Robotsebészet, mesterséges intelligencia, nemzetközi kapcsolatok, a fiatal sebészek képzésének megújítása és az egynapos sebészet fejlesztése – ezek azok a területek, amelyek meghatározzák Dr. Paszt Attila terveit. Az SZTE Sebészeti Klinika új tanszékvezetője szerint a jövő sebészetének kulcsa a folyamatos megújulásban, a külföldön megszerzett tudás hazahozatalában és a korszerű technológiák alkalmazásában rejlik. Pályafutása során szerzett tapasztalatai – a klinikai munkától kezdve a kutatásokon át, a nemzetközi tanulmányutakig – mind hozzájárultak ahhoz a szemlélethez, amellyel most a szegedi sebészet jövőjét formálná.
Csodálatos hivatás, amely átszövi az ember életét
Dr. Paszt Attila már évtizedek óta a gyógyítás szolgálatában áll. Mint felidézte, gyermekkorában körvonalazódott benne, hogy orvosi pályára szeretne lépni. Családjában többen is az egészségügyben dolgoztak, ezért úgy nőtt fel, hogy közelről láthatta, mit jelent ez a hivatás. Édesapám nővére és férje megbecsült orvosok voltak. Számomra példaértékű volt, ahogyan éltek. Sokszor találkoztam velük, és azt láttam, hogy számukra az idő szinte nem is létezett, csak a hivatásuknak éltek. Ők egy belgyógyász és gyermekgyógyász házaspár voltak, akik Szegedről indultak, és akiknek az életét teljesen átszőtte a gyógyítás. Már akkor éreztem, hogy ez egy fantasztikus hivatás, hiszen egy orvos folyamatosan azon fáradozik, hogy segítsen az embereken” – emlékezett vissza.
A sebészet szakirányt már inkább saját indíttatásból választotta. Mindig azokat a megoldásokat kereste, amelyek gyorsan és frappánsan orvosolnak egy-egy problémát, a sebészetben pedig pont ezt látta megvalósulni. Úgy vélte, egy jól sikerült műtét sokszor valódi áttörést jelenthet a betegek gyógyulásában, ezért ezen a területen tud a legtöbbet segíteni. Döntését a kézügyessége is megerősítette. Már gyermekkorában szeretett barkácsolni, fúrni-faragni, és úgy érezte, hogy a manualitás, a térlátás és a problémamegoldó szemlélet egyaránt a sebészet felé tereli.
Elismert sebészektől tanult
Így a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium után nem is volt kérdés számára, hogy a Szegedi Tudományegyetem orvosképzésén, akkori nevén Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán folytassa tanulmányait. Orvostanhallgatóként már negyed- és ötödévesen rendszeresen járt be a régi sebészeti klinikára. Ott olyan elismert sebészektől tanulhatott, mint Prof. Dr. Vattay Péter, Prof. Dr. Lázár György és Prof. Dr. Baltás Béla, akiknek a csapatához csatlakozva délutánonként, esténként és hétvégenként is részt vett a klinika munkájában. „Olyan meghatározó egyéniségek voltak, hogy róluk csak a legnagyobb betűkkel lehet beszélni. Felnéztem rájuk, hiszen ők fantasztikusan átlátták a szakmát, volt tartásuk, stílusuk és mindemellett rendkívül magas színvonalú gyógyító munkát végeztek. Úgy éreztem, már hallgatóként is barátként kezelnek” – emlékezett vissza Dr. Paszt Attila.
Szorgalmának és elhivatottságának köszönhetően korán bekapcsolódhatott a műtétekbe, asszisztálhatott, és olyan gyakorlati tapasztalatokra tehetett szert, amelyekre nappali munkarendben hallgatóként jóval kevesebb lehetősége lett volna. A diploma megszerzését követően nem volt kérdés számára, hogy a Sebészeti Klinikán kezdi meg rezidensképzését. Akkoriban azonban nagy volt a verseny a meghirdetett állásokért: a klinika két helyére kilencen jelentkeztek. „Az évfolyam második legjobb eredményével kerültem be. Akkoriban nagyon megbecsült dolog volt bejutni a Sebészeti Klinikára. Ez fantasztikus lehetőség volt számomra, és óriási örömmel töltött el.”
Kutatóként is szép eredményeket ért el
Egyetemi klinika lévén az oktatás és a kutatás szerves részét képezte Dr. Paszt Attila munkájának. „Kutatói pályám Lázár György és Takács Tamás professzor úr vezetésével a pancreas (hasnyálmirigy) kutatólaboratóriumban indult, ahol olyan meghatározó szakemberekkel dolgozhattam együtt, mint Dr. Szepes Attila, Dr. Hegyi Péter, Dr. Rakonczay Zoltán. Nagyon szép eredményeink születtek, amelyeket viszonylag gyorsan, elismert tudományos szaklapokban tudtunk publikálni. A munkacsoportban végzett kutatásaink hozzájárultak a PhD-fokozatom megszerzéséhez is” - árulta el.
Mint folytatta, később már a saját klinikai kutatására koncentrálhatott, amely során az onkológiai betegek komplex ellátása került előtérbe. Elsősorban a tumoros betegek előkezelése és az azt követő sebészeti beavatkozások – többek között a vastagbél, végbél-, nyelőcső- és gyomordaganatok esetében – eredményeinek analízise és összehasonlítása képezte tudományos munkájának alapját. Ez pedig kiváló szakmai hátteret adott habilitációjához.
Nélkülözhetetlen nemzetközi tapasztalatok
Külföldi tanulmányútjai nemcsak szakmai fejlődését határozták meg, hanem azt is, hogyan tekint ma a sebészképzés jövőjére. Még tanársegédként Prof. Dr. Farkas Gyula munkacsoportjában dolgozott, ahol az Ő vezetésével és szervezésével indult el a „Hasnyálmirigy –szigetsejt izolációs és transzplantációs” program, melynek keretein belül közel fél évet tölthetett a Miami Egyetem világhírű diabéteszkutató központjában. Később pedig már Lázár György professzor vezetése és támogatása mellett két alkalommal is volt szerencséje Bostonban tovább bővíteni a minimál invazív sebészettel szerzett tapasztalatait. Ezek a tanulmányutak, főként speciális laparoszkópos műtétekhez, illetve a bariátriai (testsúlycsökkentő) sebészethez kapcsolódtak. Mint Dr. Paszt Attila kiemelte, ezek mind meghatározó tapasztalatok voltak a pályafutásában, képzésében.
A Miami Egyetemen elsajátított módszerekre építve Szegeden létrejött a pancreas szigetsejt izolációs laboratórium. „A donorokból kivett hasnyálmirigyekből izoláltuk a Langerhans-szigeteket, vagyis az inzulintermelő szigetsejteket. Ezekből egy fecskendőnyi sejtpreparátumot készítettünk, amelyet ultrahang-vezérléssel egy másik beteg májába juttattunk be. Ez az eljárás nagyon szépen stabilizálta a cukorbetegséget. Ez egy óriási újítás volt: az akkori kor legmodernebb eljárása volt a hasnyálmirigy-szigetsejt transzplantáció” – magyarázta. Elmondta, az új laboratórium fejlettségét jelezte az is, hogy külföldi szakemberek segítették a munkájukat: az Egyesült Államokból csábítottak haza például egy speciális asszisztenst, aki a sejttenyészetekkel foglalkozott. Sajnos később a laboratórium további működése szakmapolitikai okokból meghiúsult.
 |
| Szent-Györgyi Albert Kiválósági Díjátadó Ünnepség - Dr. Paszt Attila átveszi tanszékvezetői megbízatását 2026. június 16-án. Fotó: Miskolci Dávid |
Haza kell hoznunk a tudást
Hozzátette, saját példája is mutatja, mennyire sokat adhat egy külföldi tanulmányút egy orvos szakmai fejlődéséhez. Kiemelte, éppen ezért friss tanszékvezetőként az egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy a fiatal kollégák külföldi centrumokban is tapasztalatot szerezzenek, lássák, hogyan dolgoznak máshol, és megismerjék a legújabb technológiákat. „Nemcsak új műtéti technikákat és eljárásokat tanulhat meg az ember, hanem másfajta szemlélettel is gazdagodhat, amelyet hazatérve az itthoni betegellátásban is kamatoztathat. Célunk, hogy a magyar betegek is részesülhessenek a legkorszerűbb ellátásból. Ezért feladatunk, hogy importáljuk a külföldön elsajátított tudást és technológiákat” – fogalmazott.
Emellett, fontos küldetésének tekinti, hogy a klinika valamennyi osztálya tartós szakmai kapcsolatot alakítson ki nemzetközi partnerintézményekkel. Ezek az együttműködések lehetővé tennék szakmai csereprogramok megvalósítását. „A sebészet folyamatosan fejlődik: néhány évente új eljárások jelennek meg, ezeket meg kell tanulnunk, haza kell hoznunk és alkalmaznunk kell. Ha ezt nem tesszük meg, egyszerűen lemaradunk” – hívta fel rá a figyelmet.
Megkezdődik a robotsebészet oktatása
Dr. Paszt Attila azt is kiemelte, tanszékvezetőként kiváló alapokra építkezik, ezért is gondolja úgy, hogy a jó gyakorlatokat meg kell őrizni. Azonban a megújulás természetes velejárója a fejlődésnek, így az oktatást és posztgraduális képzést is átszervezi. Ennek érdekében létrehozott egy hatfős oktatási csapatot, amely a sebészeti képzés tudás- és vizsgaanyagának felülvizsgálatáért és modernizálásáért felel.
