Idén júniusban a Szegedi Tudományegyetem ad otthont a European First Year Experience – EFYE Konferenciának. Bár a rendezvény nemzetközi hírű kutatókat és szakembereket vonultat fel, az idei év üzenete világosabb, mint valaha: a konferencia a hallgatókról szól, hallgatókkal épül, és hallgatói szemmel válik teljessé.
A Szeged Tudományegyetemhez kötődő kémiai eredmények kiemelésével tartott előadást az MTA SZAB-székházban Perczel András akadémikus, az MTA egyik elnökjelöltje. Az bicentenáriumát ünneplő tudós testület élére pályázó további három jelölt is bemutatkozott a szegedi akadémikusok előtt. Adott a lehetőség megnézni: a programtervekben ki, mit kínál a 65 éves SZAB számára és a regionális tudásközpontokban dolgozó kutatóknak. Az MTA közgyűlésének kezdetén, 2026. május 4-én a JATE-hallgatója és az SZTE volt oktatója, Monok István tart előadást.
Az MTA elnökét idén négy jelölt – Borhy László régész, Miklósi Ádám biológus, Perczel András kémikus és Pósfai Mihály geológus – közül választja meg az akadémikusok 2026. május 4. és 5. között ülésező közgyűlése. Figyelemre méltó, hogy az Akadémia elnöki posztjára pályázó tudósok mindegyike tiszteletét tette az MTA szegedi akadémikusai előtt az SZAB Tudósklub Egyesület meghívásának eleget téve.
Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke, Krisztin Tibor matematikus (balról) muatatta be Perczel András Széchenyi-díjas kémikust, az Akadémia elnöki poszt egyik jelöltjét az MTA SZAB székházban összegyűlt érdeklődőknek. Fotó: Sahin-Tóth István / SZTE NK
Nagyító alá tette a „pici, de sikeres molekulát” Perczel András Széchenyi-díjas kémikus, az MTA rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára 2026. április 27-én a SZAB-székházban tartott előadásában.
A „Hogyan működnek a molekulák? – a KRAS rejtett állapotain keresztül a célzott gyógyszerfejlesztésig” című prezentáció első része elsősorban a laikusok számára kínált rácsodálkozós érdekességeket.
Az ibuprofén, a széles körben használt gyulladáscsökkentő gyógyszeralapanyag segítségével érzékeltette az előadó, hogy 400 milligrammnyi hatóanyag 1 trilliárd, vagyis 1 milliószor 1 milliárd darab molekulát tartalmaz. A Föld és a borsószem nagyságának összevetésével tette elképzelhetővé a molekula „piciségét”. Előadásában arra is rávilágított, hogy minden tárgy az 1-100 nanométernyi méretű stabil molekulákból épül föl. Megtudtuk: több mint 275 millió regisztrált molekulát tart számon a Chemical Abstracts Service, a CAS adatbázisa.
Az akadémikus a molekulák 4 alaptulajdonsága alapján, a Szent-Györgyi Albert felfedezésén keresztül a szegedi egyetemhez kötődő C-vitamin példáján mutatta be a molekulák működését.
Az MTA SZAB székház dísztermében - többek között - akadémikusok, például Dékány Imre vegyész (középen) is kíváncsi volt a molekulák titkait is bemutató előadásra. Fotó: Sahin-Tóth István / SZTE NK
„Az élet a molekulák szintjén válik anyaggá” – foglalta össze az akadémikus egy mondatban, hogy a kémia és a biológia határterületére értünk. A 2022-es kémiai Nobel-díjas csoportból Morten Meldal nevét említve fölidézhettük, amit a kitüntetés indoklásából tudunk. A molekuláris építőelemek gyors és hatékony összepattantintása a klikk-kémia, az elegáns és hatékony kémiai reakció, amit ma már széles körben használnak – többek között – gyógyszerfejlesztésre, új anyagok létrehozására.
