A legtöbben a pöszeség javításával azonosítják a logopédusokat, pedig munkájuk ennél sokkal többről szól. A Szegedi Tudományegyetemen folyó képzésből olyan logopédusok kerülnek ki, akik kisgyermekek beszédfejlődését segítik, stroke-betegek kommunikációját állítják helyre, és nap mint nap emberek életminőségét javítják egy olyan területen, ahol ma országosan is nagy a szakemberhiány.
A Szegedi Tudományegyetemen működő logopédusképzés és a klinikai gyakorlat jól mutatja, mennyire összetett és hiányszakmának számító hivatásról van szó.
A logopédiai munkában a tükör nagyon fontos eszköz, mert segíti a beszédhangok helyes képzésének elsajátítását - magyarázta Dr. Molnár-Tóth Alinka, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Pedagógiai Intézet Gyógypedagógus-képző Tanszék főiskolai docense, a logopédus szakirány vezetője. Fotó: Sahin-Tóth István
Nem csak gyerekekkel foglalkoznak
A logopédusok kompetenciájába alapvetően két nagy terület tartozik. Az egyik a fejlődési, a másik a szerzett zavaroké.
A fejlődési zavarok közé sorolható:
- a nyelvfejlődési zavarok (nyelvi késés, nyelvi zavar),
- az artikulációs problémák,
- a diszlexia-veszélyeztetettség,
- a dadogás, hadarás,
- a nyeléssel összefüggő eltérések,
- hangképzési zavarok,
- valamint az olvasás- és írástanulás nehézségei.
A logopédus feladata ezek korai felismerése, diagnosztizálása és kezelése.
A másik nagy terület a szerzett zavaroké, amelyek már kialakult nyelvi és beszédrendszert érintenek. Ilyen például a stroke után kialakuló afázia vagy a különböző motoros beszédzavarok, továbbá a fogászati beavatkozás után megváltozott hangzóképzés és beszéd helyreállítása vagy a hangképzéssel összefüggő zavarok ellátása.
Túljelentkezés van a képzésre
A logopédusképzés több magyarországi egyetemen is elérhető. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karon működő gyógypedagógia szak keretében működik a logopédusképzés.
– A szegedi hallgatók először gyógypedagógusnak tanulnak, majd szakirányt választanak. A logopédia szakirányra jelentkezőket külön alkalmassági vizsgálat várja – hangsúlyozta a szakirány felelőse, Dr. Molnár-Tóth Alinka.
A felvételi vizsgán a szakemberek – többek között – figyelik:
- a beszéd tisztaságát,
- a hangképzést,
- a nyelvi készségeket,
- valamint a helyesírási kompetenciákat.
A jelentkezők száma rendszeresen meghaladja a logopédus szakirányra rendelkezésre álló helyeket.
Miért népszerű a szak?
– A logopédia egyik legnagyobb vonzereje, hogy a végzettek szinte biztosan el tudnak helyezkedni – hangsúlyozta a szakirány felelőse. – A szakemberek szerint a logopédushiány ma is jelentős.
Diploma után munkalehetőség kínálkozik:
- óvodákban,
- iskolákban,
- pedagógiai szakszolgálatoknál,
- korai fejlesztő központokban,
- gyógypedagógiai intézményekben,
- kórházakban,
- rehabilitációs osztályokon,
- fül-orr-gégészeti klinikákon,
- gyermekpszichiátriai ellátásban,
- valamint magánpraxisban.
Igény mutatkozik a beszédtechnikai képzésre is, ezért a média, a színház vagy a kommunikációs tréningek világa szintén nyitott a logopédusok előtt.
Gyakorlat és kutatás egyszerre
A szegedi képzés egyik erőssége, hogy az SZTE logopédus hallgatói már tanulmányaik alatt kapcsolatba kerülnek a klinikai gyakorlattal.
– A gyógypedagógiai képzés és a neurológiai rehabilitáció közötti együttműködés lehetővé teszi, hogy a hallgatók a tanteremben elsajátított elméleti tudást közvetlenül a klinikai környezetben lássák viszont – tudatta Dr. Molnár-Tóth Alinka.
A szegedi logopédusképzés a kutatói szemléletet is erősíti. A hallgatók rendszeresen bekapcsolódnak az afáziaterápiás és diagnosztikai kutatásokba, tudományos diákköri munkákba és konferenciákba. Fotó: Sahin-Tóth István
Példaként említhető a végzős hallgatók közül: Szulcsán Gyöngyvér, aki „Phonological Component Analysis magyar nyelvű adaptációja és terápiás megfigyelései” címmel írt pályamunkát. Nagy Liliána Ildikó az ORLA alkalmazását tette nagyító alá. Mészáros Debóra TDK-dolgozatának címe: „Kommunikációs hidak afáziában: supported conversation for adults with aphasia (sca) alapú megközelítés alkalmazási lehetőségeinek feltérképezése magyar anyanyelvi környezetben”. Az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar tudományos diákköri konferenciájáról mindhárom hallgató továbbjutott a TDK-mozgalom 2027 tavaszára hirdetett országos fordulójára.
Pöszeség? Az csak a kezdet!
A logopédia ma már jóval több mint beszédjavítás. A logopédus egyszerre pedagógus, terapeuta, diagnoszta, rehabilitációs szakember és sokszor lelki támasz is.
– Magyarországon évente tízezrek szenvednek stroke-ot, és a túlélők jelentős részénél alakul ki valamilyen nyelvi vagy beszédzavar – emlékeztetett az SZTE Szent-Györgyi Klinikai Központ Neurológiair Klinikáján dolgozó Dr. Molnár-Tóth Alinka.
A hangképzési zavarok – szakmai nevükön diszfóniák – különösen gyakoriak azoknál, akik napi munkájukban sokat használják a hangjukat.
– A pedagógusok, előadók, színészek, médiaszereplők vagy idegenvezetők számára a hang a munkaeszközük. Ha nem megfelelő technikával használják, könnyen kialakulhat rekedtség, hangfáradás vagy akár tartós hangképzési probléma – fogalmazott.
A logopédus munkája révén kisgyermekek tanulhatnak meg tisztábban beszélni, stroke-betegek nyerhetik vissza kommunikációs képességeiket, pedagógusok menthetik meg a hangjukat, és felnőttek kaphatják vissza önbizalmukat.
– Napjainkban egyre több jól képzett logopédusra lenne szükség a rendelőkben, az iskolákban és a kórházi rehabilitációs osztályokon egyaránt – hangsúlyozta Dr. Molnár-Tóth Alinka, aki szerint a logopédia olyan hiányszakma, amelynek művelői emberek életét változtathatják meg.
Újszászi Ilona
Fotók: Sahin-Tóth István
A borítóképen az SZTE klinikai központbeli gyakorlati foglalkozás kezdetén Dr. Molnár-Tóth Alinka., az SZTE JGYPK logopédus szakirány vezetője és tanítványai, Tolokán Emőke és Kónya Barbara. Fotó: Sahin-Tóth István
