Az legfrissebb HVG rangsor alapján Dél-Alföld legjobb középiskolája az SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola lett. Ennek kapcsán beszélgettünk Dr. Dobi Jánossal, az iskola igazgatójával.
Milyen típusú képzéseket kínál az SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola?
A rangsor a középfokú képzésünket érinti, de működésünk szerves része az általános iskolai képzés is. Évente két-három általános iskolai osztály indul; az intézménybe való felvétel nem azt jelenti, hogy automatikusan 12 évet tölt itt el egy diák, de mi nagyon örülünk neki, ha tanítványaink az általános iskola elvégzése után itt szeretnék folytatni a tanulmányaikat. Az általános iskolai képzésünk is rangos helyeket ér el a kompetenciaméréseken, bár általános iskolából sok van, így ez a verseny kevésbé kiélezett, mint a középiskoláknál.
A középiskola már 70 éve működik, az általános iskola 2015-ben olvadt be az iskolába. A nevelőtestület azonban egységes: 120 kollega dolgozik az intézményben, közülük sokan mind az általános iskolai, mind a gimnáziumi képzésben oktatnak.
A gimnáziumi osztálytípusaink hagyományaink alapján állandók, de mindig van olyan fejlesztés, amely a Szeged környékén jelentkező társadalmi igényeket igyekszik kiszolgálni. Nagy hagyományokkal rendelkezik a matematika-fizika tagozatos speciális osztályunk és a kéttannyelvű francia képzésünk – utóbbi több mint 10 éve ötéves formában végezhető. Van természettudományos osztályunk is, ahol újonnan a biológia emelt szintű képzést erősítjük meg, de az osztály diákjai végig tanulnak további természettudományos tárgyakat is. Humán osztályunkban az angol nyelv mellé az osztály egyik fele a magyar nyelvű irodalmat, másik fele pedig történelmet választ. Az összevonás után elindítottuk a hat évfolyamos képzést is, amely igen komoly érdeklődésre tart számot; itt hosszú távú felkészítéssel számos irányban tudnak a gyerekek továbbtanulni. Ez különösen jó azoknak, akiknek 12 évesen még nincs pályaválasztási döntésük: a 6 év 3x2 évre bomlik, 9. osztályban a természettudományok, a humán és a matematika-informatika irányába orientálódhatnak, majd az utolsó két évre is választhatnak egy szűkebb orientált irányt.
A szeged környéki ipari és gazdasági fejlődésre, a nemzetközi cégek megjelenésére reagálva indítottuk el az angol kéttannyelvű képzést, ahol egy-két tárgy kivételével angol nyelven oktatunk. Ebbe a képzésbe azok a tanulók is bekapcsolódhatnak, akik külföldről érkeztek, vendégoktatók, vendégkutatók vagy külföldi gazdasági szakemberek gyermekei. Az igazi nemzetközi lépés azonban, hogy tavaly sikerült akkreditáltatnunk a svájci székhelyű IB nemzetközi érettségi szervezet diploma programját, amely 16-18 éves tanítványokat fogad be, és nemzetközi érettségi vizsgával zárul az angol nyelvű kétéves képzés. Tehát ebben az iskolában is tudnak majd olyan érettségit tenni a tanulók, amelyet nem csupán Európában, hanem Európán kívül is érvényesíteni tudnak. Ezen képzés elindítása jelenleg folyamatban van, ennek első lépése a képzési forma reklámozása a szegedieknek és a Szeged környékén élőknek, ugyanis a régióban nincs hasonló lehetőség.
Milyen pluszt nyújt még az iskolája a térség többi intézményéhez képest?
Az iskola évtizedek óta az egyetem gyakorlóiskolája, így nagyon sok fiatal, pályára készülő pedagógus végzi itt a gyakorlatát; ők a vezető tanárok és a módszertanosok segítségével magas színvonalú szakmai munkát képesek itt végezni. A pedagógiai munkánk nagyon sokrétű, és ezt a munkát naprakész, friss módszertani ismeretekkel rendelkező tantestület végzi. A tanárképzésben részt vevő hallgatókat is igyekszünk motiválni; akinek esetleg megfordul a fejében, hogy pályaelhagyó legyen, azoknak is igyekszünk megadni a kellő támogatást és lelkesítést ahhoz, hogy mégse így legyen.
Milyen tehetséggondozás folyik az iskola falai között?
Hosszú ideje az egyik zászlóshajó az iskolában a tehetséggondozás. Vannak erre speciális osztályok, illetve közel 10 éve elnyertük a minősített tehetséggondozó műhely címet. Emellett a Nemzeti Tudósképző Akadémia tagja vagyunk. E tanévig csak biológia képzési központ voltunk, de idéntől a kémia is a középpontba került.
A MATFIZ Alapítvány is felkérte iskolánkat, hogy tehetséggondozó tevékenységet folytasson, ebben iskolánk a fizika tárgyon keresztül vesz részt. Tehát a hagyományos tanterveinkben is a tehetséggondozás, a tehetségek felismerése a feladatunk, de az egyedi programoknak is aktív részesei vagyunk.
Kiknek ajánlja, hogy a Báthoryba jelentezzen?
Azoknak a nyitott, érdeklődő diákoknak, akiket érdekel a tudás, és már van annyi önismeretük, hogy tudják, ők mindenképpen felsőfokú tanulmányokat szeretnének a jövőben folytatni. Ekkor a gimnáziumok közül is bátran választhatnak bennünket, mert ezt az alapfeladatot igen nagy eredményességgel láttuk el az elmúlt évtizedekben.
