Több területen is új szintre emelte az SZTE kiválóságát az 5,5 milliárdos projekt

Korszerű és rugalmas oktatási keretek

Az RRF-2.1.2-21-2022-00012 számú, Komplex Digitális Modellváltás – intelligens fokozatváltás című projekt záró eseményét 2026. április 29-én tartották. A megjelenteket Prof. Dr. Gellén Klára, az SZTE oktatási rektorhelyettese köszöntötte, kiemelve, hogy a fejlesztések alapvető célja egy korszerű, digitálisan támogatott oktatási és működési környezet megteremtése volt, amely a hallgatók, az oktatók és az egyetemi dolgozók mindennapi munkáját egyaránt segíti.

– A projekt során olyan informatikai és technológiai rendszer jött létre, amely stabil alapot ad a jövőbeni fejlesztésekhez, és lehetővé teszi, hogy az egyetem gyorsan reagáljon az új kihívásokra. A digitális oktatási rendszerek fejlesztése hosszú távon biztosítja a korszerű, rugalmas oktatási működést. Számos képzést, tréninget és kompetenciafejlesztő programot indítottunk, amelyek már most is széles körben támogatják a résztvevőket. A fejlesztések nemcsak technológiai, hanem módszertani megújulást is hoztak, például a projektalapú és együttműködésen alapuló tanulási formák erősítésével – fogalmazott.

A megjelenteket Prof. Dr. Gellén Klára, az SZTE oktatási rektorhelyettese köszöntötte.

A rektorhelyettes hangsúlyozta azt is, hogy a projekt eredményeként nemcsak az oktatási tartalom, hanem az infrastruktúra is megújult, így újabb modern, inspiráló tanulási környezet jött létre az SZTE-n. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az egyetem hosszú távon is versenyképes és innovatív maradjon.

Komplex modellváltás

A projekt átfogó céljait Dr. habil. Jancsó Katalin szakmai vezető ismertette, kiemelve, hogy a fejlesztés három fő pillérre épült. A három terület – az infrastruktúra fejlesztése, a digitális megújulás és a készségfejlesztés – összehangolt fejlesztése megteremtette a megújuló, korszerű felsőoktatási környezet alapját. A pályázati forrásnak köszönhetően egyrészt az egyetem gyakorlati oktatást szolgáló épületeinek energetikai korszerűsítése valósult meg, ezen belül is a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Petőfi Sándor sugárúti épülete, valamint a Bartók Béla Művészeti Kar úgynevezett „négyembörös” épülete. Emellett a digitális infrastruktúra fejlesztése és korszerű eszközök beszerzése, valamint a képzések tartalmi megújítása, a készségfejlesztés és a nemzetköziesítés támogatása állt a középpontban.

Hangsúlyozta azt is, hogy a projekt egyik kiemelt eleme volt a hallgatók és az egyetemi dolgozók készségfejlesztése. Mint mondta: ebben szorosan együttműködtek az SZTE Karrier Irodával és az Egyetemi Életvezetési Tanácsadóval, valamint a Coursera for SZTE kezdeményezéssel.

A hallgatók és az oktatók mellett, a nem oktató dolgozók számára is indítottak rövid képzéseket, többek között digitális kompetenciák fejlesztésére. A dolgozók számára szervezett programok olyan témákat érintettek, mint az Excel-használat, az oktatási applikációk alkalmazása, a gamifikáció, az online tananyagfejlesztés vagy akár a mesterséges intelligencia felhasználása. A hallgatók esetében szintén széles körű készségfejlesztési lehetőségeket biztosítottak, amelyeket az egyetem saját képzései mellett a Coursera kínálata egészített ki.

A projekt részeként gyakorlatorientált képzés- és tartalomfejlesztés is megvalósult: fenntarthatósági témákban kooperatív, projektalapú kurzusokat dolgoztak ki, amelyek modern, adaptív technológiákra épülnek, és nyolc kar oktatóinak bevonásával jöttek létre. Emellett oktatói tananyagfejlesztési pályázatok révén új, készségfejlesztő tananyagegységek készültek.

Az eseményen készült képek itt megtekinthetőek.

Megújult épületek

Csóti Ferenc, az SZTE műszaki igazgatója a fejlesztések volumenét ismertetve elmondta, hogy a projekt során összesen 4283 négyzetméternyi hasznos alapterület újult meg. A beruházás értéke elérte az 1,25 milliárd forintot, amelyből csaknem 400 millió forintot az intézmény saját forrásból biztosított. Hozzátette azt is, hogy a megvalósítás több ütemben zajlott: összesen öt közbeszerzési eljárást folytattak le, amelyek eredményeként négy kivitelező vett részt a munkálatokban. Ez a komplex fejlesztési folyamat tette lehetővé, hogy az egyetem bővítse korszerű, a mai igényeknek megfelelő infrastruktúráját.