Perczel András akadémikus előadásának második része, „a KRAS rejtett állapotain keresztül a célzott gyógyszerfejlesztésig” bepillantást engedett a kémia egyik új és izgalmas területére. Fotó: Sahin-Tóth István / SZTE NK
A molekulák négy tulajdonsága alapján a szakavatott hallgatóság – Szegedi Tudományegyetem, valamint a HUN-REN Biológiai Kutatóközpont vegyészei és gyógyszerészei, biológusai és biokémikusai – is elmélyedhetett a KRAS, vagyis egy gén és az általa termelt fehérje titkaiban. A sejtosztódás „be” és „ki” kapcsolójaként működő KRAS és mutációja működésének megértése kulcsfontosságú olyan daganatos betegségek, mint a tüdő-, vastagbél- vagy hasnyálmirigyrák kialakulása megértésében és a célzott terápia kidolgozása, új gyógyszerek kifejlesztése érdekében.
E ponton Perczel András akadémikus többször is hangsúlyozta, hogy kutatócsoportja és a Szegedi Tudományegyetemen Martinek Tamás professzor (középen) által vezetett team együttműködik. Az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézetét vezető professzor MTA doktori értekezésének központi témája a „designer” biomimetikus láncmolekulák, azaz a foldamerek.Fotó: Sahin-Tóth István / SZTE NK
A foldamer-kémia a szegedi egyetemhez más szálon is kötődik. A programozható szerkezetű, nem természetes eredetű építőelemekből álló makromolekulák, a foldamerek fejlesztési és előállítási módszerének alapja egy itt felépített és bővített foldamer-könyvtár. Mindez utat nyit az innovatív iránynak, a foldamer alapú gyógyszerfejlesztésnek.
Kutatómunkáján keresztül mutatkozott be a Szegedi Akadémiai Bizottság tagjai előtt az MTA elnöki tisztségére pályázó négy akadémikus.
Az időben visszafelé haladva Perczel Andrást és kutatási témáját dióhéjba zárva bemutatja az MTA SZAB honlapján elérhető ismertető.
„Mágneses baktériumok és üledékképződés a Balatonban” címmel 2026. április 16-án tartott előadást Pósfai Mihály geológus egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. Az ELTE geológus szakán diplomázott tudós a Pannon Egyetem Környezeti Ásványtan Kutatócsoportjának változatos kutatásaiból adott ízelítőt. „A címben jelzett két téma között annyi a kapcsolat, hogy a Balaton iszapjában – egyebek mellett – mágneses baktériumok is élnek. További közös vonás, hogy az általunk működtetett Nanolab elektronmikroszkópjának funkcióit maximálisan kihasználva igyekszünk válaszolni környezeti geokémiai kérdésekre” – fogalmazott az akadémikus. „Az iszapképződés részleteinek felderítésén túl nyomozzuk a foszfor mozgását az ásványok és az algák között, mivel a kellemetlen algavirágzásokat valószínűleg az üledékben tárolt foszfor felszabadulása okozza.”
Miklósi Ádám biológus etológus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja 2026. február 19-én „A kutyák etológiájától az etorobotikáig: Alapkutatás – alkalmazott kutatás – alapkutatás” témakörről beszélve összefoglalta az ELTE TTK Etológia Tanszék munkatársainak több mint három évtizedes kutatómunkáját. „A kutatásaink fókuszában a kutyák azon a szociális képességei (szociális kompetencia) állnak, amik a háziasítás során jelentek meg, és nagymértékben elősegítik az emberrel való együttélést. A kötődés, a gesztusok és hangszín alapján zajló, összetett, kontextusfüggő kommunikáció, az együttérzés és utánzás, a kiegészítő együttműködés, mind olyan képesség, amik nem csak társsá teszik a kutyát, hanem sok hasonlóságot mutatnak az ember szociális vonásaival” – véli a biológus, aki választ keres a kérdésre: Hogyan érdemes egy ember-robot együttműködést kialakítani?
2026. január 27-én látogatott a SZAB-székházba Borhy László Széchenyi-díjas régész, ókortörténész, az MTA rendes tagja, az ELTE BTK Ókori Régészeti Tanszék professzora, hogy előadást tartson „Kis római számtan” címmel. „Egy pannoniai, Esztergomban előkerült, Solva nevű kislány latin nyelvű, Kr. u. 1. századra keltezhető sírfeliratából kiindulva bepillantást szeretnék adni a római számok világába, abba, hogy hogyan alakultak ki, és hogyan alkalmazták azokat birodalomszerte sírfeliratokon életkori adatok, mérföldköveken távolságadatok, építési feliratokon hosszúságra, használati tárgyakon – pl. amphorákon – pedig súlyra vonatkozó adatok kifejezésére” – ajánlotta az érdeklődők fugyelmébe előadását az előadó. Kiderült: a számokat vésők illetve festők mennyire nem voltak következetesek akár egyetlen szám kifejezésén belül sem, arra, hogy hogyan különböztették meg egyes római számok számértékét...
A 200 éves MTA új vezetőjelöltek, köztük az Akadémia elnöki posztjára pályázó négy aspiráns koncepcióját részletesen bemutatja az mta.hu cikke. „Az MTA Jelölőbizottságának 2026. március 11-i ülése után – az Alapszabály és az Ügyrend rendelkezéseiben foglaltakra tekintettel – a Jelölőbizottság döntése alapján az MTA közgyűlési szavazói, illetve a nyilvánosság számára is hozzáférhetőek az elnök-, főtitkár- és főtitkárhelyettes-jelöltek, valamint az alelnökjelöltek koncepciói.”
A „Nyilvánosak a vezetőjelöltek koncepciói – A Jelölőbizottság közleménye a 2026. március 11-i ülés döntéseiről” című cikkből, az mta.hu honlapján megismerhetö a 6 posztra (MTA elnök; főtitkár, főtitkárhelyettes; élettudományi alelnök, társadalomtudományi alelnök, természettudományi alelnök) a Jelölő bizottság által bekért 15 vezetői koncepció. A 15 pályázó között nem találtunk a dél-alföldi régióban munkatapasztalatokat gyűjtő tudóst.
A dél-alföldi régióban dolgozó több mint kétezer kutató szempontjából figyelemre méltó, hogy a 3 főtitkárjelölt közül csak egy látogatott el a SZAB-székházba. A főtitkári posztra Gelencsér András levegőkémikus, Kecskeméti Gábor irodalomtörténész és Kovács Ilona pszichológust jelölték.
Az irodalomtörténész akadémikus Kecskeméti András a SZAB-székházba látogatott akkor is, amikor Perczel András akadémikus tartott előadást. Fotó: Sahin-Tóth István / SZTE NKI
A főtitkár-jelöltek közül az irodalomtörténész, az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézetének kutatóprofesszora, intézetigazgatója, a Miskolci Egyetem egyetemi tanára, Kecskeméti Gábor járt Szegeden: „A tudomány mint soft power (16. századi történet 21. századi tanulságokkal)”címmel 2025. október 29-én osztotta meg gondolatait tudományos témájáról.
A Szegedi Tudományegyetem alumnusa és oktatója, Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója. Fotó: Sahin-Tóth István / SZTE NKI
Az MTA közgyűlés 2026. május 4-én 10.00 órakor ünnepi üléssel kezdődik az Akadémia székházának dísztermében. A Széchenyi-díjas irodalom- és művelődéstörténész. könyvtáros, bibliográfus, egyetemi tanár Monok István, a JATE volt magyar-történelem szakos hallgatója, az SZTE volt oktatója, az idén 200 éves MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója „Gondolatok a Könyvtárról: Az Akadémia Könyvtárának megalapítása” címmel tart előadást . Ezt követően adják át az MTA legrangosabb elismerését, az Akadémiai Aranyérmet és további díjakat is. A díszünnepség élőben követhető lesz az MTA YouTube-csatornáján.
2026. május 5-én zárt ülésen választja meg a Közgyűlés az Akadémia új vezetőit.
Újszászi Ilona
Fotó: Sahin-Tóth István / SZTE NKI
Forrás: mta.hu, tab.mta.hu
