SZTE Info

weboldal_nyito_mihalko

Zabkorpát a szafaládéba is? „SZAB Tudományos díjat” nyert Mihalkó József, az SZTE tanársegédje

Az ÚNKP és a pályázatok ösztönző hatására példa Mihalkó József, a Szegedi Tudományegyetem MK Élelmiszermérnöki Intézet tanársegédjének, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi Doktori Iskola hallgatójának a pályája. A „Vörösáru sótartalmának csökkentése zabkorpa felhasználásával” című pályamunkájáért a „Szegedi Akadémiai Bizottság Tudományos díj” elismerést kapta. A kutatót munkája hátteréről és a Covid19 járványnak az oktatásra gyakorolt hatásáról is kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Kissé bonyolult a fiatal kutatók helyzete. Ez némileg át fog alakulni – fejezte ki reményét Mihalkó József. – Különböző ösztöndíjakat szerezhetnek meg a hallgatók, elég csak az Új Nemzeti Kiválóság Program, az ÚNKP kutatói ösztöndíjaira gondolni. Megemlíthetők jó helyi példákként a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottsága, „A Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön” Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem évente meghirdetett pályázatai is. Ennek köszönhetően a régióban adott az a lehetőség, hogy a helyi fiatal kutatók évente egy tudományos pályamunkával jelentkezzenek a különböző felhívásokra. Ezen pályázatok segítségével a hallgatók látják, hogy a kutatói munkának van kifizetődő eredménye, továbbá ezzel motivációt szerezhetnek.


Az ifjú kutató 2017-ben a többváltozós statisztikai folyamatszabályozás élelmiszeripari bevezethetőségével és vizsgálatával foglalkozott R programozási környezetben, amivel a SZAB pályázatán „Oklevél” minősítést ért el.


Mihalko

 

Túlsózzuk az élelmiszert

 

A doktori disszertációm a hús és a szeparált hús összehasonlító elemzéséről szól. Ezekből az alapanyagokból az egyik fő termék a vörösáru. Ebbe az árucsoportba tartozik a párizsi, a virsli, a krinolin és a szafaládé. A mesterképzéses témámnál többféle húsalapanyagból készült párizsikat hasonlítottam össze – mutatta be pályamunkája előzményeit Mihalkó József. Az SZTE Mérnöki Kar munkatársa – többek között – sertés-, marha-, baromfi- és pulykahúsból készült párizsikat vizsgált.


Magyarországon igen jelentős a magas sótartalmú élelmiszerek és ételek fogyasztása. Ez problémát okozhat a fogyasztóknál, mert – többek között – szív- és érrendszeri megbetegedés alakulhat ki.

Az eleve sós ételeket még jobban megsózzuk, ezzel pedig növeljük a kockázatát a különböző egészségügyi problémáknak – fogalmazott. – Pályamunkám egyik fő célja, hogy próbáljuk csökkenteni a vörösáruk sótartalmát. Egy alternatívaként megnéztük, hogy milyen lenne az a késztermék, ha zabkorpával helyettesítenénk a sótartalom bizonyos részét.

 

A rosttartalom hatása

 

A zabkorpa rosttartalma jelentős. A vörösáruk átlagosan 2-2,2 százalék sót tartalmazhatnak. Mihalkó József azt vizsgálta, hogy milyen változások lesznek, ha 1,4; vagy 1,6 és 1,8 százalékra csökkentenék a sótartalmat úgy, hogy 3; 2 és 1 százalék zabkorpát adnak hozzá a termékekhez.


– Többek között felületi színmérést, műszeres állománymérést, illetve kémiai összetétel meghatározásához kapcsolódó vizsgálatokat végeztünk. A nedvesség-, zsír-, fehérje- és sótartalmat határoztam meg – magyarázta. – A termékek legfontosabb vizsgálatának az érzékszervi bírálat számított.


A legjobb termék az lett, amelynek a sótartalma 1,6 százalék, 2 százalékos zabkorpa felhasználásával. A 3 százaléknyi zabkorpa felhasználása – 1,4 százalék sótartalommal – már sótlan vörösárut eredményezett.


Mihalko_


– A vörösárunak és előállításának, a só funkcionális szerepének és lakossági fogyasztásának témájáról tanultam, csak a zabkorpa felhasználásának néztem utána – ismertette kutatómunkája alapjait az SZTE Mérnöki Kar tanársegédje. – A következő lépés a folyamatban, hogy egy-két kollégám segítségével elkészítettük a termékeket. Ez egy kicsit hosszabb időt igényelt. Következtek a mérések, amelyeknek elvégzése néhány napot ölelt fel. A hallgatók személyesen végezték el a minták érzékszervi bírálatát.


A próbaméréseken derült ki a kutató számára, hogyan is lehet használni a zabkorpát.


– A doktori kutatásom a húsnak és a szeparált húsnak az összehasonlító elemzéséről szól – árulta el a PhD-hallgató. – Folynak a kísérletek, próbálom többféle szempont alapján összehasonlítani ezeket az alapanyagokat, valamint a belőlük készült termékeket. Ez még egy hosszú folyamat, most a méréseknek a felénél járunk, így még 1-3 évnyi munka hátra van, hogy komolyabb eredmény is legyen belőle.

 

 

Fele-fele

 

2013 óta él Szegeden, kapcsolódik az SZTE MK Élelmiszermérnöki Intézethez Mihalkó József. Nagyon élvezi az itteni munkát, nem szeretné elhagyni a várost. Munkája nagy odafigyelést igényel, sokat köszönhet a kollégáinak, akik segítik. Úgy véli: embert próbáló, hogy a doktori képzést záró komplex vizsgára készülés időszakában több hallgató kutatómunkáját segíti a szakdolgozat témavezetőjeként vagy konzulenseként, így összességében több helyen kell helyt állnia.


Mihalko_2


Az oktatói és a kutatói munka fele-fele arányban van jelen az életemben, de egy kicsivel közelebb állok az oktatói léthez – árulta el. – A kutatói munkát sem szeretném elhagyni, mert lassan öt éve dolgozom ezen a területen.


Az SZTE MK élelmiszermérnöki szakon nagyon fontos a gyakorlati képzés. A húsipari termék készítésénél akkor tudnak a legtöbbet tanulni a hallgatók, ha személyesen jelen vannak. A járványhelyzethez azonban alkalmazkodniuk kellett mind a hallgatóknak, mind az oktatóknak. Például 2020 ősz elején, különböző online tananyagokat, videókat használtak annak érdekében, hogy a hallgatók legalább így láthassák, miként is történik egy bizonyos termék elkészítése. Az elmaradt gyakorlatokat pótolták.


A gyakorlati képzés hármassága

– A hallgatóknak igen sok lehetőségük van az országon belül a féléves szakmai gyakorlatuk teljesítésére – hangsúlyozta az SZTE MK tanársegédje, Mihalkó József.

Az egyetemen megtanult tudásanyagot alkalmazhatják a gyakorlatban. Emellett az SZTE Mérnöki Karon a duális képzést vagy a kooperatív képzést is választhatják a hallgatók. Ilyenkor már a tanulmányaik kezdetétől vagy a tanulmányaik bizonyos időszakától egy üzemben dolgozhatnak a hallgatók a tanulmányaik mellett, és úgy tudják elsajátítani a gyakorlatot. A Covid19 járvány, a veszélyhelyzet ellenére ezek a lehetőségek nem szűntek meg, ezeket továbbra is ki tudják használni a hallgatók. Így az egyetemisták számára nem jelent hátrányt, hogy az utóbbi időszakot főként a távoktatás jellemezte. Természetesen a hallgatók rendelkezésére álltunk, ha bármilyen kérdés merült fel, hiszen az a cél, hogy megértsék a gyakorlati anyagot is. Igyekszünk leküzdeni az online oktatás miatti távolságokat.





















SZTEinfo - Mátó Gábor

Fotó: Sahin-Tóth István

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2021. április 19.

Nyito_NE_Janaky

A Nature Energy című rangos tudományos folyóiratban publikált az SZTE hat kutatója. A csoportot vezető Janáky Csaba, az SZTE Kémiai Intézete Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi docense 2021-ben elnyerte a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést. A kutatót a kétféle elismerés előzményéről és hatásáról kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.