Idén júniusban a Szegedi Tudományegyetem ad otthont a European First Year Experience – EFYE Konferenciának. Bár a rendezvény nemzetközi hírű kutatókat és szakembereket vonultat fel, az idei év üzenete világosabb, mint valaha: a konferencia a hallgatókról szól, hallgatókkal épül, és hallgatói szemmel válik teljessé.
A tudományágak feletti elismerés, hogy az mRNS-kutató Karikó Katalint mindhárom amerikai akadémia a tagjai közé választotta. Az első magyar Nobel-díjas nő felfedezése egyszerre elméleti, orvosi és technológiai jelentőségű. A korábban a National Academy of Medicine (NAM), majd a National Academy of Engineering (NAE) emelte soraiba Karikó Katalint, aki a National Academy of Sciences” (NAS) 2026. április 24-i beiktatási ceremóniájára Washingtonba utazott. A Szegedi Tudományegyetem professzora az amerikai fővárosban is folytatta tudománynépszerűsítő misszióját.
Az Amerikai Egyesült Államokban több mint 2 millió aktív tudós dolgozik, de közülük legfeljebb harminc mondhatja el magáról, hogy mindhárom amerikai akadémiának tagja. Akár a tudósok „Hármas Koronáját”, az „Akadémiai Tiarát” is viselheti Karikó Katalin, a szegedi József Attila Tudományegyetemről indult Nobel-díjas kutató, a Szegedi Tudományegyetem professzora.
A három amerikai tudományos akadémia közül elsőként a „National Academy of Medicine” (NAM), vagyis a „Nemzeti Orvostudományi Akadémia” avatta taggá Karikó Katalint. Fotó: Sahin-Tóth István /SZTE NKI
A Magyar Tudományos Akadémia 200. közgyűlése előtt érdekes fölidézni, hogy az amerikai tudományos életben kulcsszerepű „National Academy of Sciences” nonprofit intézményt 1863-ban az Abraham Lincoln által aláírt kongresszusi chartával hozták létre. A NAS alapokmánya alapján 1964-ben született a „National Academy of Engineering” (NAE), azaz a „Nemzeti Mérnöki Akadémia”, 1970-ben pedig a „National Academy of Medicine” (NAM), vagyis a „Nemzeti Orvostudományi Akadémia” is megalakult.
Ritka, hogy egyszerre elméleti, orvosi és technológiai jelentőségű egy tudós munkássága. Karikó Katalin esetében a NAS az mRNS-technológia mögött meghúzódó alapvető biokémiai felfedezést ismerte el. A NAM a vakcinafejlesztésből következő egészségügyi és közvetlen életmentő szerepét díjazta. A NAE pedig azt a biológiai mérnöki bravúrt és gyártási innovációt értékelte, ami lehetővé tette, hogy az instabil mRNS molekulát lipid nanorészecskékbe csomagolva célba juttassák a szervezetben.
A tudomány abszolút csúcsát jelenti, hogy az első magyar Nobel-díjas nő mindhárom amerikai akadémiának beiktatott tagja. Ezzel olyan tudósok társaságába került a kisújszállási gimnáziumban kutatói pályát álmodó Karikó Katalin, akik meghatározói a modern tudománynak.
Karikó Katalin 2026 április 24. óta abba a körülbelül 30 kutatót tömörítő elit csoportba tartozik, amelynek tagjait mindhárom amerikai tudományos akadémia a tagjává választotta. Fotó: képernyőkép, Ú. I.; forrás:: nasonline.swoogo.com
Először 2022. január 24-én tűnt föl a NAS honlaphírei között a „Karikó Katalin” név. Az SZTE hírportálján is megírtuk: „A Kovalenko Medállal Karikó Katalint és kutatótársát jutalmazza a NAS” az mRNS-technológia és a vakcinafejlesztés terén végzett úttörő kutatómunkáért.
Az éremhez 25 000 dolláros díjazás társult, további 50 000 dollár járt kutatási támogatásra. Karikó Katalin ezt a pénzjutalom kutatásra fordítandó részét, több mint 15 millió forintnyi összeget a Szegedi Tudományegyetemnek adta, alma matere pedig a fiatal kutatók támogatására fordította a nagylelkű adományt.
Egy kézjegy a „NAS nagykönyvébe”. Ez a „National Academy of Sciences” (NAS), az „Amerikai Nemzeti Akadémia” székháza dísztermében tartott tartott ceremónia csúcspontja minden egyes új tag esetében.
A „NAS 163rd Annula Meeting – Presentation Ceremony” című videofelvétel 33. perce körül látható és hallható, hogy ovációval és nagy tapssal köszönti az „Amerikai Nemzeti Akadémia” a 2025-ben tagjai közé választott Nobel-díjas nőt, Karikó Katalint a NAS beiktatási szertartásán. Fotó: képernyőkép,, Ú. I.; forrás: nasonline.swoogo.com
A NAS tagjává választás már önmagában is a tudományos kiválóságnak széles körben elfogadott jele. A NAS-tagság az egyik legmagasabb kitüntetésnek számít, amit egy tudós kaphat. A 2023-as orvosi Nobel-díjas Karikó Katalint 2025-ben választották a NAS új tagjává. Az „egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar (Magyarország); adjunktus, Perelman Orvostudományi Kar, Pennsylvaniai Egyetem, Philadelphia” mondattal bemutatott kutatónő részt vett a 2026. április 24-én tartott washingtoni beiktatási ceremónián.
– Önfenntartó szervezet a NAS – magyarázta Karikó Katalin. Az amerikai akadémikusok – szemben az MTA tagjaival – nem kapnak havi juttatást, hanem évi 600 dollár tagdíjjal és adományokkal támogatják a kutatásokkal foglalkozó tudósok nonprofit társaságát.
A „National Academy of Medicine” több mint 2400 tagja közé 2022 óta tartozik Karikó Katalin.
Victor J. Dzau, a National Academy of Medicine (NAM) elnöke (balról) várta a színpadon, hogy – a laudációt követően – a NAM-tagságot igazoló okiratot átadhassa Karikó Katalinnak (jobb szélen) 2023 októberében. Archív fotó: Sahin-Tóth István / SZTE NKI
A NAM avatási szertartásáról Washingtonból tudósítva, 2023. október 8-án megírtuk: „Taps és fotók özöne jutalmazta a Nobel-díjas Karikó Katalint az Amerikai Orvosi Akadémia washingtoni gyűlésén”
Ovációval és hatalmas tapssal köszöntötték a NAM-tagok Karikó Katalint, amikor csatlakozott a „National Academy of Medicine” (NAM) szervezethez. Fotó: Sahin-Tóth István /SZTE NKI
A NAM tagjegyzékében Karikó Katalin neve után az alma matere, a Szegedi Tudományegyetem neve szerepel kitüntetett helyen
A „National Academy of Engineering” (NAE) közleményben tudatta 2025. február 11-én, hogy Karikó Katalin is a szervezethez tartozik. Az SZTE professzora legfőbb tudományos teljesítményeként kiemelték, hogy a NAE kitüntető tagságot a Covid-19 vakcinában használt nukleoziddal módosított mRNS fejlesztéséért kapta meg.
A „National Academy of Engineering” (NAE), azaz a „Nemzeti Mérnöki Akadémia” beiktatási szertartását 2025 októberében tartották. Fotó: K. K.
Az SZTE számára felbecsülhetetlen értékű elismerés, hogy az első magyar Nobel-díjas kutatónő rövid életrajzában a felsőoktatási intézmény elnevezése itt is olvasható: „Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetem professzora és a Pennsylvaniai Egyetem Perelman Orvostudományi Karának adjunktusa, ahol 24 évig dolgozott. Korábban a BioNTech SE alelnöke volt, ahol 2013 és 2022 között dolgozott. 1982-ben szerzett PhD fokozatot biokémiából a Szegedi Tudományegyetemen…” – kezdődik az életrajzi vázlat a NAS honlapján. Kiemelik, hogy „Karikó kutatási területe a nukleotid ismétlődési expanziós betegségekben, többek között Friedreich-ataxiában, Huntington-kórban és ALS C9orf72-ben szenvedő betegek terápiájának fejlesztése.”
Az „Akadémiai Tiara”, a „Hármas Korona” birtoklói közé kerülő Karikó Katalin néhány új ismerőst is láthat maga körül.
Például Robert S. Langer, a modern biotechnológia és „szövetmérnökség atyja”, a Moderna cég egyik alapítója, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) intézetei professzora azért „ismerős”, mert együtt vették át 2022. június 16-án a spanyolországi Bilbaóban a BBVA Alapítvány kitüntetését Drew Weissmannal, Karikó Katalin amerikai kutatótársával egyetemben. Az SZTE hírportálján is megírtuk: a Frontiers Awards azoké, akik megváltoztatták a világot – vallják a díj alapítói. Az is összeköti Langert és Karikót, hogy eltérő időpontban, de mindkettőjük dicsőségtábláján szerepel – többek között – a Warren Alpert Alapítvány Díja és a Wilhelm Exner-érem, vagy hogy mindketten díszdoktori címet kaptak – többek között – a Harvard, a Yale és az Oxford Egyetemen.
