Bezár

SZTEhírek

Irodalmi_seta_nyito

Legendák nyomában jártunk a klasszikus irodalmi körsétán

Legendák nyomában jártunk a klasszikus irodalmi körsétán

2022. április 20.

A 17. Egyetemi Tavasz programjaként megrendezett klasszikus irodalmi körsétán résztvevők megismerhették azokat az irodalomtörténeti helyszíneket, ahol Ady Endre, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, József Attila, de még maga Petőfi Sándor is megfordult. Az esemény során versbetétekkel és megmosolyogtató legendákkal is gazdagodhattak az érdeklődők.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„A költészet napja az irodalomkedvelő embereknek olyan, mint a „karácsony”, hiszen annyi program és lehetőség van” - mondta Monostori András idegenvezető a séta kezdetén, nagy örömmel hiszen a tavalyi évben a járványhelyzet miatt elmaradt költészet napját, idén már méltón megünnepelve járhatták körbe az érdeklődők. András azt is hozzátette, külön öröm számára, hogy barátja Péter Lea, is csatlakozott „A Tisza-parton halkan ballagok” eseményhez: igényes versmondásával egészítette ki a szervezett programot.

Az irodalom nagyjainak nyomában

A 17. Egyetemi Tavasz keretében egy rendhagyó sétával kezdték meg a programokat az irodalomkedvelők. A programon több, mint 30-an vettek részt, volt olyan, aki Ceglédről érkezett a séta kedvéért. Az útvonalon érintették az Engel Lajos házat, ahol Ady Endre újságírói múltjából kaphattak részleteket. A Wagner-palotánál, Juhász Gyula „kedves titkárának”, Kilényi Irmának életébe és fotográfusi ambícióinak színhelyébe pillanthattak bele. Utukat folytatva a régi Palánknál ismerhették meg az Aranyoroszlánban működő Szegedi Kaszinóban megesett irodalomtörténeti paradoxont, Petőfi Sándorról és eljutottak Tömörkény István házához is. Az út utolsó felében a Bólyai épület történelmi emlékeibe kaptak betekintőt az érdeklődők Juhász Gyuláról és Petőfi Zoltánról. Utuk végeztével, pedig Kosztolányi Dezső önkéntes katonai szolgálatának helyszíneit és csörtéit ismerhették meg az SZTE SZAOK épületénél.

kep1

„Magyar Kisemberek Legnagyszerűbb Rögzítőjének”

Tömörkény István és a Palánk elválaszthatatlanok. A zseniális, remek tollú művész leginkább az egyszerű emberekről szeretett írni, a vízenjárókról, a kubikusokról, a halászokról és rézmesterekről.

„Ismeretes a legenda, hogy miként készítette nagyszerű novelláit. A mai Sellőház helyén lévő Prágainé Bagics Rozál halászcsárdájában állandó vendég volt és kedvelt szokása, hogy leület egy asztalhoz és egy bor társaságában azt figyelte, hogy milyen alak jön be az épületbe. Aztán, ha az újságírói szimatával megpillantott egy riportalanyt maga mellé ültette és beszélgetésbe elegyedtek. A természetes kíváncsiság olyan jól működött, hogy az életét három pólus szerint osztotta fel: A Prágainé Bagics Rozál halászcsárdája, az otthon, tehát a Palánk és a munkahely, a Közművelődési Palota, a múzeum. Olyankor annyira belelendült az „adatgyűjtésbe”, hogy hajnalig elhúzódott, ezért volt, hogy nem is ment haza, hanem egyenesen a Közművelődési Palotába vezetett az útja” – mesélte Monostori András. Aki azt is hozzátette, hogy Tömörkény felesége nagyon jó asszony volt és ha a férje nem tért haza ,akkor bevitte a friss fehérneműt és a mandzsettagombokat a múzeumba, hiszen ez volt a protokoll és minden ment a maga útján.

Tomorkeny

A „Magyar Kisemberek Legnagyszerűbb Rögzítőjéről” Kosztolányi Dezső rímekben is megemlékezett. A pársorost, Péter Lea tolmácsolásában hallhattuk:


Játék egy magyar író nevére Tömörkény!

Van írásában némi vad,

tömör kény!

s úgy zeng szava, mint az az ágyú,

melyet töm Örkény!

„Sárga nyakkendő és álló gallér”

Kosztolányi Dezső feleségének történetét ismerhettük meg az SZTE SZAOK épületénél, „Minden katona ekkortájt megkapta a sátorlapot, a sátorcöveket és a fegyvert is és megkapta a katonai egyenruháját is. Minden egyes berukkolt baka egyszerű hétköznapi ruhában érkezett, kivéve a divatos költőt. A felesége Görög Ilona feljegyezte, hogyan jelent meg a sorozáson: Hímzett mellény, világos szürke ing, sárga nyakkendő, és álló gallér. Furcsán festett ebben a katonai környezetben. Miután átvette az önkéntes ruhát a fegyvert és a sátorcöveket, sátorlapot, nem tudott mit kezdeni vele így a falhoz támasztotta a fegyvert a ruhát pedig a sarokba helyezte. Ezeket pár percen belül ellopták. A sátor készleteit pedig elrejtette az ágya alá, de szerencsére ezt is könnyű volt ellopni. Így másnap a sorakozónál, nem tudott másban megjelenni csak a sárga nyakkendőben, álló gallérrel civilben. Akkor a kiképző tisztje, kérdőn felkiáltott: Megőrült maga önkéntes?!” – idézte fel Monostori András. Aki azt is hozzátette, hogy ez a történet a személyes kedvence, mert ahogy a laktanya falai között áll vigyázban az uniformizált önkéntesek mellett, az „angol úriember” Kosztolányi Dezső, az maga az élet csodás szürrealizmusa.


Galeria
Képgaléria a sétáról


A séta zárásaként megtudtuk, hogy április 22-én a kortásakkal foglalkozó sétával folytathatjuk a költők életét érintő utazásunkat….

SZTEinfo – Kovács–Jerney Ádám

Fotók: K.J.Á

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek