Bezár

SZTEhírek

neuron1

Öt évig kutatták az idegrendszeri betegségek gyógyítását az SZTE vezetésével

Öt évig kutatták az idegrendszeri betegségek gyógyítását az SZTE vezetésével

2021. november 29.

Az 1, 46 milliárd forintos támogatásból megvalósuló programban született 206 publikáció, több fiatal kutató szerzett PhD-fokozatot, illetve védi meg doktori értekezését a közeljövőben. Fontos eredmény volt továbbá a két nemzetközi szabadalom bejegyzése is. Nagyon szoros együttműködés alakult ki az SZTE Gyógyszerésztudományi, Természettudományi és Informatikai, valamint az Orvostudományi Karainak programban résztvevő kutatói közösségében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Év végén zárul a Neurodegeneratív és immunológiai kórképek molekuláris biológiai alapjai: terápiás kísérletek kinureninekkel (GINOP2.3.2.-2015-16-0034) program, amely 2017-ben indult.

Prof. Dr. Vécsei László, az SZTE Doktori Tanács elnöke, akadémikus szakmai vezetésével az öt éves programban -egyebek mellett- a kinureninek szerepét vizsgálták az ideg-, immun- és izomrendszer fiziológiás folyamataiban. A kinureninek az emberi szervezetben természetesen előforduló molekulák, amelyek az egyik esszenciális aminosav, a triptofán lebomlása során keletkeznek. Tanulmányozták a kinureninek -valamint az újonnan szintetizált kinurénsav analógok- gyulladáscsökkentő, illetve neuroprotektív hatását sejttenyészetekben, állatkísérletekben, valamint a potenciális gyógyszermolekulák átjutását a vér-agy gáton. Létrehoztak neurodegeneratív betegségek új, kísérletes állatmodelljeit, amelyek a későbbiekben alkalmasak lehetnek gyógyszerjelölt-molekulák tesztelésére.

Vecsey_Laszlo

Az SZTE három kara 16, míg az SZBK 3 csoportot delegált –összesen több, mint száz kutató- dolgozott együtt a programban. A szegedi kutatási bázis kiváló lehetőséget nyújtott arra, hogy a kinureninek szerepét, illetve az analógok farmakológiai hatásait tanulmányozzák számos idegrendszeri kórkép modelljében (migrén, fájdalom, epilepszia, sclerosis multiplex, hipoxiás-iszkémiás enkefalopátia). Külön kiemelendők a kapszaicin-szenzitív szenzoros neuronok szerepének vizsgálata az idegsérülést követő folyamatokban, a motoneuron betegségek, valamint az Alzheimer és Huntington kór modellekben kapott új megfigyelések. Emellett in vitro és in vivo kutatások folytak az analógok mikroglia funkcióit módosító hatása, a vér-agy gát permeabilitása, illetve az elektrofiziológiai folyamatok befolyásolása területén. Nagyon szoros együttműködés alakult ki az SZTE Gyógyszerésztudományi, Természettudományi és Informatikai, valamint az Orvostudományi Karainak programban résztvevő kutatói közösségében. Ezzel párhuzamosan eredményes kollaboráció jött létre az Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatócsoportjaival is.

Érdekes megfigyelések születtek a kinurénsav-analógok gyulladásos mediátorokat befolyásoló és potenciális kardioprotektív hatásának kérdésében. A preklinikai szepszis és a kísérletes hasnyálmirigy gyulladás modellekben az analógok kedvező effektusát találták. Külön kiemelendő, hogy a szintetikus és analitikus vegyészek, fiziko-kémikusok és orvosbiológiai kutatók szoros együttműködésének eredményeként két új szabadalom is született. Kolloidális gyógyszerhordozó rendszerek tervezése történt a kinurénsav és származékainak célba juttatása végett.

Fontos megemlíteni, hogy sclerosis multiplexben vagy migrénben szenvedő betegeknél a klinikusok biomarker méréseket végeztek analitikai vegyészekkel együttműködve. Ennek egyik célja olyan biomarkerek keresése volt, amelyek molekuláris indikátorai lehetnek az egyes kórképek különböző klinikai stádiumainak. Így az alap- és gyógyszerkutatás, valamint a transzlációs medicina szoros egységét sikerült életre hívni.

A program impakt faktora 828,502. 

 

SZTEinfo

Nyitókép: pexels.com, fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek