Színes műsorral készül a Szegedi Nemzeti Színház – Interjú Barnák Lászlóval, a teátrum főigazgatójával

- A teátrum 8 nagyszínházi és 10 kisszínházi bemutatóval várja a látogatókat szeptembertől, többek között olyan nagysikerű darabokkal, mint A padlás, a Parasztopera vagy a Bohémélet. Milyen szempontok alapján állították össze az évadtervet?

- Nagyon sok szempontnak kell megfelelni egy színházi évad összeállításakor, amiben a prioritást az jelenti, hogy a társulat összetételéhez mérten hogyan tudjuk összeállítani a bemutatókat. Erősen befolyásoló tény továbbá, hogy a művészeti koncepcióhoz igazodva milyen rendezőket hív meg az adott színház vezetése, hiszen a rendezőn múlik, hogy milyen módon tudják a társulatot fejleszteni, illetve mennyire tudnak közönségvonzó előadásokat létrehozni. Én azt a szempontot sem hagyom figyelmen kívül, hogy a színházat a közönségnek csináljuk. A sikert ugyanis nem csak abban lehet mérni, hogy hány forint kerül a kasszába a jegyértékesítés által, hanem hogy mennyire lesznek rá kíváncsiak a nézők. Ez pedig tulajdonképpen műfajfüggetlen. Amikor arról beszélünk, hogyan lesz sikeres az évad, akkor nem úgy állítjuk össze a műsortervet, hogy abban csak vígjátékok, zenés darabok, operettek, musicalek vagy bohózatok legyenek, hanem egy olyan koncepció mentén, amelyben az összes szempont érvényesül.

- Mitől lesz sikeres egy előadás?

- Ha egy színész jól érzi magát egy darabban, ha a rendező jól vezeti őt, és emberi értékek, vágyódások, célok, problémák megjelennek az adott szerző darabjában, akkor a néző érezheti úgy, hogy egy olyan szellemi terméket kap, amit neki egyedül a színház tud nyújtani. Ez által újra és újra kedve támad majd eljönni, továbbadja, hogy milyen élményekkel gazdagodott, és híre megy az előadásnak. Tehát ha van egy jó anyag, aminél a rendező és az előadók között létrejön az összhang, akkor lehet sikeres egy produkció. Mi pedig az adott évad összeállításakor mindig azt keressük, hogy hogyan állhat össze a boszorkánykonyhában ez a konstelláció.

- A soron következő előadások közül melyek azok, amelyeket az egyetemistáknak ajánlanak?

- Az elmúlt évadból átkerül az orwelli 1984,egy olyan produkció, amely vizuálisan rendkívül erős, tele van zenével, mozgással és olyanfajta mondanivalóval, amiről azt gondolom, hogy abszolút reflektál a mindennapjainkra. Egy fiatal felnőtt számára nagyon is izgalmas lehet, hiszen az identitáskeresés végéhez érve már kiforrott vélemény van bizonyos társadalmi kérdésekkel kapcsolatban. Egy-egy ilyen előadás pedig el tudja gondolkodtatni arról, hogy hol is van az ő helye a világban, milyen környezetben vagyunk, és persze ő is reflektál az előadásban látott tartalmakra.

Ahhoz, hogy könnyedebben tudjon szórakozni, és elfelejtse a vizsgadrukkot, tudom ajánlani a 39 lépcsőfok című krimi-vígjátékot, amiben négy színész harmincféle szerepet játszik el. De a büchneri Leonce és Léna nyomán lesz egy kifejezetten fiatal felnőtteknek szóló produkció, aminek a szövegét Závada Péter fordítja újra, és alkalmazza mai nyelvre, zenéjét pedig Subicz Gábor szerezte. Így egy nagyon mai, lüktető, új produkció fog születni tele zenével, és egy olyanfajta nyelvezettel, amiben a szabadvers is megjelenik. Azt gondolom, itt Szegeden is egy nagyon erős slam poetry élet van jelen.

Aki pedig szereti a komolyzenét, vagy szeretne vele megismerkedni, annak akár Puccini Bohémélet című operája, akár Mozart Don Giovannija is egy izgalmas kihívás lehet. Ha a könnyedebb műfajokat részesítik előnyben, akkor a Mágnás Miska a maga slágereivel, játékosságával vonzó lehet egy egyetemista számára.

Martin Mcdonagh Nagyon, nagyon, nagyon sötét dolog című darabját a Szegedi Nemzeti Színház elsőként fogja Magyarországon, illetve az európai kontinensen bemutatni. A produkciót Szikszai Rémusz, a hazai rendezők egyik fenegyereke állítja színpadra Alföldi Róbert főszereplésével, amelynek a szövegét többek között Parti Nagy Lajos gondozta.

- Köztudott, hogy az SZTE NKI Kulturális Irodájának nagyon jó kapcsolata van a színházzal. Vannak-e most közös projektek, tervek, hogyan próbálják megszólítani a város egyetemi hallgatóit?

- Reméljük, létre tud jönni az Őszi Kulturális Fesztivál és az Egyetemi Tavasz, mert azokon mindig vannak olyan előadások, amelyeket az egyetemistáknak ajánlunk. De ezen túl is szerveződnek olyan alkalmak, színházbejárások, nyílt napok, amelyeket ezekhez az eseményekhez igazítunk. Az egyetem a 100 éves évfordulóját ünnepli, ennek kapcsán több olyan rendezvény is lesz, amelyhez a Szegedi Nemzeti Színház ad helyszínt. Illetve van egy évek óta futó közös drámapályázatunk, melynek lényege, hogy azok a lelkes drámaszerzők, akik szeretnék magukat kipróbálni ezen a téren, a Kulturális Iroda egyetemi pályázatainál benyújthatják írásos anyagukat. Ezek elbírálásánál többek között színházunk szakemberei is részt vesznek. Volt már olyan lehetőség, hogy az egyik pályaműből készítettünk a színház drámapedagógusának közreműködésével egy előadást. Tehát ha valaki kedvet és energiát érez magában arra, hogy írjon, annak az is lehet a vége, hogy a színházban nézheti vissza a darabját.

- A Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok főigazgatójaként hogyan jut ideje a rendezésre is?

- Színészként végeztem a Színművészeti Egyetemen, ahova rendező szakra is felvételiztem, és az elmúlt évtizedben is szinte minden évben rendeztem. Az intézményvezetéssel szemben sokkal kreatívabb alkotómunkának számít a rendezés, és az által, hogy segítő munkatársaim vannak, évadonként egy-egy előadást létre tudok hozni. A következő évadban ilyen lesz a Leonce és Léna. Azt gondolom, hogy egy intézményvezető esetében fontos, hogy jelen legyen a társulat életében, és együtt dolgozzon azokkal, akik a színház csapatát erősítik.

SZTEinfo - Császár Dorina

Fotó: Szabó Luca