Fejenként ötezer amerikai dollár, egy műalkotás és díszoklevél a JATE-díjas jutalma. A különleges kitüntetésre a jelölés ikonikus napon, április 16-án startol. Egy éve, 2024. április 16-án jelentette be Karikó Katalin, hogy a Nobel-díjával járó több mint félmillió dollárt a Szegedi Tudományegyetemnek adományozza, és megalapítja a JATE-díjat. Az SZTE jogelődje, az egykori József Attila Tudományegyetem (JATE) emlékére létrehozott díj három kategóriában jutalmazza a legjobbakat.
A bicentenáriumát ünneplő MTA új tagjai névsorát 2025. május 7. óta ismerjük. Nagyításunkból kiderül, hogy az idén megválasztott 110 akadémikus közül hét az SZTE polgáraként nyerte el az MTA rendes vagy levelező tagjává választással járó rangot, miközben öt tudós a korábbi életszakaszában tanult vagy dolgozott a szegedi universitas vonzásában.
„Mágnesként működnek az akadémikusok, sok más nagyságot és sok fiatalt vonzanak az intézménybe, ahol dolgoznak” – fogalmazott Hatvani László akadémikus az „Akadémikusok a Szegedi Tudományegyetemen (1921-2025)” című, az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban 2025. június 10-ig megtekinthető kiállítás tablóit, a kutatóknak az SZTE Klebelsberg Könyvtár számára átadott és most bemutatott relikviáit nézegetve.
Az Akadémia történetében jeles 2025. évben a tudós társaság tagjaivá választott kutatók közül kik és milyen mértékben kötődnek a Szegedi Tudományegyetemhez? E kérdésre választ keresve tekintettük át a közös akadémiai jelöltlistára felkerült 136 kutató közül taggá választott 110 személy életrajzát.
A bicentenáriumi ünnepségsorozat részeként tartották meg 2025. május 5-én az MTA 199. közgyűlését, amelynek díszvendége volt - többek között - az első magyar Nobel-díjas kutatónő, az SZTE professzora, az akadémikus Karikó Katalin (a fotón balról a negyedik), továbbá (mellette) a Kulturális és Innovációs Minisztériumot vezető Hankó Balázs miniszter és Sulyok Tamás köztársasági elnök is. Az MTA alapításának 200. évfordulójához kötődően 2025. május 7-én új tudósokat emelt tagjai közé az Akadémikusok Gyűlése. Fotó: Sahin-Tóth István
A Szegedi Tudományegyetem polgárai közül 4 professzort az MTA 36 új rendes tagja közé választottak. Azaz az MTA korábbi levelező tagjai közül rendes taggá lépett elő – az Akadémia osztályai sorrendjében:
GYIMÓTHY TIBOR (MTA III. Matematikai Tudományok osztálya; SZTE Természettudományi és Informatikai Kar), aki az „MTA doktora 2009 óta. 2019 óta az MTA levelező tagja. A Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa.
Szűkebb szakterülete a számítástudomány. A hazai szoftverfejlesztés és -tesztelés egyik vezető kutatója, akinek munkássága közvetlen gyakorlati alkalmazásokkal bír. Levelező taggá választása óta 22 tudományos publikációja jelent meg. Munkái közül kiemelendők a metrikákon alapuló szoftverminőség-vizsgálathoz kötődő kutatások, amelyeken belül hiba-predikciós modellek előállításához szükséges hiba adathalmazokkal, a mesterséges intelligencia mélytanulási modelljei helyességével, illetve programhibák automatikus javításával kapcsolatosan születtek kimagasló eredményei. Utánpótlás-nevelési tevékenysége is kiemelkedő: az egyetemen „Legjobb PhD-vezető” kitüntetést kapott, és két volt PhD-diákjának MTA-doktori eljárása folyamatban van.”
Hat ajánlója közül három – Hatvani László, Krisztin Tibor, Totik Vilmos – az SZTE professzor-akadémikusa.
KEMÉNY LAJOS (MTA V. Orvosi Tudományok Osztálya, SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar), aki „2019 óta az MTA levelező tagja.
A Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának egyetemi tanára, a HUN-REN-SZTE Dermatológiai Kutatócsoportjának vezetője. Szűkebb szakterülete a bőrgyógyászat és az immunológia. A levelező tagság elnyerése után a pikkelysömörben szenvedő betegek tünetmentes bőrében genomikai és proteomikai vizsgálatokkal számos, a betegségre hajlamosító eltérést igazolt. Megállapította, hogy a pikkelysömörös betegek gyógyult bőrében a hámsejtek olyan epigenetikai eltéréseket mutatnak, melyek felelősek lehetnek a betegség kiújulásáért. A hámsejtekben gyulladáskeltő behatásokra bekövetkező epigenetikai változások ún. „molekuláris heg” kialakulását eredményezik. Nemzetközi ismertségét közleményeinek idézettsége (>13000) jelzi, h-indexe 56 és 41 szabadalmi bejelentése van. Témavezetésével 17-en szereztek PhD-fokozatot, munkatársai közül hárman nyerték el az MTA doktora címet.”
Hét ajánlója között az SZTE-t erősítő akadémikus Dobozy Attila és Vécsei László.
HOHMANN JUDIT (MTA VII. Kémiai Tudományok Osztálya), az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar professzora 2019 óta az MTA levelező tagja. „A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán a Farmakognóziai Intézet egyetemi tanára, a HUN-REN–SZTE Biológiailag Aktív Természetes Vegyületek Kutatócsoport vezetője.
Szakterülete a természetes hatóanyagok kutatása. Levelező taggá választása óta újabb növényi és gombaeredetű szekunder metabolitokat írt le, meghatározta a vegyületek szerkezetét és farmakológiai hatásukat. Jelentős eredményeket ért el a magasabb rendű növény- és gombafajok kémiájának feltárása terén. Az általa felfedezett vegyületek a gyógyszerkutatás ígéretes molekulái. A levelező tagság elnyerése óta 71 tudományos közleményt publikált.”
VOSZKA ÉVA (MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya) az SZTE Gazdaságtudományi Kar professzora „2019-től az MTA levelező tagja.
A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar egyetemi tanára, a közgazdaság-tudományi doktori iskola törzstagja, majd 2016 és 2022 között vezetője volt. 2023 óta professor emerita. Kutatásai a gazdaságpolitikára és a gazdaságirányítás kérdéseire összpontosulnak, intézményi-történeti megközelítésben. 2019 óta – korábbi kutatásainak szerves folytatásaként – főként az iparpolitika, ezen belül kiemelten az állami támogatások új hazai és nemzetközi trendjeit, a gazdaságpolitikai paradigma változását tanulmányozza. Erről, valamint az államosítás és privatizáció új fejleményeiről, a válságoknak a tulajdonosváltásra gyakorolt hatásairól több cikke és könyvfejezete jelent meg, részben angol nyelven. A Szegedi Tudományegyetem közgazdasági doktori iskolájában ma is oktat, és több hallgató témavezetője. Aktívan részt vesz a szakmai és tudományos közéletben, az MTA különböző bizottságaiban is.”
Az MTA újonnan megválasztott 36 levelező tagja közül 3 kutató az SZTE polgára:
BAKRÓ-NAGY MARIANNE (MTA I. Nyelv és Irodalomtudományok Osztálya, az MTA Nyelvtudományi Intézet, valamint az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar professor emeritája), aki a Szegedi Tudományegyetemen habilitált 1999-ben. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének 13 éven keresztül volt tudományos igazgatóhelyettese, a Finnugor Osztályt pedig 23 éven át vezette. Számos nemzetközi konferencia- és kötetsorozatot indított el. 2001-től az SZTE egyetemi tanára, tanszék- és doktoriprogram-vezetője volt.
„Fontos uralisztikai leíró és történeti problémákkal foglalkozik tanulmányaiban. Pályájának kezdetétől új megközelítéseket dolgozott ki, illetve alkalmazott az alapnyelvi rekonstrukcióban. Így a hagyományosan másodlagos szerepet játszott szemantikai rekonstrukció funkciójának előtérbe helyezésére az egyébként a szinkróniában alkalmazott módszereket vezetett be, amelyeknek eladdig nem volt előzménye a proto-nyelvek leírásában az uralisztikában. Az uráli és finnugor alapnyelvet fonotaktikai aspektusból leíró munkákkal is ő jelentkezett először a hazai és a nemzetközi finnugrisztikában, amelyeket később természetes nyelvállapotok tipológiai aspektusú leírásával is kiegészített. Tevékenysége széles spektrumú, magyar és idegen nyelven egyaránt publikál, hazai és külföldi munkákban, alkalmi kiadványokban szerepel gyakorta felkért, illetve szívesen látott szerzőként.”
Hét ajánlója közül három – Kenesei István, Németh T. Enikő, Róna-Tas András – az SZTE professzor-akadémikusa.
MOLNÁR LAJOS (MTA III. Matematikai Tudományok Osztálya), aki az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Analízis Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem félállású egyetemi tanára.
A matematikus, szűkebb szakterülete a funkcionálanalízis és a lineáris algebra. Megőrzési problémákkal, megőrzési transzformációk meghatározásával foglalkozik. Alapvető szerepe van abban, hogy a terület fő kutatási irányát jelenleg a nemlineáris megőrzési transzformációk vizsgálata képezi.
Eredményeit az összetettség jellemzi, távol eső, főként analitikus és algebrai eszközöket kombinál. Wigner Jenőnek a kvantummechanikai szimmetria transzformációkat leíró alapvető tételére új bizonyítást adott, ami annak messzemenő általánosításait tette lehetővé (pl. Journal of Functional Analysis, 194 [2002], 248–262). A Proceedings of the American Mathematical Society (130 [2002], 111–120) cikkében függvény- és operátoralgebrákra azt a meglepő észrevételt tette, hogy az algebra automorfizmusok linearitási és multiplikativitási tulajdonsága a szorzatok spektrumának megőrzési tulajdonságával helyettesíthető. Ennek hatására több kutatócsoport kezdett el dolgozni a függvényalgebrai kiterjesztéseken. Az MTA-doktori értekezése eredményeinek súlyát jelzi, hogy azt megjelentette a Springer (Lecture Notes in Mathematics, 2007). Az utóbbi években jelentős eredményeket ért el C*-algebrák pozitív kúpjai különböző szimmetriáinak leírásában. 172 tudományos dolgozatára 2021 független hivatkozást kapott, h-indexe 27. Számos kiváló fiatalt vont be kutatásaiba. Vezetésével 6 PhD-fokozat született. Főszerkesztőként sikerült megújítania a Riesz Frigyes és Haar Alfréd által alapított Acta Scientiarum Mathematicarum (Szeged) folyóiratot. Kitüntetései: Grünwald Géza Emlékérem (1992), Erdős Pál-díj (2000), Akadémiai Díj (2011), Szele Tibor Emlékérem (2023).”
Tizennégy ajánlója közül négy – Gyimóthy Tibor, Hatvani László, Krisztin Tibor, Totik Vilmos – az SZTE polgáraként lett akadémikus.
KÓNYA ZOLTÁN (MTA VII. Kémiai Tudományok Osztálya), az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar professzora 2011 óta az MTA doktora. A Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az SZTE Környezettudományi Doktori Iskola vezetője, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese. Az MTA Fizikai-kémiai Tudományos Bizottság elnöke.
Szűkebb szakterülete a határfelületi fizikai kémia és nanotechnológia, illetve a környezeti kémia. Tudományos munkájának kiemelkedő eredménye, hogy a határfelületi jelenségek fizikai kémiájának megértésén alapuló szemléletmódot honosított meg az anyagtudományi kutatási gyakorlatban. Ezen megközelítéssel különféle anyagú (pl. szén, fémek, oxidok, nemesfémek) 1D- és 2D-nanostruktúrákkal a részecskék tervezett és irányított szintézisét és funkcionalizálását valósították meg. Eredményeit szakterülete vezető folyóirataiban publikálta, pl. Angewandte Chemie, JACS, Surf. Sci. Rep., Science Adv., ACS Nano, Nanoletters. Kutatásaiból 13 szabadalom született, melyek közül néhányat a gyakorlatban is megvalósítottak (pl. funkcionalizált szén nanocsövek előállítása, nanoméretű vasrészecskék felhasználása környezeti remediációban). Kónya Zoltán munkássága során >500 SCI-folyóiratban jelent meg közleménye, összesített impaktfaktora >2000, független hivatkozásainak száma >12 500, h-indexe 60. Témavezetésével 29 PhD-disszertáció született. Elismerései: Polányi Mihály-díj, Pungor Ernő-díj, Gábor Dénes-díj, Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetés. 2023 óta tagja az Academia Europaeának.”
Ajánlói közé tartozik – többek között az SZTE professzorából lett akadémikus – Dékány Imre és Penke Botond is.
A Tisza-parti város akadémikus csoportját erősítik a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban tevékenykedő kutatók. Közülük kitűnik az 1977-ben született Papp Balázs. Az MTA Biológia Tudományok Osztályát erősítő kutató a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének csoportvezető tudományos tanácsadója. Szűkebb szakterülete a számítógépes rendszer-biológia és az evolúció-biológia határmezsgyéje.
A rangidős szegedi akadémikus, az idén 90 éves Venetianer Pál (középen) is akadémikusnak ajánlotta a 48 éves Papp Balázst. Fotó: Sahin-Tóth István
„Tudományterületeken átívelő munkássága összeköti a sejt molekuláris hálózatainak vizsgálatát az evolúciós folyamat megértésével. Úttörő kutatásai megalapozták az anyagcsere-hálózat számítógépes modellezését a genomika és az evolúció területén. Kimutatta, hogy a mutációk között fellépő kölcsönhatások és a genom szintjén zajló evolúciós változások részben előrejelezhetők számítógépes eljárásokkal. A genomi járványtan és a fágterápia összekapcsolásával új perspektívát nyitott a patogén baktériumok elleni küzdelemben. Lendület-csoportvezetőként hozott létre rendszerbiológiai és metabolomikai műhelyt, és további rangos kiválósági pályázatokat nyert el (Wellcome Trust, Élvonal). Teljes munkásságára (89 közlemény) több mint 13 ezer hivatkozást kapott (Google Scholar). Kutatásait rendre a szakma legelismertebb folyóirataiban közölte, csoportvezetőként 16 főszerzős közleménye jelent meg a legrangosabb multidiszciplináris lapokban (Cell, Nature társlapok, PNAS, PloS Biol). Junior Príma Díjat, Human Frontiers Science Program ösztöndíjat, Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, Szent-Györgyi Talentum Díjat, Straub-plakettet és Akadémiai Díjat kapott. Tagja az EMBO-nak és az Academia Europaea-nak. Szerkesztőbizottsági tagja a Genome Biology and Evolution (2015–2020) és a Yeast (2015–) folyóiratoknak. Hét tanítványa szerzett PhD-fokozatot, közülük többen Bolyai-ösztöndíjat, Sciex, OTKA, MTA Prémium posztdoktori kutatási pályázatot nyertek el. Négy korábbi mentoráltja önálló csoportot vezet.”
Tíz ajánlója között találjuk – többek között – az SZBK 6 akadémikusát: Deli Máriát, Nagy Ferencet, Ormos Pált, Pál Csabát, Venetianer Pált és Vigh Lászlót.
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpontból Vígh László (középne) is részt vett az MTA 199. ünnepi közgyűlésén. Fotó: Sahin-Tóth István
A kutatói életút kacskaringóit és a tudósok közötti kapcsolatháló alakulását is mutatja néhány életrajz.
Szegeden született (1978) és a Szegedi Tudományegyetemen végzett Gervai Judit, aki 2009-től az Université Paris Descartes tudományos munkatársa, 2017-től kutatási igazgató, 2020-tól a Padovai Egyetem egyetemi tanára. „A neurolingvisztikán belül fő kutatási területe a korai nyelvészlelés és a nyelvelsajátítás, amelyhez radikális újdonságként alkalmaz optikai agyi képalkotást és elektrofiziológiai méréseket. 20 jelentősebb pályázatot nyert el, köztük az 1,6 millió euró támogatású ERC „Consolidator Grant”-ot a nyelvészlelés magzati és az újszülött korban való vizsgálatának témájában. 230-nál is több publikációjára közel 6000 hivatkozást kapott, a szakma egyik mestereként tartják számon. Rendszeresen tartja a kapcsolatot a hazai tudományossággal.” Jeles évei közé tartozik immár 2025, mert az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya külső tagjává választották, többek között két szegedi akadémikus – Kenesei István és Németh T. Enikő – ajánlásával.
Ugyancsak Szegeden született (1971) az új akadémikusok közül Balogh József (MTA III. Matematika Tudományok Osztálya), aki 2015 óta az MTA doktora. A University of Illinois Urbana-Champaign (USA) matematikus professzorának szűkebb szakterülete a kombinatorika. A 24 akadémikus ajánlója között találjuk az SZTE-hez többféle szállal is kötődő Hatvani Lászlót, Krisztin Tibort, Szendrei Ágnest és Totik Vilmost.
Buzás Edit Irén 1983-ban a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán szerzett általános orvosi diplomát. Az MTA VIII. Biológiai Tudományok Osztályához tartozó „rendes tag” 2025 előtti munkásságához tartoznak tudományos fokozatai: MD, PhD, az MTA doktora. 2019-től az MTA levelező tagja, 2020-tól az Academia Europaea tagja. Egyetemi tanár, Széchenyi-díjas, a Semmelweis Egyetem Genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézet igazgatója. Szűkebb szakterülete az extracelluláris vezikulák és az immunológia.”
Az amerikai és immár a magyar akadémiának is tagja Polyák Kornélia
Életének egy korábbi szakaszában szegedi egyetemi polgárnak számított a 28 új külső tag közül Polyák Kornélia (MTA VIII. Biológiai Tudományok Osztálya), aki a Dana-Farber Cancer Institute és a Harvard Medical School professzora. Rákkutató, szűkebb szakterülete a mellrák molekuláris biológiája.
Orvosdoktori diplomát 1991-ben a szegedi „Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen szerzett, majd 1995-ben PhD-fokozatot a Cornell Egyetemen. A mellrákkutatás nemzetközileg elismert vezéralakja. Eredményei nagyban hozzájárultak a mellrák genetikai hátterének megértéséhez és eredményes klinikai kísérletekhez. Számos rangos díj kitüntetettje, és a következő akadémiák választották a tagjaik közé: American Association for the Advancement of Science (2019), AACR Academy (2020), National Academy of Sciences (2022), National Academy of Medicine (2022), American Academy of Arts and Sciences (2024). 2022-ben megkapta az American Cancer Society Research Professor Awardot. 406 publikációja 74 466 idézetet kapott.”
Ajánlói között látjuk az SZBK-hoz kötődő akadémikusok közül Kondorosi Évát, Nagy Ferencet, Venetianer Pált, Vigh Lászlót.
Tudományos fokozatát a szegedi egyetemen szerezte meg Molnár Zoltán, akit – többek között – a szegedi egyetemen diplomázó, az SZBK-ban dolgozó akadémikus, Deli Mária, továbbá az SZTE professzor-akadémikus Kemény Lajos is támogatott a taggá válásban. Az agykéreg fejlődésével és evolúciójával foglalkozó kutató, a fejlődési idegtudományok professzora – többek között – a St John’s College tutora és hivatalos tagja az Oxfordi Egyetemen.
Az Akadémia is számon tartja, hogy a hazai új levelező tagok közé 5, a rendes tagok közé 9 nőt választottak. Közéjük tartozik a Magyar Tudomány című folyóirat főszerkesztője, Bollobás Enikő. Az MTA rendes tagjává választott irodalomtörténész életének egy korábbi szakaszában a szegedi József Attila Tudományegyetem Angol Tanszékén is dolgozott. Az ELTE Angol-Amerikai Intézet professor emeritusa az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályát erősíti.
A nyelvészek közül akadémikussá választott Hamar Imre életútjának érdekessége, hogy a sinológust levelező tagnak ajánló öt akadémikus közül kettő – Kenesei István és Róna-Tas András – az SZTE professzoraként dolgozott. Hasonlóképpen szegedi akadémikus ajánlói – Németh T. Enikő és Róna-Tas András – kötik némileg a Tisza-parti városhoz a levelező taggá választott általános nyelvészt és turkológus Csató Éva Ágnest. Az Uppsalai Egyetem professzora rendszeresen publikál Magyarországon, részt vesz a Szegedi Tudományegyetem doktori iskolájában mint konzulens és opponens.
A hazai rendes tagok között 25 (8%), a levelező tagok között 12 (17%) nő található. Közéjük tartozik Kovács Ilona, aki a Szegedi Tudományegyetemen Perception and Action címmel tartott kurzust 2000-ben és 2025-ben az MTA II. Filozófiai és Történettudományi Osztálya rendes tagjává választották. E csoportba tartozik a történészek közül a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán diplomázó akadémikus Romsics Ignác „rendes tagnak” ajánlotta Rainer M. Jánost, aki publikációiban foglalkozott az 1956-os forradalom és szabadságharc szegedi szikrájával.
Az MTA 14 új tiszteleti tagjai között nem bukkantunk szegedi egyetemi kötődéssel büszkélkedő akadémikusra.
„Szegedi érdekességekre vadászva” három, Szeged város nevét családjától öröklött akadémikus életrajzát is elolvastuk. Közülük a szegedi akadémikus Dobozy Attila és az SZTE professzora, Oláh Judit is az MTA V. Orvosi Tudományok Osztálya tagjának javasolta MTA-tagnak a bőrgyógyász immunológus Szegedi Andreát.
Összeállította: Újszászi Ilona
Fotók: Sahin-Tóth István, mta.hu
Forrás:
A Magyar Tudományos Akadémia 2025-ben megválasztott tagjai
Ismerje meg a tagságra ajánlott kutatókat! – Az MTA ünnepi kiadványa elérhető itt.