A projekt műszaki tartalmát Csóti Ferenc, az SZTE műszaki igazgatója ismertette.

Több mint 747 millió forint európai uniós támogatás segítségével a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Petőfi Sándor sugárúti épületének teljes körű energetikai és műszaki megújítása valósult meg. Az épület homlokzata utólagos hőszigetelést kapott, a korábbi, elavult nyílászárók helyére modern szerkezetek kerültek, valamint megújult a lapostető hő- és vízszigetelése is. Az épület fűtési és használati melegvíz-ellátó rendszere is teljes korszerűsítésen esett át, csakúgy, mint az épület villamosenergia-ellátása. A megnövekedett teljesítményigényhez igazodva új transzformátorház, főelosztó és betápkábelek létesültek, miközben az épület teljes világítási rendszerét korszerű, energiatakarékos LED-es lámpatestekre cserélték. A fejlesztések részeként bővült az épület napelemes rendszere is. A pályázati fejlesztés eredménye a primerenergia-megtakarítás, valamint az üzemeltetési költségek és a szén-dioxid-kibocsátás érdemi csökkenése.

A Bartók Béla Művészeti Kar Tisza Lajos körúti „négyembörös” épületében több mint 50 millió forint támogatással korszerűsítették a fűtési rendszert és kicserélték az udvari nyílászárókat, valamint jelentősen csökkentették az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Korszerű fűtési rendszer és nyílászárók az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar Tisza Lajos körúti „négyembörös” épületében.

Digitális infrastruktúra fejlesztése

A Szegedi Tudományegyetem informatikai fejlesztéseiről Fekete Csaba informatikai fejlesztési igazgató számolt be. Hangsúlyozta, hogy a cél egy átfogó digitális támogatási rendszer kialakítása volt, ami a teljes egyetemi palettát lefedi, az oktatástól és kutatástól egészen a gyógyításig, és egyben a digitális kultúraváltást is elősegíti.

Elmondta, hogy a projekt egyik leglátványosabb eleme az egyetemi digitális infrastruktúra fejlesztése volt: több mint ezer helyszínen telepítettek WiFi hozzáférési pontokat, így mára minden oktatási épületben biztosított a korszerű internetelérés. Hozzátette, hogy ez alapfeltétele a modern oktatási és kutatási tevékenységeknek.

A fejlesztések – mint mondta – nemcsak a hálózati kapacitás bővítésére terjedtek ki, hanem új azonosítási rendszerek bevezetésére, valamint a fizikai és informatikai biztonság megerősítésére is. Kiemelte, hogy a végpontvédelmi megoldások révén az egyetemi eszközök és adatok védelme is jelentősen javult.

Megújult tanulási tér az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban.

Kitért arra is, hogy jelentős eszköz- és szoftverbeszerzések valósultak meg: a projekt keretében mintegy 1,82 milliárd forintértékben több mint 1700 eszközt, valamint több mint 2000 szoftvert és licencet szereztek be. Hozzátette, hogy ezek a fejlesztések együtt biztosítják azt a korszerű digitális környezetet, amely hosszú távon is támogatja az egyetem működését és versenyképességét.

Digitális tér a József Attila Tanulmányi és Információs Központ

A TIK-ben megvalósult fejlesztéseket bemutatva elhangzott, hogy az intézményben új, korszerű tanulási környezetet alakítottak ki, amely az élményalapú és digitálisan támogatott oktatást szolgálja.

A TIK harmadik emeletén működő kollaborációs tanulási tereket All-in-One számítógépekkel szerelték fel, az eszközök hatékonyan támogatják a csoportos tanulást, a kisebb létszámú laborfoglalkozásokat és a kutatási projektmunkákat. Az online oktatáshoz és tartalomkészítéshez akusztikus fülkéket, úgynevezett „silent boxokat” is kialakítottak, amelyek zavartalan környezetet biztosítanak.

Az új, korszerű tanulási környezetetben silent boxokat is kialakítottak.

