Bezár

Hírarchívum

044A1116-1_nyito

„Két generáció alatt felére csökkenhet a népességünk” – Hívja fel a figyelmet az SZTE filozófusa

„Két generáció alatt felére csökkenhet a népességünk” – Hívja fel a figyelmet az SZTE filozófusa

2021. október 25.
4 perc

A születésszám csökkenésre hívja fel a figyelmet a Szegedi Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar Filozófia Tanszékének egyetemi docense. Dr. Tóth I. János, filozófus. Publikációja a Demográfiai tél – a modernizáció sötét oldala címet viseli. A szegedi egyetem tanára a fejlett világban tapasztalható termékenységi arányszám csökkenését vizsgálja meg közelebbről.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Dr. Tóth I. János alkalmazott filozófus elsősorban a technikai fejlődés vagy a társadalmi változások által létrehozott új problémákat vizsgálja a szaktudományok segítségével, mint például a környezetszennyezés, biotechnológia, a média világa. A „Demográfiai tél – a modernizáció sötét oldala” című publikációjában górcső alá vett probléma: a mikroszint és a makroszint különbsége a reprodukcióban.


Ha egy országban mindenki túl sok gyereket vállal, akkor az népességrobbanást eredményez, míg a fordított helyzet népességcsökkenést. Ezt a kettőséget tudatosítani kell. A filozófus nem azt állítja, hogy a demográfiai tél ellen minden országnak küzdenie kell, hanem azt, hogy a demográfiai tél jelenségére minden fejlett és modern országnak fel kell figyelnie.


044A1070-2


- Honnan jött a könyv ötlete?


- Biológus diplomával is rendelkező filozófus vagyok, ezért régóta foglalkoztatott a környezetfilozófia és a bioetika. Jó pár évvel ezelőtt dolgoztam egy tanulmányon a bioetika, fenntarthatóság és reprodukció témakörben és az írás közben ismertem fel, hogy nemcsak a népesség exponenciális ütemű növekedése, hanem az exponenciális ütemű csökkenése sem fenntartható. A fenntartható fejlődésnek nemcsak környezeti, gazdasági és társadalmi, hanem demográfiai „oszlopai” is vannak. A fenntartható népesség egy állandó létszámú népességet jelent, amelyben a kettes körüli termékenységi arányszám kitüntetett társadalmi és morális jelentőséggel rendelkezik. Több tanulmányt írtam a témakörben, majd hozzáfogtam egy könyv elkészítéséhez. Miután a kézirat hossza már 400 oldal felett volt, ezért két részre bontottam. Idén megjelent ez a könyv, amelyben a modernizáció és a demográfiai tél problémáját vizsgáltam. Terveim szerint pedig jövőre megjelenik A fenntartható fejlődés demográfiája című könyv, amelyben a fenntartható népesség fogalmát vizsgálom egy globalizálódó világban.


044A1082-4


- Mikor kezdődött a demográfiai tél?


- Különböző országokban a demográfiai tél más időpontokban kezdődött. Franciaországban már az első világháború alatt beszakadt a termékenységi ráta, 1916-ban az értéke 1,2 gyerek/nő. Az Egyesült Királyságban és Svédországban a ’30-as években a termékenységi ráta végig a 2-es érték alatt volt. Ezt követte azonban egy posztháborús jellegű baby boom mindhárom országban, úgyhogy ez a probléma a nyugati-világban lekerült a napirendről. Magyarországon a termékenységi ráta lényegében a ’60-as években csökkent a 2,1-es érték alá. Ezt követte a népesség tényleges fogyása a ’80-as évektől. Sajnos ez a folyamat azt eredményezi, hogy a következő generációban már a szülőképeskorú nők száma is csökken.

 

- Miért történhetett ez a csökkenés?


- Kutatásaim alapján azt mondhatom, hogy maga a modernizáció születést korlátozó hatású. Mindazok a folyamatok, amelyek a modernizáció lényegét jelentik, mint: fogamzásgátlás, urbanizáció, iparosodás, individualizáció, antinatalista hatásúak. Az antinatalizmus vagy születésellenesség olyan filozófiai álláspont, ami több egyed születését nem hivatott támogatni és a populáció bomlás felé taszítja a társadalmat, mint egy természeti törvényt alkalmazva. A modernizáció kezdetén, amikor szerencsére csökken a csecsemőhalálozás és nő a születéskor várható élettartam, ez a hatás kimondottan előnyös, mert mérsékeli a túlnépesedést. Egyszerűen fogalmazva a modernizáció születést korlátozó hatása 2-es termékenységi ráta fölött jó és hasznos, de 2-es termékenységi ráta alatt rossz és káros. Ezt nevezem a modernizáció sötét oldalának, aminek a legrosszabb végeredménye a modernizációban élenjáró népek, nemzetek és kultúrák eltűnése. A fejlett országok számára pedig a veszély faktor lehet, hogy kihal a saját nemzeti léte.


044A1116-9


- Miért, tartja veszélyesnek a hazai viszonylatra vetítve az arányszám csökkenését?


- A termékenységi arányszám csökkenése egy végzetes folyamat, bár a népességcsökkenés lassan alakul ki, de ha kialakul, akkor már gyorsan kifejti a pusztító hatását. A lakosság kihalása matematikai értelemben sok generációt igényel, ugyanakkor a népesség meglepően gyorsan megfeleződik és megtizedelődik. Ez pedig azt jelenti, hogy a kérdéses nép, mint kollektív entitás viszonylag gyorsan eltűnik. Demény Pál, a modern demográfia atyja komoly számításokat végzett. Eredményei szerint 1,37 gyerek/nő érték mellett a migráció nélküli (zárt) európai népesség 47 év alatt megfeleződik, száz év alatt 77%-kal, míg 177 év alatt 93%-kal csökken. A jelenlegi hazai adatok alapján az 1,5 -es termékenység mellett a népesség két generáció alatt feleződik meg.


- Miért, és kinek ajánlaná a könyvet?


- Mindenkinek, akit érdekelnek korunk megatrendjei és társadalmi folyamatai, különös tekintettel a pedagógusokra és a fiatalokra. Mivel a tudományterület egy interdiszciplináris témakör ezért megtalálhatja benne minden terület művelője az átfogó válaszokat. A közgondolkodás átalakulására van szükség, különös tekintettel a fiatalokra, hiszen a felnövekvő generációk azok, akik a demográfiai tél ellen tudnak tenni, mert a kezükben van a megoldás.

 

SZTEinfo – Kovács – Jerney Ádám

Fotó: Sahin – Tóth István

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek