Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Ötvenedik alkalommal rendeztek Hungarológia Konferenciát a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. 2021. szeptember 24-én együtt emlékeztek a múlt és a jelen szakemberei, akik megvitatták a hungarológia aktuális kérdéseit is.
- A szegedi hungarológia képzés 1972-ben alakult. Első vezetője Pordány László tanár úr volt 1988-ig, 2016-ig Szőnyi György vezette a képzést, akit Árvay Anett követett. Az első diákok az Amerikai Egyesült Államokból érkeztek, mára pedig már kínai hallgatók is részt vesznek a képzésben – mondta megnyitó beszédében Prof. Dr. Gyenge Zoltán. Az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar dékánja kiemelte: az egyetem számára fontos a nemzetköziesítés, a BTK többek között a hungarológia képzéssel támogatja ezt a folyamatot.
 |
| Képgaléria a konferencia megnyitójáról |
A kezdetekről anekdotázott Pordány László tanár úr, aki felelevenítette az első diákok érkezését. A képzés célja akkor az volt, hogy segítsen rátenni Magyarországot a világtérképre, hiszen akkoriban a tengerentúlon nemigen ismerték hazánkat. A képzés egy alagsori teremben zajlott, amit az amerikai diákok viccesen csak dungeonnak (várbörtönnek) neveztek. Mivel akkoriban a hivatalos történelemórákon nem lehetett hallani olyan dolgokról, amelyekről ott angolul szó esett, nagyon népszerű volt a kurzus. Az amerikai diákokat tanulmányi kirándulásokra vitték, megszervezték a szegedi lakhatásukat. A szállásadóikat a külföldi fiatalok „szülőknek” nevezték, ők pedig „fiaiknak” az amerikaiakat.
- 1988-ban vettem át a tanszékvezetői posztot a hungarológia képzésen, amely akkoriban unikálisnak számított: a külföldi hallgatókat integráltuk a magyar hallgatókkal – emlékezett vissza Szőnyi György. A ’90-es években specializációt, a 2010-es évben mesterszakot hirdettek.
Árvay Anett 2016-óta vezeti a képzést, amelyen változtatott is – még nagyobb hangsúlyt helyezve a multikulturális pedagógiára. Átdolgozta a magyar, mint idegen nyelv specializációt. Célja, hogy ne csak jó órákat tartsanak, hanem folyamatosan integrálják a legújabb kutatási eredményeket. Megtudtuk: azok a hallgatóik, akik mesterszakon végeztek, mára a világ legkülönbözőbb helyein tanítanak. A képzés vezetője céljaikat is felvillantotta: többek között a tananyagfejlesztés, a szegedi jelleg megtartása, új külföldi kapcsolatok kiépítése szerepel a terveik között.
A hungarológia képzésen a külföldiek a magyart, mint idegen nyelvet tanulhatják, magyar kultúra órán vehetnek részt, de működik angolosított magyar szak is, amelyen jelenleg kínai diákok tanulnak. A külföldi diákoknak intenzív nyelvi előkészítőt is tartanak, amelyen a nulla tudásról egyetlen év alatt érik el azt, hogy a hallgató magyar nyelven képes legyen tanulni egy magyar évfolyamban. A diákoknak hungarológiai esteket is szerveznek. Tartottak már mézeskalács-készítő foglalkozást is. A cél, hogy minél jobban megismerjék a külföldi hallgatók a magyar nyelvet, a magyar kultúrát.
A konferencia plenáris előadásokkal folytatódott. Szó esett a szegedi hungarológia külföldi kapcsolatairól, kerekasztal beszélgetés zajlott a hungarológia és a magyar, mint idegen nyelv kapcsolatáról, valamint arról, hogy merre tart a tudományág a 21. században. A szombati napon a résztvevők előadásokat hallgathattak meg a hungarológia tudományterületéről: történelem, magyarságkép, film, irodalom, nyelvészet témakörben.
SZTEinfo – fotó és szöveg: Bobkó Anna
