Idén júniusban a Szegedi Tudományegyetem ad otthont a European First Year Experience – EFYE Konferenciának. Bár a rendezvény nemzetközi hírű kutatókat és szakembereket vonultat fel, az idei év üzenete világosabb, mint valaha: a konferencia a hallgatókról szól, hallgatókkal épül, és hallgatói szemmel válik teljessé.
A Szegedi Tudományegyetemen a közelmúltban kari esélyegyenlőségi referensi találkozóra került sor, amelyet az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ, a SANSZ iroda és a Hallgatói Esélyegyenlőségi Bizottság közösen szervezett.
A rendezvény célja nem csupán a megújult esélyegyenlőségi szabályzat ismertetése volt, hanem egy olyan konzultációs tér megteremtése is, ahol a karok oktatói és adminisztratív referensei aktív szereplőként kapcsolódhattak be a közös gondolkodásba.
A találkozó során világossá vált, hogy az esélyegyenlőség kérdése túlmutat a szabályozási kereteken. Az inkluzivitás nem pusztán elvi szinten értelmezhető, hanem a mindennapi egyetemi működésben jelenik meg – azokban a helyzetekben, ahol döntések születnek hallgatói életutakról, lehetőségekről és támogatásról.
A program ennek megfelelően több szinten építkezett. A rövid szakmai előadások segítettek közös értelmezési keretet adni az inkluzivitás fogalmának, míg a kerekasztal-beszélgetések lehetőséget biztosítottak arra, hogy a résztvevők saját tapasztalataik mentén reflektáljanak a szabályzat gyakorlati alkalmazására.
Különösen értékesnek bizonyult, hogy a különböző karokról érkező referensek nemcsak kérdéseket fogalmaztak meg, hanem konkrét működési dilemmákat és jó gyakorlatokat is megosztottak egymással. Ez a fajta horizontális tanulás hozzájárul ahhoz, hogy az egyetemen belül egységesebb és kiszámíthatóbb esélyegyenlőségi működés alakuljon ki.
A szervezők számára kiemelten fontos volt, hogy a szabályzat ne pusztán egy dokumentumként jelenjen meg, hanem egy olyan közös keretként, amely támogatja a döntéshozatalt, és csökkenti a bizonytalanságot a mindennapi helyzetekben. A találkozó visszajelzései azt mutatták, hogy a résztvevők nyitottak erre a közös építkezésre.
A kari esélyegyenlőségi referensek szerepe kulcsfontosságú abban, hogy az inkluzív szemlélet valóban beépüljön az egyetem működésébe. A mostani alkalom megerősítette, hogy a különböző szakterületek közötti párbeszéd és együttműködés elengedhetetlen ahhoz, hogy az esélyegyenlőség ne elv, hanem működő gyakorlat legyen.
A szervezők bíznak abban, hogy a találkozó nemcsak szakmai egyeztetésként, hanem egy hosszabb távú közös munka kiindulópontjaként is értelmezhető, amely az inklúzió és a hallgatói támogatás területén kézzelfogható változásokat eredményez az SZTE-n.
SZTEinfo