Mint elhangzott, a TIK-ben létrehozott Digital HUB különösen az élményalapú tanulásra épít. Ennek részeként olyan korszerű eszközöket szereztek be, mint a virtuális valóság élményt nyújtó 3D-s szemüvegek, valamint az interaktív zSpace laptopok, amelyek a kibővített (AR) és virtuális valóság (VR) technológiákat ötvözik. Ezek lehetővé teszik, hogy a hallgatók kiscsoportos, interaktív foglalkozásokon vegyenek részt, akár az akusztikus boxokban is.

A fejlesztések a TIK első emeletét is érintették: itt a számítógépes kabinetet korszerű mini PC-kel és monitorokkal újították meg. Emellett az önkiszolgáló digitális szolgáltatások bővítéseként egy úgynevezett printing HUB-ot is kialakítottak, ahol lapsafe rendszerek és önkiszolgáló nyomtatók biztosítanak magas szintű, gyorsan elérhető szolgáltatásokat a hallgatóknak.

A folyamatok digitalizációját szolgáló további elemként önkiszolgáló könyvkölcsönző rendszert indított el a könyvtár, a hozzá kapcsolódó RFID-technológia bevezetésével együtt. Az önkiszolgáló könyvkölcsönzés támogatására kültéri könyvkölcsönző boxokat szereztek be.

Digitális oktatási tér a BTK-n, Egyetemi Tudásbázis a könyvtárban

Az SZTE BTK Petőfi Sándor sugárúti épületében helyet kapott digitális oktatási térben podcast stúdiót alakítottak ki, ami a távoktatási tananyagok felvételén túl kiscsoportoknak is kínál digitális eszközökkel felszerelt teret, digitális munkák megvalósításához.

A hallgatói életet és tanulmányokat segítő Griff applikáció fejlesztése is megvalósult, ami nem csupán szolgáltatásfejlesztés, hanem az egyetemi közösséghez tartozást is erősíti.

A projektnek köszönhetően Egyetemi Tudásbázist hoztak létre, ami a meglévő repozitóriumok, adatbázisok fejlesztését és integrálását tette lehetővé. Az egyetemi online tananyagokat, elektronikus folyóiratokat is tömörítő közös adatbázis az oktatók, a kutatók munkáját és hallgatók tanulását is támogatja.

Gyakorlatorientált képzések, dolgozói készségfejlesztés

A projekt oktatási és nemzetköziesítési elemeit Szakál Péter oktatási igazgató ismertette. Elmondta, hogy a program rendkívül széles kört ért el, összesen több mint 30 ezer résztvevőt vont be különböző képzési és készségfejlesztési tevékenységekbe.

Hangsúlyozta, hogy a képzésfejlesztés egyik alapköve a Coospace 5 bevezetése volt. Hozzátette, hogy ezt megelőzően a CourseGarden tesztrendszerrel kísérleteztek, ahol fenntarthatósági tematikájú, kooperatív kurzusokat indítottak. Ezek ötvözték az önálló tanulást és a csoportos projektmunkát, és mintegy húsz tanfolyam tapasztalataira építve alakították ki a további fejlesztési irányokat.

Azt is kiemelte, hogy nagy hangsúlyt fektettek a munkaerőpiaci igényekhez való igazodásra. Mint mondta, az Európai Unió kompetenciaelvárásait és az SZTE Karrier Iroda kutatásait alapul véve több szakot felülvizsgáltak, valamint tantervi és tartalmi fejlesztéseket hajtottak végre, azzal a céllal, hogy a hallgatók korszerű, a munkaerőpiacon is jól hasznosítható tudást szerezzenek.

Szakál Péter oktatási igazgató a projekt oktatási és nemzetköziesítési elemeiről beszélt.

A hallgatói sikeresség támogatásának érdekében létrehozták a Campus Iránytű weboldalt, amely egy helyen gyűjti össze a diákokat segítő szolgáltatásokat. Itt tanulmányi tanácsadás, stresszkezelési segítség, karriertervezési útmutatás és jogi támogatás is elérhető – sorolta.

Kiemelte a SZTEsók hallgatói nagykövet programot is, amelynek célja, hogy a diákok saját nézőpontjukból, közérthető formában mutassák be az egyetemi életet középiskolásoknak és egyetemista társaiknak. Emellett intenzív közösségépítő kezdeményezésként említette az SZTE+ programot, amely játékos kihívásokon és online aktivitásokon keresztül segíti a beilleszkedést, a város megismerését és az egyetemi rendszerek használatát.

