Augusztus végén az SZTE GEOCamp táborban találkoztak újra a Szegedi Tudományegyetem TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézete által szervezett Jakucs László Középiskolai Földrajzverseny résztvevői, valamint további, a földrajz iránt érdeklődő középiskolások. A négynapos GEOCamp során a diákok a gyakorlatban is megtapasztalhatták, milyen a földrajzkutatók munkája, és hogyan járulhat hozzá a földrajzi tudás napjaink környezeti kihívásainak megértéséhez és kezeléséhez.
Idén negyedik alkalommal rendezte meg az SZTE Természet- és Környezetföldrajz Tanszéke a GEOCamp tehetséggondozó tábort a Jakucs László Középiskolai Földrajzverseny résztvevői és a földrajz iránt kiemelten érdeklődő középiskolások számára. A program középpontjában az Alföldet érintő klimatikus és környezeti változások, valamint a vízhiány és az aszály jelentette kihívások és az ezekre adható lehetséges válaszok álltak. Az SZTE GEOCampnek 2026. augusztus 23–26. között a mártélyi erdei iskola adott otthont.
Hétfőn a GEOCamp résztvevői egész napos rendhagyó földrajzóra és terepi túra keretében ismerkedhettek meg a holtág fejlődésével, az ártéri felszínformákkal, valamint a Tisza szabályozásának hátterével és következményeivel. A programot Dr. Sipos György, az SZTE TTIK Természet- és Környezetföldrajz Tanszék vezetője irányította. Dr. Solymos Karolina vezetésével a diákok a vízmintavétel és a helyszíni terepi vizsgálatok módszereit próbálhatták ki, Dr. Balla Alexia segítségével pedig a vízmintákból kimutatható mikroműanyagok vizsgálatába nyerhettek betekintést. Aleksandar Pilipović PhD-hallgató a tanszék kutatási projektjeiben alkalmazott drónokat és azok gyakorlati felhasználási lehetőségeit mutatta be működés közben.
A GEOCamp szakmai programjait számos élményszerű és interaktív elem egészítette ki. Gesztes Olympia, a tábor vezetője a résztvevők nyitottságát, felkészültségét és kreativitását emelte ki. Mint elmondta, a programok sokszínűsége és az alkalmazott módszerek változatossága nemcsak az ismeretszerzést tette élményszerűvé, hanem ahhoz is hozzájárult, hogy a GEOCamp résztvevőiből rövid idő alatt közösség formálódjon.
Külön megköszönte a programban közreműködő egyetemi és PhD-hallgatók munkáját, akik szakmai tudásukkal, személyes jelenlétükkel és saját tapasztalataik megosztásával közelebb hozták a gimnazistákhoz az egyetemi élet mindennapjait. Előzetes munkájuk, a feladatok kidolgozása és aktív részvételük nélkül a GEOCamp nem valósulhatott volna meg. A közreműködés ugyanakkor számukra is értékes tapasztalatot jelentett: különösen a tanár szakos hallgatók számára kínált lehetőséget arra, hogy valós helyzetekben bővítsék szakmai és pedagógiai ismereteiket.
Az SZTE GEOCamp egyik csúcspontja a Politinga földrajzi szerepjáték volt, amelyben a résztvevők különböző települési érdekcsoportok – többek között az önkormányzat, a helyi lakosság, a mezőgazdasági vállalkozók és a környezetvédők – szerepébe helyezkedve kerestek közös megoldásokat egy problémára. A játék érzékletesen mutatta meg, hogy egy térség jövőjét érintő döntések során gyakran eltérő, olykor egymással ütköző érdekeket kell összehangolni, a középiskolások bebizonyították, hogy lehetséges az együttműködés.
A szerepjátékot egy egész napos buszos GEOCamp-tanulmányút készítette elő, amelynek során a diákok valós példákon keresztül találkozhattak azokkal a problémákkal és alkalmazkodási lehetőségekkel, amelyekkel később a játék során döntéshozóként is szembesültek.
A program egyik állomásán a mártélyi Palánta Plusz Kft. tevékenységével ismerkedhettek meg. Patócs Gábor üzemvezető bemutatta az üzem működését, és a mezőgazdasági termelést egyre erősebben érintő környezeti és gazdasági kihívásokról is beszélt a résztvevőknek.
A Körös–Maros Nemzeti Park területén a diákok a kardoskúti Fehér-tóhoz is ellátogattak. A nyári időszakban természetes módon is gyakran kiszáradó szikes tó és környéke a Dél-Tiszántúl egyik legnagyobb összefüggő pusztaterületének része. A látogatás idején a terület a kiszáradás erőteljes jeleit mutatta. A térségben legelő őshonos magyar szürkemarha-állomány példáján keresztül a Nemzeti Park munkatársai arra is felhívták a figyelmet, hogy az aszály már az állatok takarmányellátását is nehezíti, ezért egyre nagyobb jelentősége van a hosszú távú alkalmazkodást szolgáló megoldásoknak.
A víz tájban tartásának gyakorlati lehetőségeit a GEOCamp diákjai két további példán keresztül is megismerhették: a Száraz-ér rehabilitációjához kapcsolódó beavatkozások, valamint a Szegedi Vízőrzők Dorozsma határában megvalósuló projektjének bemutatása során.
Az úgynevezett Rózsa-lapos tómedrének ökológiai vízpótlása keretében a tavaszi vízpótlási időszakban mintegy 22 hektárnyi területet árasztottak el olyan vízzel, amelyet korábban a belvízcsatornákon keresztül elvezettek volna a tájból. Kelemen Tamás a helyszínen mutatta be, hogy az időközben kiszáradt terület növényzete még hónapokkal később is zöldebb maradt a környezeténél. Beszámolt arról is, hogy a területen betakarított széna mennyisége többszöröse volt a referencia-területeken mért mennyiségnek.
Szerdán a középiskolások Szegeden folytatták a terepi programot, ahol a városi zöldfelületek szerepével és jelentőségével ismerkedhettek meg. Dr. Gulyás Ágnes vezetésével olyan utcákat és városi tereket jártak be, ahol működés közben és folyamatban lévő fejlesztéseken keresztül is megfigyelhették a városi környezet élhetőbbé és a szélsőséges időjárási helyzetekkel szemben ellenállóbbá tételének lehetőségeit.
„A földrajz egyik legnagyobb értéke a komplex szemléletmód: segítségével nemcsak a környezetünkben zajló változásokat érthetjük meg, hanem azok társadalmi és gazdasági összefüggéseit is feltárhatjuk. Ezt a gondolkodásmódot szeretnénk átadni a GEOCamp résztvevőinek. A geográfus feladata ma már messze túlmutat a folyamatok leírásán. Adatokkal és elemzésekkel támogatja a döntéshozatalt, feltárja a tendenciákat, modellezi a lehetséges jövőbeli folyamatokat, és olyan megoldások kidolgozásához járul hozzá, amelyek segíthetik a társadalom alkalmazkodását a gyorsan változó környezeti feltételekhez. Éppen ezért nem közömbös, hogy mennyire rátermett és tehetséges fiatalokat tudunk megnyerni a földrajznak, legyen szó kutatói pályáról vagy a megszerzett tudás gyakorlati alkalmazásáról” – hangsúlyozta Dr. Sipos György, a GEOCamp szakmai vezetője.
Szöveg és fotók: SZTE FFI
