SZTE Info

boritonak_1

Visszatérés a régi-új életünkhöz – egy önismereti tanácsadó tippjei

Stressz, frusztráció, agresszió, szorongás – tünetek, amelyek az elmúlt egy, mozgás- és ingerszegény évben sok embernél jelentkeztek. Nem beszélve az elhízásról, és a megnövekedett depresszióra való hajlamról. Az SZTE Sportközpontjának oktatója, Porobic Gregus Melinda, önismereti tanácsadó, sport coach szerint a mentális egészség karbantartása összetett és nehéz feladat - de tanulható!

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Porobic Gregus Melinda szerint az elmúlt egy évben csak kevesen tudták követni és megérteni, hogy tulajdonképpen mi is zajlik körülöttük, ezért elsősorban ez az, amit fel kell dolgozniuk az embereknek. Meg kell tanulniuk kezelni azt a félelmet, amit a bizonytalanság okoz, az ugyanis még nagyobb stresszt képes generálni, ha a szőnyeg alá söprik ezt az érzést. Persze bizonyos esetekben a stressz pozitívan szolgál bennünket, ám a tartós frusztráció, feszültség és szorongás köztudott, hogy csak rombolja a mentális egészségünket.


A szakértő szerint az első és legfontosabb lépés, amelyet meg kell, hogy tegyünk ennek érdekében, hogy megértsük ami velünk történik. A másik a felelősségvállalás és a tudatos életmód bevezetése a hétköznapjainkba. Az SZTE oktatója szerint ezek a dolgok tudnak átsegíteni bennünket az elmúlt egy éven. Ehhez azonban meg kell próbálnunk kizárni azokat a körülményeket, amelyeket mi nem tudunk befolyásolni. El kell fogadnunk őket, és meg kell vizsgálnunk azt, hogy hogyan tudunk a legjobban kijönni belőlük. A mindennapi élet újraindítása a szakértő szerint csak és kizárólag úgy fog biztonságosan működni, ha odafigyelünk önmagunkra és a környezetünkre.


Az SZTE oktatója emellett azt is kiemelte, hogy óriási szerepet játszik mindebben a reziliencia is, ami általános értelemben rugalmas ellenállási képességet jelent, azaz valamely rendszernek – legyen az egy egyén, egy szervezet, egy ökoszisztéma vagy éppen egy anyagfajta – azon reaktív képessége, hogy erőteljes, meg-megújuló, vagy akár sokkszerű külső hatásokhoz sikeresen tud adaptálódni. Darwin is ezt vallotta:


„Nem a legerősebb marad életben, nem is a legokosabb, hanem az, aki a legfogékonyabb a változásokra.”


El kell kezdenünk a fókuszt önmagunkra helyezni, még akkor is, ha ez nehezen megy. Egyrészt azért, mert a változást mindenki másképp éli meg és dolgozza fel, másrészt pedig azért, mert az emberek többsége a legtöbb esetben azt reméli, hogy az adott dolgot ugyanott folytathatja, ahol abbahagyta. Márpedig ez sem szellemi, sem lelki, sem pedig fizikai szempontból nincs így. Kétszer ugyanabba a folyóba ugyanúgy nem lehet egymás után belelépni, vagyis, a koronavírus-járvány megfékezésének érdekében bevezetett intézkedések enyhítésekor meg kell figyelnünk azt - beszéljünk munkáról, sportról, hobbiról -, hogy akkor, amikor újra kezdjük azt, milyen élményt okoz a számunkra. Figyelnünk kell a pillanatra és nyitottnak kell lennünk az előttünk álló lehetőségekre. Abban az esetben viszont, ha nem vagyunk biztosak benne, hogy a mögöttünk álló, rengeteg információval és változással teli időszakot képesek vagyunk önállóan magunk mögött hagyni, mindenképp keressünk fel olyan szakértőket, akik képesek ebben segíteni nekünk. Gondolok itt pszichológusokra, terapeutákra, edzőkre, vagy épp coachokra – fejtette ki véleményét a témában Porobic Gregus Melinda, az SZTE oktatója.

 

Azok, akik az elmúlt egy évben teljesen kiestek a rohanó hétköznapokból, nyitottá kell, hogy váljanak, és fel kell, hogy ismerjék, hogy rengeteg eszközáll rendelkezésükre ahhoz, hogy jobban érezzék magukat és újra tevékenyek legyenek. Porobic Gregus Melinda szerint fontos, hogy beépítsük a tudatosságot, azzal ugyanis beépíthető a kontroll is, amelynek segítségével nem mindent ugyan, de bizonyos helyzeteket irányítani tudunk, ez pedig biztonságérzetet hozhat számunkra. Ezen felül pedig kulcsszó a cselekvés is. A mozgás és a tevékenység ugyanis kiváló terápiaként hathat bárkire, jótékony hatásai pedig közismertek.


Az önismereti tanácsadó és sport coach többek között ezt próbálta meg átadni az SZTE hallgatóinak is az elmúlt egy évben, az online oktatássorán. Véleménye szerint a fiatalok nyitottak voltak minderre és megértették, hogy az alkalmazkodáson felül az önismeret és tenni akarás is nagyon fontos. Reményei szerint pedig mindezt sikerült úgy beépíteniük a kialakult helyzetnek köszönhetően a mindennapjaikba, hogy az a későbbiekben is egyfajta kapaszkodóvá válik majd a számukra, kialakítva az igényt az élethosszig tartó testmozgásra.


Fontos, hogy mindig az éppen adott helyzetet tudatosítsuk magunkban, és kezdjünk ahhoz alkalmazkodni és cselekedni. A mozgás nemcsak fizikálisan tartja karban az embert, hanem szellemileg és lelkileg is. Amikor változnak a dolgok körülöttünk az remek alkalom arra, hogy mi magunk is változzunk és változtassunk szokásainkon. Ez lehetőség arra, hogy akinek eddig nem volt az élete része a rendszeres testmozgás, most kialakíthatja ezt a szokást magának, hiszen ez is egy eszköz lehet a helyzet okozta stresszel szemben. Köztudott, hogy egy-egy új szokás kialakulásához 28-30 nap szükséges. A megfelelő mozgás mellett fontos, hogy odafigyeljünk olyan evidens tevékenységekre is, mint az alvás minősége vagy a táplálkozás, hiszen ezeknek a tudatos kezelésével nagyban befolyásolhatjuk életminősségünket és jólétünket.


A Szegedi Tudományegyetem Sportközpontjának oktatója mindenképp azt javasolja, hogy fokozatosan és tudatosan vessük bele magunkat újra a mindennapokba, közben pedig törekedjünk arra, hogy önmagunknak megfeleljünk és képesek legyünk a humort és az örömet a legnehezebb pillanatokban is felfedezni.


SZTEinfo - Pósa Tamara

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2021. április 19.

Nyito_NE_Janaky

A Nature Energy című rangos tudományos folyóiratban publikált az SZTE hat kutatója. A csoportot vezető Janáky Csaba, az SZTE Kémiai Intézete Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi docense 2021-ben elnyerte a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést. A kutatót a kétféle elismerés előzményéről és hatásáról kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.