Az „amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia”, a NAS hitvallása szerint a tudomány alapvető fontosságú az életünkben. A NAS által elképzelt világban „a tudomány közjó érdekében történő előmozdításában” az akadémiák játszanak vezető szerepet.
Karikó Katalint – a NAM, a NAE és a NAS tagsággal együtt – összesen 13 tudós társaság tudhatja soraiban.
Világsiker a „Breaking Through – My Life in Science” című memoárkötet. Karikó Katalin több mint egy tucat nyelvre lefordított visszaemlékezését legutóbb 2026. április 25-én az amerikai tudomány fellegvárában, a washingtoni akadémiai székház zászlódíszes kupolacsarnokában a szerző mutatta be és dedikálta.
Az amerikai akadémiai épület előcsarnokában a NAS-taggá avatási szertartást követő napon, 2026. április 25-én 150 tudós előtt mutatta be memoár kötetét Karikó Katalin. Illusztratív fotó: Sahin-Tóth István /SZTE NKI
Tudósok és családtagjaik, barátaik vették meg a borsos áru belépőjegyet azért, hogy megismerhessék az „Áttörések – Életem és a tudomány” című mű szerzőjét. A „Breaking Through – My Life in Science” sztorijai közül az amerikai közönségnek nagyon tetszett, amikor a Karikó Katalint bemutató Susan R. Wessler, a NAS alelnöke elmesélte, hogy – többek között – a réz pala szegek kiegyenesítésével, vagyis újra hasznosíthatóvá kalapálásával vett részt gyermekkorában a kisújszállási családi házuk felépítésében.
Az ünnepségen Karikó Katalin férje, Francia Béla is részt vett. Jelenlétében még „nagyobbat szólt” eljegyzésük története. Wessler professzor felolvasta azt a részletet, amelyben Kati édesanyja nem helyeselte a házasságot a menyasszony és vőlegény közti életkorbeli különbség miatt sem, mondván: „Egy negyvenöt éves nő idős, egy negyvenéves férfi pedig még fiatal.” Erre válaszul a menyasszony rávágta: „Ebben az esetben, anyuka, azt hiszem, Béla és én majd elválunk, amikor negyvenöt éves leszek.”
A bemutatás után Karikó Katalin vette át a szót. Az amerikai kutatók közül többen is saját helyzetükre ismertek, amikor USA-beli tapasztalatait összegezve a pályázati kényszerről, a támogatás hiányában hamvában holt ötletekről hallottak történeteket. Karikó Katalin az amerikai akadémiai szféra nehézségeit ecsetelte, humorral fűszerezve, és válaszolt a kutató kollégák kérdéseire is.
A prezentáció utáni dedikáció alkalmat kínált a beszélgetésekre.
A Washington városában dolgozó magyarok civil szervezete a „Hungária Kör”, amit Nagy Ferenc, az 1945 utáni magyar Nemzetgyűlési elnöke, a második magyar köztársaság első miniszterelnöke, az 1947-ben emigrációba kényszerülő kisgazda politikus alapított.
A „Hungária Kör” is meghívta előadónak Karikó Katalint. Venetianer Péter - az SZBK legendás főigazgatója, a példaképnek tekintett professzor, Venetianer Pál fia – házában gyűltek össze az amerikai fővárosban dolgozó kutatók, művészek és gazdasági szakemberek, hogy meghallgassák a Nobel-díjas tudós nő „Gondolatok a tanulásról és a kutatásról” című előadását.
A meggy neves növénynemesítőjének fia, a növényi molekuláris biológiával foglalkozó ifj. Maliga Pál, a Szegedi Biológiai Központ egykori munkatársa, a Karikó Katalint díszdoktorrá avató Rutgers Egyetem professzora és felesége is vendég volt ezen a Hungária Kör találkozóján. Aki nem tudott személyesen megjelenni a baráti társaságban, az online kapcsolódhatott be Karikó Katalin előadásába, tette fel kérdéseit az amerikai magyarok civil ünnepén vagy belépőt váltott a 2026. április 27-i „USA 250 Gálára”, ahol Karikó Katalin volt az egyik díszvendég.
Újszászi Ilona
Archív fotó: Sahin-Tóth István / SZTE NKI
A borítóképen: Karikó Katalin Washingtonban, az amerikai tudományos akadémiák – a NAS, a NAE és a NAM – székházában a „National Academy of Medicine” új tagjainak 2023. októberi beiktatása utáni örömteli pillanatban. Fotó: Sahin-Tóth István / SZTE NKI
*
Karikó Katalinnal, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorával kapcsolatos további információk elérhetőek az SZTE weboldalán, hírportálján, illetve az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár honlapján.