A nemzetköziesítés kapcsán elmondta, hogy erősítették az SZTE nemzetközi jelenlétét: bővítették kapcsolatrendszerüket, részt vettek nemzetközi konferenciákon és oktatási vásárokon, valamint továbbfejlesztették marketingtevékenységüket. Hozzátette, hogy a külföldi hallgatók számára nyújtott szolgáltatásokat is fejlesztették, például szálláskeresési támogatással és orientációs programokkal.

Robotika hatékonysága a kardiológiában

A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában megvalósult fejlesztést Prof. Dr. Szili-Török Tamás kardiológiai centrumigazgató mutatta be, aki hangsúlyozta, hogy az új navigált robotikus műtéti rendszerrel az intézmény az oktatásban, a kutatásban és a gyógyításban is Európa élvonalába kerülhet.

A bemutatott Stereotaxis Genesis egy robotizált, mágneses katéternavigációs rendszer, amelyet elsősorban szívritmuszavarok kezelésére fejlesztettek ki. A professzor kiemelte, hogy a technológia különlegessége abban rejlik, hogy a katéter irányítását egy számítógép által vezérelt mágneses tér segítségével végzik. Ennek köszönhetően a katéter hegye rendkívül finoman és pontosan mozgatható a szívben.

Prof. Dr. Szili-Török Tamás kardiológiai centrumigazgató az új navigált robotikus műtéti rendszert mutatta be.

Mint mondta, a rendszer két oldalról elhelyezett mágnesek segítségével hoz létre egy kontrollált mágneses teret a páciens mellkasában, amely a katéter végében lévő apró mágnesekre hat. Így az eszköz mozgása stabilabb és kiszámíthatóbb, ami különösen fontos a bonyolultabb beavatkozásoknál. A professzor szerint a rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy olyan nehezen elérhető anatómiai területeken is segíti a beavatkozásokat, ahol a hagyományos kézi technika korlátozott. Ez különösen jelentős lehet veleszületett szívbetegségek, korábbi műtétek utáni állapotok vagy összetett ritmuszavarok esetén.

A professzor elmondta, hogy a projekt keretében beszerzett korszerű eszköz nemcsak a betegellátásban hasznosítható, hanem szorosan kapcsolódik a gyakorlati orvosképzéshez is. Hozzátette, hogy a rendszer bevezetésével lehetőség nyílik arra, hogy a hallgatók és a szakemberek a legmodernebb technológián sajátítsák el a katéteres beavatkozások módszereit.

Modern infrastruktúra az oktatás, kutatás, gyógyítás szolgálatában

A szakmai workshopot követően helyszínbejárással zárult a program. A résztvevők előbb a BTK Petőfi sugárúti épületét majd a Petri Gábor Klinikai Tömbben található új navigált robotikus műtéti rendszert tekintették meg.

A BTK megújult épületében Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora felidézte, hogy több mint nyolc évvel ezelőtt, amikor rektori pályája kezdetén végigjárta az egyetem karait, szembesült az infrastruktúra állapotával, és már akkor célként fogalmazták meg, hogy az intézményt 21. századi szintre emeljék. Mint mondta, ez a cél mára megvalósult: az egyetem képes biztosítani azt a korszerű infrastruktúrát, amely a sikeres oktatáshoz elengedhetetlen mind a hallgatók, mind az oktatók számára. Hozzátette, hogy rektorrá válásakor két épület állapota különösen megrázta – a Bartók Béla Művészeti Karé és a bölcsészkar Petőfi-épületé –, amelyek azóta teljesen megújultak. Kiemelte: ma már olyan oktatási és kutatási tereket tudnak átadni, amelyek világszínvonalúak, és hosszú távon határozzák meg az egyetem jövőjét.

A helyszínbejáráson készült képek itt megtekinthetőek.

A projekt pénzügyi és fejlesztési hátteréről Dr. Fendler Judit kancellár beszélt, kiemelve, hogy a beruházás az RRF pályázat keretében, 2022-ben indult, mintegy 5,5 milliárd forintos támogatással. Hangsúlyozta, hogy ez az SZTE egyik legnagyobb volumenű pályázata volt, de emellett több jelentős eszközberuházást is elindított az intézmény. Példaként említette a folyamatban lévő Krio-elektronmikroszkóp Műszerközpont, valamint a Regionális Ciklotron és Radiofarmakon Ellátó Központ kialakítását, illetve a Jancsó Kollégium mellett épülő új kollégiumot is. Végül köszönetet mondott minden egyetemi polgárnak, aki részt vett a projekt megvalósításában.

SZTEinfo: Gajzer Erzsébet
Fotó: Sahin-Tóth István, Kovács-Jerney Ádám