Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Megálljt parancsol a Somogyi-könyvtár bejáratánál a legújabb plakát: „KIÁLLÍTÁS – KOLOZSVÁRRÓL SZEGEDRE”. Az egyetemtörténeti dokumentumtárlat kiadványai arról is mesélhetnének a 2021/2022-es centenáriumi tanévben, hogy száznál is több szállal fonódik össze az SZTE és a Somogyi-könyvtár históriája. Ezekből a csomópontokból hármat emelünk ki a tárolók üveglapja mögé nézve.
A kolozsvári és a szegedi egyetemi rektori hivatal épülete, a szegedi Dóm tér bejáratánál látható „egyetemalapítók emléktáblája” és az SZTE jubileumokhoz igazított címere is látható azon a plakáton, amely a Somogyi-könyvtár legújabb kiállítására hívja föl a látogatók figyelmét. Kocsi Lajos könyvtáros alkotása képekkel is üzen arról, mire számíthat az, aki megtekinti a „Kolozsvárról Szegedre – egyetemtörténeti dokumentumtárlatot”. Három csomópont köré rendezzük a tényeket.
Origó az épület
A mai Dugonics tér 13. szám alatt ringott 138 éve a Somogyi-könyvtár bölcsője és ugyanide költözhetett száz esztendeje a Kolozsvárról száműzött egyetem rektori hivatala, a bölcsészet- és a jogtudományi kar, helyet adva az előadótermekbeli professzori és hallgatói diskurzusnak.
Jeles nap: október 16.
Keretet adhat a kiállításnak október 16. E napon az 1883-ban Szegedre látogató uralkodó, Ferenc József a Dugonics téri épületben nyitotta meg a könyvtárat. „A tudományok ezen gazdag tárháza nemcsak Szeged város, hanem az egész vidék szellemi emelkedésének egyik tényezőjéül fog szolgálni” – olvasható mondata a Somogyi-könyvtár históriájában. Szavait a mából visszatekintve úgy is értelmezhetjük, hogy az egyetemet már a XVIII. századtól óhajtó szegediek számára a könyvtár jelentette az első lépcsőt a tudomány házához.
„Küzdelmek a szegedi egyetemért” a címe annak a füzetecskének, amely a Somogyi-könyvtár előterében berendezett kiállításon arra irányítja a látogató figyelmét, hogy sok-sok „fölirat” és kezdeményezés indult Szegedről azért, hogy egyetemi várossá lehessen.
– Az Osztrák-Magyar Monarchia – Budapest és Kolozsvár utáni – harmadik tudományegyeteméért folytatott harcban Szeged egy hajszállal, de lemaradt Debrecennel szemben – mutatott az „üvegkalitkához” hasonló polcon a ritka kiadványra Kukkonka Judit, a Somogyi-könyvtár gyűjteményi és helyismereti osztályának vezetője.
Az október 16-i dátum a minitárlatot záró másik „üvegoszlop” polcaira tett kiadványokon is föltűnik. Mert a 65 évvel ezelőtti október 16., a szegedi egyetemen a MEFESZ megalapítása és 16 pontos követelés-rendszere jelentette azt a szikrát, amely az ifjú hírvivők segítségével eljutott az ország különböző felsőoktatási intézményeibe, s budapesti tüntetéseken skandált jelszavakként a forradalom tüzévé vált 1956. október 23-ra. A kiállítás utolsó tárolójába tett interjú- és tanulmánykötetek részletezik, hogy 1956. október 16. és november 4. között milyen volt Szegeden és az egyetemen „a szabadság pillangója”...
Híres egyetemi polgárok
Az I. világháború végén Kolozsvárról a román hatóságok száműzték a professzorokat. A „kincses városból” 1919-ben menekülni kényszerülő magyar tudományegyetem az épületeit, az ingóságait, így a könyvtárát is kénytelen volt hátra hagyni. Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia második tudományegyeteme előbb Budára, majd Szegedre került. Az 1921-es „ideiglenes” költözés fontos feltétele volt, hogy Szeged fölajánlhatta az egyetemi polgárok használatára – többek között – a Tisza-parti Kultúrpalota kincseit: az könyvtár és a múzeum értékeit.
A Kolozsvárott alapított Bethlen Gábor Kör rendezvényére szóló meghívótól kezdve a szegedi egyetemista József Attila első verskötetéig, a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertet ábrázoló fotókon át a díszdoktorrá avatott Móra Ferenc Aranykoporsó című regényének első kiadásáig sokféle dokumentumot és aprónyomtatványt nézhetünk meg közelről is a kiállítás középső három tárolójában.
A „Kolozsvárról Szegedre" című tárlat anyagát válogató könyvtáros, Csizmadia Edit fölhívta a figyelmünket arra, hogy Horger Antal fotóját is megtekinthetjük. Ő az a nyelvész professzor, akit József Attila: Születésnapomra című verse tett közismerten „híres egyetemi polgárrá”.
2021. december 5-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár kiállítási terében a bibliotéka kincseiből válogató „Kolozsvárról Szegedre – egyetemtörténeti dokumentumtárlat”.
SZTEinfo – Újszászi Ilona
Fotók: Ú. I.
