interjúk árnyalják, de ma már önálló inspirációs forrás.
A Tudomány Napja-rendezvény megnyitóján a Science Friday műsorvezetője, Flora Lichtman hozta szóba. Így emlékeztette ugyanis 2026. július 9-én, az ENSZ Magas Szintű Politikai Fóruma (HLPF) rendezvényén a jelenlévő politikai döntéshozókat, diplomatákat és tudósokat, hogy Karikó Katalin évtizedeken át elismerés, támogatás és finanszírozás nélkül, szinte láthatatlanul kutatta a hírvivő RNS, az mRNS titkait. Története rávilágít arra a rendszerszintű hibára, hogy a tudományos áttörések és a politikai/intézményi döntéshozatal között óriási szakadék tátong.
Ebbe a kategóriába sorolható 2026 júliusában a Nobel-díj hivatalos honlapján megjelent portré is.
A „Nők, akik megváltoztatták a tudományt” című portrésorozat 20. fejezete részletezi Karikó Katalin hihetetlen történetét.
„Ellenállásba ütközött, lefokozták, és végül kénytelen volt elhagyni az akadémiai világot – de Karikó Katalin sosem veszítette el a fókuszt, és továbbra is azon dolgozott, hogy felhasználja az mRNS-t új vakcinákhoz és terápiákhoz. Karikó Nobel-díjas felfedezése lehetővé tette a COVID-19 elleni hatékony vakcinák kifejlesztését, amelyek emberek millióinak nyújtanak védelmet” – emlékeztet a tudományos ismeretterjesztés csúcsát jelentő The Nobel Prize honlap legújabb nyári olvasmánya.
Fontos érdekesség, hogy az életrajzi összefoglaló a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár és Levéltár által gondozott Karikó Katalin Gyűjtemény fotóit használta fel. Ez egyben az SZTE tudománytörténeti értékmegőrző munkájának nemzetközi elismerése is.
A nobelprize.org honlapon is használt, Karikó Katalint fehér köpenyben ábrázoló fénykép a Szegedi Tudományegyetem laboratóriumában készült. Fotó: Sahin-Tóth István
A dióhéjba foglalt élettörténet írója kiemeli: „Karikó visszatért első egyetemére, Szegedre, és a díjpénzt RNS-kutatások finanszírozására és a munkáját folytató tudósok következő generációjának támogatására használja fel.”
A JATE-díjtól a Nyilas Misi programig
A Karikó Katalin Nobel-díja pénzjutalmából alapított JATE-díj első kitüntetettjeit – Czikkely Mártont, Ilia Mihályt, Tóth Ágotát – már ismerjük. A névsor folytatásához minden egykori JATE vagy egykori és mai SZTE-s polgár hozzájárulhat a javaslatával – 2026. szeptember 8-ig. A JATE-díjasok jelölésére biztatja barátait és követőit Karikó Katalin is a közösségi médiafelületein.
Az I. JATE-díj gálán Karikó Katalin adta át az elismerést a hallgatói kategória győztesének, Czikkely Mártonnak. Fotó: Sahin-Tóth István
Alma matere, a szegedi József Attila Tudományegyetem, a JATE Karikó Katalin számára a minőség, a tudományos igényesség és az erős egyetemi közösség jelképe. E megközelítés jegyében minden lehetséges alkalommal keresi alma matere jeles tagjainak társaságát. Így például 2026 júniusában az Oxfordi Egyetem díszdoktori címe átvételét követően Cambridge-ben és Londonban is találkozott magyarokkal.
Megírtuk az SZTE hírportálján is, hogy a szegedi Szent-Györgyi Orvostudományi Egyetemen diplomázott orvos, az Oxfordban professzor Molnár Zoltán mellett beszélgetett a Brain Prize elismerést elnyert Somogyi Péter neurobiológussal, akit 1990-ben a JATE díszdoktorává választottak, így Karikó Katalinhoz hasonlóan a Szegedi Tudományegyetem kitüntetett professzora.
A Karikó-Somogyi oxfordi találkozón elhangzottakról nem számolt be a brit sajtó. Ellenben a romániai magyar sajtó tudósított a kolozsvári székhelyű Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület 2026. augusztus 19-i tudományos ülésszakáról, ahol Karikó Katalin és Somogyi Péter is szerepet vállalt.
A konferencia előadói és szervezői (balról jobbra): Marosán Csaba színművész, egykori ösztöndíjas, jelenlegi támogató, a Tudósfórum műsorvezetője; Székely Tamás evolúcióbiológus, akadémikus (Bathi Egyetem és Debreceni Egyetem), a fórum egyik kezdeményezője, szervezője; É. Kiss Katalin Széchenyi- és Bolyai-díjas nyelvész, akadémikus (Nyelvtudományi Kutatóközpont), a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület alapítója; Somogyi Péter neurobiológus, a Brit Tudományos Akadémia tagja (Oxfordi Egyetem, az SZTE díszdoktora), a fórum egyik kezdeményezője, szervezője; Kamarás Katalin Széchenyi-díjas fizikai kémikus, akadémikus (Wigner Fizikai Kutatóközpont); Péntek János Széchenyi-díjas nyelvész, a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület alapítója, elnöke; Fábián István vegyész, akadémikus (Debreceni Egyetem); Kiss László Széchenyi-díjas csillagász, akadémikus (Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, az SZTE alumnusa); Fésüs László Széchenyi-díjas orvos, sejtbiológus, akadémikus (Debreceni Egyetem); Visy Zsolt régész (Pécsi Tudományegyetem); Balázs Joshua ösztöndíjas egyetemi hallgató, moderátor; Vizeli Ibolya egykori ösztöndíjas, jelenlegi támogató, szervező; Ivics Zoltán biológus, genetikus, akadémikus (Lipcsei Egyetem) Fotó: Vakarcs Loránd Béla / Kolozsvári Magyar Napok / Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület. Fotó forrás: mta.hu
A Szabadság című lap idézte a Kolozsvárott megjelent Somogyi Péter, a Brit Tudományos Akadémia tagjának szavait: „A darwini evolúciós elmélet értelmében jó érzést, jó közérzetet biztosít, ha jót teszünk. Azzal, hogy belépünk a támogatók körébe, a közösség részévé válunk. Nagyon jó érzés olvasni minden évben azokat a mély, őszinte leveleket, amelyeket a támogatottak egy része írt. Jó érzést vált ki a támogatókban, mert jót tettünk” –fogalmazott.
A kolozsvári konferencia első felét Karikó Katalin élő internetes bejelentkezése zárta – adta hírül 2026. augusztus 27-én az mta.hu is. Fotó: Fotó: Vizeli Ibolya / Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület; Forrás: mta.hu
A „jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodó Nobel-díjas kutatóbiológus Philadelphiából köszöntötte a fórum előadóit és közönségét. Saját példájával arra buzdította a program ösztöndíjasait, hogy olyan szakmát válasszanak, amit szeretnek, koncentráljanak a munkájukra, és ne féljenek a kihívásoktól, amelyekkel szembenézve önmagukról is sokat tanulhatnak, leginkább azt, hogy képesek felülkerekedni rajtuk. Ekkor került sor Karikó Katalin Áttörések – Életem és a tudomány című önéletrajzi kötetének átadására is, amelyből 50 példányt juttatott el ajándékként a kolozsvári program ösztöndíjasainak.”
A Magyar Tudományos Akadémia honlaphíre részletezi: Tudósok tehetséges gyermekekért címmel rendezett konferenciát a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület és az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottság a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen.
Közös múltja miatt az SZTE testvéregyeteme a kolozsvári BBTE. A „kincses városban” 2004-ben alapított Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület honlapjáról kiderült a Szegedi Tudományegyetemhez kötődő tudósok közül az idei kolozsvári rendezvényen előadást tartott a JATE-diplomás fizikus, Kiss László Széchenyi-díjas csillagász, akadémikus (Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont). A Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesületet segítők névsorában láttuk az SZTE polgárai közül – többek között – Németh T. Enikő nyelvészt, akadémikust is.
A példa, remélik, „ragadós”, ugyanis a most záruló, 23. támogatási évben 264 ösztöndíjasa volt a programnak, ám a további 120 új pályázó sorsa attól függ, hány új személy vállalja a kolozsvári „Nyilas Misik” anyagi és egyéb támogatását. Mert – az egyesület mottójával szólva –: „A tehetség a legnagyobb ajándék, de egyben a legnagyobb feladat is".
Újszászi Ilona
Fotók: Sahin-Tóth István
A borítókép: Az Iranian Biologists Union és a Shahid Beheshti Egyetem meghívására Karikó Katalin 2026. augusztus 1-jén online előadást tartott. Ezt követően készült a csoportkép a program teheráni résztvevőiről és az interneten bejelentkező kutatókról. Fotó: K. K.
A Karikó Katalinnal kapcsolatos további információk, cikkek:
