Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Kisbolygót is elneveznek „Az Év Ismeretterjesztő Tudósa” cím birtokosáról. Tavaly a Szegedi Tudományegyetem, idén az ELTE tarolt a díjátadón. A Tudományos Újságírók Klubja eddig 22 jeles magyar ismeretterjesztőt jutalmazott. A Magyar Tudomány Ünnepe (MTÜ) hónapjában egykori és mai tudománynépszerűsítő minták, műhelyek és szerzők után kutattunk.
„A tudománykommunikáció helyzete Magyarországon” témát ajánlotta a Tudományos Újságírók Klubja (TÚK) 2024. november 20-ra. A Magyar Tudomány Ünnepe hónapjában, amikor – az utóbbi évekhez hasonlóan – szinte fuldokoltunk a legnevesebb magyar kutatókhoz ragasztott álhírekben, mentőövet ígért az ismeretterjesztőknek a TÚK programja.
A Magyar Tudomány Ünnepe hónapjában az ismeretterjesztés szereplői szót és figyelmet, a legjobbak díjat is kaptak. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Időszerű maradt a TÚK tavalyi rendezvényének kérdéssora: „Vajon kinek a feladata a tudományos ismeretterjesztés? A tudósoké? A média munkatársaié? A közhivataloké? Kell-e, és milyen mértékben, hogy az átlagemberek eligazodjanak a tudományos kérdésekben? És ha igen, honnan tudják kiszűrni, hogy egy-egy hír tudományosan alátámasztott vagy álhír, dezinformáció, deepfake?”
A Tudományos Újságírók Klubja alelnöke, Lente Gábor professzor mutatta be és méltatta az ismeretterjesztés legjobbjait. A TÚK vezetőjét az egyetemi sajtó tudománykommunikációs szerepéről is megkérdeztük
– Akik tudósként részt vesznek a tudományos ismeretterjesztésben, azok többnyire kutatóintézetekben dolgoznak Magyarországon. Ezért az egyetemi sajtó egyik feladatának azt tartom, hogy megtalálja azokat a kutatókat, tudósokat, akik rendelkeznek azzal a ritka adottsággal, hogy képesek a bonyolult összefüggéseket közérthetően elmagyarázni – válaszolt kérdésünkre Lente Gábor. A TÚK tudományos alelnöke, a PTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék egyetemi tanára szerint tudatosítani kell a tudóstársadalomban, hogy létezik az ismeretterjesztésben bevethető kommunikációs képesség. Ennek tudatosítása ugyanúgy feladata az egyetemi sajtónak, mint az, hogy nyilvános szereplési lehetőségeket találjon azoknak a tudósoknak, akik részt kívánnak venni a tudománynépszerűsítésben és ismeretterjesztésben.
Sajtóközleményekkel ajánlhatja az egyetemi sajtó a nyilvánosság figyelmébe azokat a kutatókat, akik vállalkoznak és sikeresek is az ismeretterjesztésben.
– Visszatérő probléma, hogy a tudományos vonatkozású kérdésekkel nem mindig tudnak kihez fordulni a sajtómunkások. A mindennapi életben felvetődő kérdésekre választ kínáló tudós szakértőket az egyetemi sajtó képes a leghatékonyabban megtalálni. Az MTA kommunikációjának is van ilyen célja, de e téren az egyetemi sajtó hatékonyabb – jelentette ki a Tudományos Újságírók Klubja alelnöke. Az általa felvetett probléma egyik megoldási módszereként is felfogható a Science Bits, Lente Gábor blogja.
A tudomány és a média „professzorai” együttműködését támogatja az Akadémia azzal is, hogy 2024-ben is a Humán Tudományok Kutatóháza adott otthont az ismeretterjesztéssel foglalkozó MTÜ-programnak
Új ismeretterjesztő műfajokat a Szegedi Tudományegyetem kutatói is kipróbáltak. Elég csak a regionális hírportálon, a Delmagyar.hu weboldalán 2015 táján népszerű, azóta megszűnt TudósBlog, a Csendes Tibor, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar professzora által koordinált olvasmányokra, a szellemes és hasznos bejegyzésekre utalni.
Részlet a szegedi TudósBlog bejegyzés-folyamából
A legnagyobb közösségi portálon például Szabó Péter Gábor, az SZTE TTIK matematikusa is gyakran megoszt tudománytörténeti érdekességeket az ismerőseivel. Például 2022. július 25-én 0208 szám alatt „Vedd le a kalapod a lovam előtt" címmel Bolyai Farkas életrendszeréről írt, Koncz Józsefnek a Marosvásárhelyi Evangélikus Református Kollégium történetét feldolgozó monográfiáját forrásként megjelölve.
Az ismeretterjesztésre az Ünnepi Könyvhét programjai is lehetőséget kínálnak. A 2019-es szegedi egyetemi beszélgetés-sorozatban Szabó Péter Gábor, az SZTE TTIK Informatikai Intézet, Számítógépes Optimalizálási Tanszék adjunktusaként a "Legtisztább boldogság – Művelődéstörténeti kalandozás Bolyai Farkas és Bolyai János világában. Vekerdi László Bolyai-színművével és Dávid Lajos két matematikai kéziratával" című programon fotókkal illusztrálva mutatta be a tudománytörténet színes világát. Fotó: Ú. I.
De ott a 2016-ban szegedi egyetemi berkekből indított archeológiai magazin, a máig népszerű Határtalan Régészet című folyóirat is. Az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karon és a szegedi Móra Ferenc Múzeumban dolgozó régészek együttműködésével, Felföldi Szabolcs, az SZTE egyetemi adjunktusa főszerkesztésével készül a magyar lapkiadás történetének egyetlen országos terjesztésű, archeológiai tematikájú, nyomtatott ismeretterjesztő magazinja, benne – többek között – a Hello, tudomány! című rovattal.
Indiana Jones, mamutok és vikingek is feltűntek már a Határtalan Régészet lapjain - mutatta Felföldi Szabolcs főszerkesztő, az SZTE Régészeti Tanszék adjunktusa. Fotó: Lévai Ferenc
A Szegedi Tudományegyetemről a matematikus Röst Gergely és biológus Duda Ernő is érdekes alakja volt a Covid-pandémia alatti tudományos tájékoztatásnak.
Ezek a szegedi egyetemről startoló ismeretterjesztő kezdeményezések nem keltették fel az eddig fővárosi munkahellyel rendelkező elnökök által irányított TÚK figyelmét. Az MTÜ alkalmából tartott fórumon viszont hangsúlyt kapott: a Tudományos Újságírók Klubja munkájában fordulatot hozhat, hogy az első vidéki tapasztalatokkal is rendelkező vezető, a miskolci Csillagpont Rádió főszerkesztője, Németh Csaba lett az elnök.
A Tudományos Újságírók Klubja jelenlegi elnöke, Németh Csaba (balról) és tiszteletbeli elnöke, Palugyai István. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
– Az országos sajtónak, különösen a tévéműsorok szerkesztőségeinek napi igénye, hogy stúdiós beszélgetésre hívjanak szakértőket. E tudománynépszerűsítő interjúalanyok jórészt budapesti egyetemekről és kutatóhelyekről érkeznek, mert ez a kézenfekvő – válaszolt kérdésünkre, erősítette meg tapasztalatunkat a TÚK alelnöke, a Pécsi Tudományegyetem professzora, Lente Gábor. – Magyarországon a fővárosból nemigen lép ki az országos sajtó azért, hogy a Budapesten kívüli tudós műhelyek szakértőit kérdezze.
A vulkánokról sokféle fórumon és módszerrel kommunikál az akadémikus Harangi Szabolcs. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez. E régi mondásba sűrített bölcsesség alapján például a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert orvostudományi Kar professzora, Boldogkői Zsolt gyakran vállal televíziós szereplést. Ezekről az alkalmakról és az általa fontosnak tartott témákról rendre beszámol a legnagyobb közösségi portálon 8,7 ezer követőjének. Legutóbb 2024. november 24-én tudatta, hogy aznap este a szamárköhögésről kérdezik őt az RTL híradóban; 25-én már Darwin 125 évvel ezelőtti könyvére hívta föl a tudomány iránt érdeklődők figyelmét.
Boldogkői Zsolt, az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar professzora a tudományos publikációk mellett regényt írt és a legkülönbözőbb fórumokon veszi föl a harcot a tudást csak imitáló álhírgyártók és tévhiteket terjesztők ellen. Fotó: Bobkó Anna
A Covid-19 pandémia idején „csúcsra járó” ismeretterjesztő professzor az SZTE hírportálon is megszólalt 2020. április 7-én. „A koronavírus mutációja nem feltétlenül rossz dolog – állítja az SZTE virológus-genetikus professzora" című cikk után, 2022. június 9-én a szegedi angol és német nyelvű orvosképzést támogató honlapon azt nyilatkozta, hogy „El kellett döntenem, hogy vállalom-e a gonosz tudós szerepét vagy sem”. Az e mérföldkövekkel jelzett teljesítményét elismerte TÚK azzal, hogy 2023-ban Boldogkői Zsoltnak adta „Az Év Ismeretterjesztő Tudósa” elismerést. Megjegyezzük, az ismeretterjesztést szolgáló TÚK díját bemutató Wikipedia oldalon még nem olvasható Boldogkői professzor a kitüntetettek névsorában…
„Az Év Ismeretterjesztő Tudósa” címmel elismert közel kéttucat kutató közül két akadémikus – a 2020-ban díjazott Kiss László csillagász és a 2014-ben elismert Venetianer Pál biokémikus – a szegedi tudósok köreibe is beletartozik.
Dr. Venetianer Pál biológus, biokémikus kutatóprofesszornak ítélte oda a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottsága a 2023. évi Pro Scientia Életműdíjat. A 2023 februári díjátadón három akadémikus állt egymás mellett (balról jobbra): Krisztin Tibor, Venatianer Pál és Kemény Lajos. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
„A fizika kultúrtörténete a kezdetektől a XX. századig” című ikonikus ismeretterjesztő mű szerzője, Simonyi Károly kapta meg elsőként „Az Év Ismeretterjesztő Tudósa” címet. A Tudományos Újságírók Klubja (TÚK) 1996-ban alapított kitüntető címével rendelkező kutatók ajándéka újabban az is, hogy róluk kisbolygót neveznek el.
2014-ben Venetianer Pálé lett „Az Év Ismeretterjesztő Tudósa” cím és elnevezték róla a 313116 Palvenetianer nevű kisbolygót. „Több mint százhúsz tudományos közlemény és több népszerűsítő könyv szerzője, valamint az áltudományos nézetekkel szembeni szenvedélyes debattőr” – írtuk, amikor 2023-ban átvette az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Pro Scientia Életműdíjat.
Az egyik legnépszerűbb tudománykommunikátor az SZTE alumnusa, a csillagász Kiss László akadémikus, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója. Előadást tartott az SZTE szép hagyományú szabadegyetemi sorozatában, de gyakran kérdezik a mádiamunkások is az univerzum nagy témáiról. Fotó: Zentai Péter
– A STEM területek nagykövete is lehet a csillagászat. Interdiszciplináris kutatás szükséges, ahol együtt dolgoznak a különböző tudományok művelői, ehhez be kell vonzani a legokosabb fiatalokat, amihez remek eszköz a tudományos ismeretterjesztés – fogalmazott 2023. októberében az SZTE Szabadegyetemen tartott előadásán Kiss László. A szegedi József Attila Tudományegyetem hallgatójaként 1996-ban diplomázott, ma akadémikus Kiss László, a Széchenyi-díjas és Prima Primissima díjas fizikus, csillagász, kutatóprofesszor, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, akit 2020-ban választottak „Az Év Ismeretterjesztő Tudósának”. A Sárneczky Krisztián által felfedezett kisbolygó, a 113202 Kisslászló a plusz ajándéka.
A legújabb, a 2024-beli díjazott Harangi Szabolcs vulkanológus, az ELTE professzora, akadémikus. „Miért és hogyan működnek a vulkánok – barát vagy ellenség?” című előadása, mint ahogy a 2024. november 20-i díjátadó ceremóniához kapcsolt program egésze – utólag is megtekinthető az MTA videomegosztó csatornáján.
A Tudományos Újságírók Klubja döntését, elismerő szavait hallgatja a 2024. november 20-i ceremónián „Az Év Ismeretterjesztő Tudósa”, Harangi Szabolcs akadémikus (jobbról a második). Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A tudományos újságírók hazai szervezetének díját az ismeretterjesztésért a magyar tudóstársadalom 22 tagja kapta meg. Közülük a többség fizikus (7), „ezüstérmes” a biológia (5) és dobogós helyezésű az orvostudomány (3). A díjazottak száma alapján a földrajz- és a kémiatudomány (2-2) után (1-1 képviselővel) a mérnöktudomány, valamint a történelem és az irodalom számít sereghajtónak.
A klasszikus „Élet és Tudomány” című lap néhai szerkesztője, Juhari Zsuzsanna is fontosnak tartotta az ismeretterjesztés új műfajainak a kipróbálását. A régészet-paleoantropológia-művészet témájú blogja a mai napig elérhető.
A Tudományos Újságírók Klubja Juhari Zsuzsanna-blogdíja a legújabb kommunikációs eszközöket is bevető ismeretterjesztőket tünteti ki. Ezt az elismerést 2018-ban a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar oktatója, Csupor Dezső, a Ködpiszkáló blog alkotója kapta meg. A 2012-ben – a gyógynövényekkel, gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban tévhiteket, rémhíreket oszlató és a megtévesztő reklámokat leleplező – ködöt piszkáló – blog nagyot fejlődött. 2020 óta a PirulaKalauz oldalon folytatja a tévhitek ellen közérthető magyarázatokkal vívott harcát az SZTE GYTK professzora, aki 2023-ban – a fizikus Molnár Janka Sára TikTok influenszerrel együtt – megkapta a Juhari Zsuzsanna-blogdíjat.
Az egészség megőrzéséért dolgoznak a PirulaKalauz című kötet szerzői. A szerzőgárda - Dr. Csupor Dezső (balról a második), továbbá Dr. Nádasi Tamás, Dr. Kovács Bernadett, Dr. Zomborszki Zoltán Péter, Dr. Kúsz Norbert, Dr. Csupor-Löffler Boglárka, Dr. Tóth Barbara és Dr. Horányi Tamás. - tagjainak többsége a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán diplomázott, közülük egyesek jelenleg is az SZTE GYTK oktatói és kutatói, mások az SZTE alumnusai.
Mit jelent a tudománynépszerűsítés ma? Milyen eszközei vannak és ki a célközönsége? – többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattak azok, akik részt vettek a 2024-es könyvheti beszélgetésen az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban, ahol Prof. Dr. Sándor Klárát, az SZTE IKIKK Digitális Társadalom Kompetenciaközpont szakmai vezetőjét és Dr. Bencsik Orsolya ismeretterjesztéssel is foglalkozó írót, az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék adjunktusát is megszólaltattuk.
A Nobel-díjas Karikó Katalin, az SZTE professzora a díjátadó ceremóniákat és a médiaszerepléseket is az ismeretterjesztés fórumaivá emeli. A svédországi SVT2 stábja Karikó Katalint bemutató portréfilmjének szegedi forgatási napján készült a fénykép. Fotó: Sahin-Tóth István
Friss hír, hogy Karikó Katalin sikerkönyve, az Áttörések - Életem és a tudomány olasz kiadása döntőbe került az itáliai Asimov-díjért. Az 5 legjobb könyvet több száz egyetemi professzor, tanár és a tudomány barátja választotta ki. Most 300 iskola diákja, körülbelül 13 ezer tanuló és egyetemi hallgató fogja a döntőbe jutott könyveket elolvasni. A több mint száz elismeréssel jutalmazott Nobel-díjas Karikó Katalin szerint „nem igazán a díj a fontos, hanem az, hogy a gyerekek sokat tanulnak ezekből a könyvekből”.
Gyorsan változnak kommunikációs szokásaink. Az eredendően írásos műfajnak számító blog szerzőjéről elnevezett díjjal korábban TikTok videókat készítőt vagy éppen video-bloggal tudományos ismereteket terjesztő kutatót is elismert már a TÚK.
A TÚK 2024-es díjazottjai: Harangi Szabolcs vulkanológus és Papp Eszter fizikus. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
2024-ben a podcast műfaj lett a nyerő. Az ELTE TTK Science Podcast kapta a Juhari Zsuzsanna-blogdíjat. Az ötödik évfolyamánál járó (video)podcast-sorozat műsorvezetője, Papp Eszter fizikus vette át az elismerést a mögötte álló csapat nevében. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a Science Podcast főszerkesztője, Szabó Noémi a szegedi egyetemről indult.
Az Év SCIndikátora, mert a Bőrünkből eredő terror című előadásával 2020-ban megnyerte a tudományos témát közérthetően bemutató ifjú kutatók vetélkedését dr. Papp Benjamin. Az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar PhD-hallgatóját az SZTE hírportálon is bemutattuk. Fotó: Bobkó Anna
– A Planetary Radio jelenti számomra a mércét. A műsorvezető, Mat Kaplan személye magával ragadó volt, aki hétről hétre újabb és újabb beszélgetéssel ismertette meg hallgatóival a planetáriumot – jelentette ki a TÚK alelnöke. Lente Gábor professzor szerint kommunikációs képzés létezik ugyan az egyetemeken, ugyanakkor ezekkel a kurzusokkal szemben nagy a tudósok ellenérzése. A tudományt kevesen adják el úgy szívesen, mint mondjuk egy mosóport. Nincs is erre speciális képzés. Egy országban, Nagy-Britaniában láttam jó példát, a tudományos kommunikációs versenyüket, amelynek magyarországi válogatóját tartották a Magyar Tudományos Akadémián.
Követhető minta lehet a Royal Institute „Karácsonyi előadások”-sorozata. A londoni intézetben 1825 óta egy-egy tudományos témát informatív és szórakoztató módon mutatnak be. Az ott szereplő előadók – például 1973-ban David Attenborough – kommunikációs szempontból is képzettek.
Újszászi Ilona
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