A sebészetben is jelentős változás várható, hiszen a robotsebészet új korszakot nyithat a betegellátásban. „Sok éve várjuk, hogy a robotsebészet végre megjelenjen Szegeden. Most úgy tűnik, hogy hamarosan megkezdhetjük az oktatást. Ez azonban óriási feladatot jelent számunkra, mert a robotasszisztált sebészet bevezetéséhez nem elég beszerezni egy készüléket és beállítani a műtőbe. Fel kell építeni egy átfogó oktatási programot, ki kell jelölni, hogy mely műtéttípusokkal kezdünk, és lépésről lépésre fel kell építeni az egész rendszert. Ez egy hosszú távú folyamat, amelyben nemcsak a sebészek fejlődnek, hanem maga a program is. Új kollégák kapcsolódnak be, kialakulnak a szerepkörök, és létrejön egy jól működő csapat. Nagyon nagy feladat előtt állunk, de szeretnénk ezt a közeljövőben sikeresen megvalósítani” – osztotta meg a tanszékvezető.
Robotsebészet és mesterséges intelligencia
Elmondta, a robotasszisztált sebészet, ma kéz a kézben jár a mesterséges intelligencia különböző fokú alkalmazásaival. E területen számos kutatás zajlik, és több olyan megoldás is létezik már, amely a sebészek munkáját támogatja. „Ma már képes például egy hasi műtét során támogatni a sebész tájékozódását azzal, hogy feltérképezi, és a képernyőn megjeleníti az erek vagy idegek elhelyezkedését, megkönnyítve ezáltal a beavatkozás pontosabb elvégzését” – fogalmazott. Hangsúlyozta, a robotsebészet és a mesterséges intelligencia fejlődésére a klinika is kiemelt figyelmet fordít.
„Nagyon fogékonyak vagyunk erre a területre, és azt látjuk, külföldön is rendkívül komoly erőforrásokat fordítanak rá. Mi is szeretnénk ebben a folyamatban aktív szerepet vállalni. Szeretnénk a mesterséges intelligenciára kutatói programokat építeni, bevonni a fiatalokat, a TDK-hallgatókat és a rezidens kollégákat is. Azután, amit ezekből a kutatásokból megtanulunk, szeretnénk visszaforgatni a klinikai gyakorlatba, hogy a betegek javára váljon” – erősítette meg a tanszékvezető. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, nem arról van szó, hogy a robot önállóan végez műtéteket. A robot mindig az orvos irányítása alatt dolgozik: a sebész által vezérelt mozdulatokat hajtja végre. Véleménye szerint a jövőben a robotika és a mesterséges intelligencia fejlődése új lehetőségeket nyithat a sebészetben. Már jelen van a gyakorlatban, és csak a szakembereken múlik, milyen irányba kutatják és fejlesztik az alkalmazási lehetőségeit.
Előtérben az egynapos sebészet
Mint folytatta, vannak olyan fontos területek, amelyeket szeretnének újra előtérbe helyezni: ilyen az egynapos sebészet is. Céljuk, hogy jelentősen megnöveljék ennek kapacitását, ezáltal csökkentve a várólistákat azoknál a beavatkozásoknál, amelyek ugyan nem életveszélyes betegségekhez kapcsolódnak, mégis nagyban rontják a betegek életminőségét. „Az egynapos sebészet több szempontból is fontos. Egyrészt a betegek ellátása miatt, másrészt a fiatal kollégák szempontjából is. Egy fiatal sebészt akkor tudunk itt tartani, ha műtéti lehetőségeket biztosítunk számára: varrhat, operálhat, tapasztalatot gyűjthet, sikerélménye lesz. Ezek a beavatkozások fontos alapot jelentenek fejlődésükhöz, hozzájárulnak szakmai előmenetelükhöz, így végső soron nagyobb eséllyel tudjuk őket itt tartani, vagy, ami szintén fontos szempont, újabb fiatalokat idevonzani” – avatott be Dr. Paszt Attila.
Folyamatos alkalmazkodás a változó világhoz
Elmondta, a sebészet rendkívül gyors ütemben változik, és a következő 10-15 évben még intenzívebb fejlődés várható. Hozzátette, ez más szakterületekre is igaz. A kutatások, a robotika és a modern technológiák új lendületet adnak a szakmának, miközben a betegellátásban és a kezelési döntésekben is egyre nagyobb hangsúlyt kap a különböző szakterületek együttműködése. „A sebészet szemlélete sokat változott. Régen a hosszú, heroikus műtétek jellemezték a szakmát, ma azonban egyre inkább a korszerű technológiák és a pontos indikáció kerülnek előtérbe. A sebészet szerepe azonban semmit sem veszített jelentőségéből, csak más megközelítéssel tölti be ugyanazt a fontos feladatot.”
Véleménye szerint a betegek is ma már sokkal tájékozottabbak, mint korábban, hiszen az interneten rengeteg információhoz jutnak, amelyeket a mesterséges intelligencia segítségével könnyebben tudnak értelmezni. „Ma már sok beteg kifejezetten érdeklődik az új eljárások iránt, sőt sokszor azt szeretnék, hogy a legújabb technológiákkal kezeljék őket, mint amilyen például a robotasszisztált sebészet. Nyitottságuk az új technológiák iránt jól jelzi, hogy a jövőben az egészségügyi fejlesztések iránti társadalmi igény is egyre nagyobb szerepet kaphat” – zárta gondolatait.
Fülöp Tímea
Borítóképen: Dr. Paszt Attila. Fotó forrása: Dr. Paszt Attila