Mely eredményeik alapján lettek a HVG-rangsor szerint a térség legjobb középiskolája? Mi lehet az oka annak, hogy ilyen sok helyet javítottak a tavalyi rangsorhoz képest?
A HVG speciális módszertan alapján dolgozik, amelyet ők találtak ki, és aztán tovább is fejlesztenek. Az iskolák eredményességének mérése hosszú évtizedek óta létezik, de a gyakorlat változik, ugyanis például a 90-es években kevesebb adat állt rendelkezésre. Kezdetben kizárólag azt tudták alapul venni, hogy az adott iskola érettségizői közül hányan nyertek felvételt felsőoktatási képzésbe. Majd bevezették a kétszintű érettségit, és ahhoz kapcsolódóan a digitalizációt, így lehetővé vált az eredmények közvetlen értékelése. Ebből a rengeteg adatból válogat a HVG, és más intézmények is, ezenkívül figyelembe veszik a kompetenciamérések eredményeit.
Örülünk neki, hogy elértük ezt a helyet, és mindig örömmel mondjuk el, hogy mi egy nagyon jó iskola vagyunk. A dél-alföldi régióból csak három iskola került a legjobb százba, bár nem hinném, hogy ne lenne több olyan iskola, amelyek eredményesen dolgoznak. Ugrálnak le-föl az intézmények a listáról, de mi nagyon hosszú ideje vagyunk a százas középmezőnyben.
Nagy örömünkre szolgál, hogy sikerült még előbbre lépni, mert ez elismeri az itt folytatott munkát, bár a rangsorolás módszerével nem feltétlenül értek egyet, egyrészt azért, mert a HVG csak a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika és az idegen nyelvek mint tantárgyak eredményességét vizsgálja. Azonban sokan vannak, akik például kémiából, biológiából, fizikából vagy informatikából érettségiznek, mert olyan pályára készülnek, ahol ezek szükségesek. Értem, hogy a vizsgált tárgyak mindenki számára kötelezők, de a diák nagyobb erőfeszítéssel készül arra a tárgyra, amely a felsőfokú belépés pontszámát jelenti számára. Tőlünk is sokan mennek orvosi pályára vagy informatikusnak.
Szintén nem értek egyet azzal, hogy a kompetenciamérések eredményét is értékelési szempontnak tekinti a rangsor. A kompetencia nem szigorú teljesítménymérés, nem lehet versenyhelyzet iskolák között. A pontszámok az iskolának szóló információk arról, hogy hol tartanak a kilencedik, tizedikes gyerekek, és miben kell fejlődniük ahhoz, hogy eredményes érettségi vizsgát tegyenek. Közbülső állapotot, adottságot, rátermettséget mér, és lehet, hogy nagyobb a pedagógiailag hozzáadott érték, ha a feltárt problémákat az iskola kezelni tudja; hiszen a jó kompetenciát író gyereket nem olyan nehéz felkészíteni az érettségi vizsgákra.
Ezeknél a rangsoroknál a helyezések között elképesztően kicsi különbségek szoktak lenni. Gondoljon bele, egy sikeres érettségi minimum 50 vagy 60 pont a 100-ból, és ha én száz iskolát rangsorolok, akkor ez a száz iskola ebben az 50-60 vagy 40 pontos tartományban szóródik szét csupán. Tehát nincs közöttük fél vagy tized százaléknyi különbség. A helyezési számban egy 2%-os különbség már 20 helynyi különbséget eredményez, úgyhogy ha valamelyik intézmény 10 helyet zuhan, nem jelenti azt, hogy tönkrement ott a pedagógiai munka.
Az ok, amiért ilyen sok helyet léptünk előre, fakadhat abból, hogy tavaly több diákunk ment emelt magyar érettségire, illetve abból, hogy nagy energiákat fektettünk abba, hogy tudatosan a megváltozott érettségivizsgákra készítsük a tanulóinkat. A HVG listája az emelt és középszintet tevők eredményeit súlyozzák, az emelt szinthez hozzáadnak 50 pontot; a mi iskolánkból általában kevesen tesznek magyarból emelt érettségit, de ha körülbelül öttel többen tesznek, mint tavaly, az már radikális változást eredményez a rangsorban. Illetve, ahogy utaltam rá, 2024-ben több tárgyból megváltozott az érettségikövetelmény, és a gyerekeket más módon kellett fölkészíteni; mi ezt megtettük. Nagyon tudatosan tettük meg, és még abban az évben sikerült 2 százalékos javítást hoznunk. Annak ellenére, hogy az iskolák eredményessége országos átlagban 5%-ot visszaesett. A tárgyakból fejlesztő programokat írunk és nézzük, hogy a tanulók eredményességét hogyan lehet javítani, mert ezzel segítjük őket a továbbtanuláshoz.
Mik a jövőre a céljai az iskolával kapcsolatban?
A mi iskolánk nagy erőssége a közösség, ami osztályokban, évfolyamokban, az iskola egészében megmutatkozik. A diákok itt vannak utoljára igazán közösségben, ez már a felsőoktatásban vagy 18 éves kor fölött nem jellemző. Az itt köttetett emberi kapcsolatok hosszú távra meghatározók lehetnek. Igyekszünk olyan képzési formákat keresni és találni, amelyekre igény van, és amelyekkel az ideérkező gyerekeket leginkább támogatni tudjuk egyéni életcéljaik megvalósításában. A cél, hogy további fejlődést tűzzünk ki magunk elé mind az eredményességi mutatókban, mind a pontszámokban.
Balog Helga
Fotó: Bobkó Anna
