A hozzáférhető információ színe a KÉK a Szegedi Tudományegyetemen

Ami a mozgássérült emberek számára az akadálymentes épület, az az értelmileg akadályozott személyek számára a könnyen értelmezhető információ. Önérvényesítésük egyik fő akadálya, hogy az információk magasabb nyelvi szinten érhetők el, mint amelyek megértésére ők képesek. A témában: dr. Horváth Péter László, főiskolai docenst és Ladányi Lili, tanársegédet kérdeztük.

– Mitől válik könnyen érthetővé az információ?

-Intézetünkben tanulásban vagy értelmi akadályozott gyerekek oktatására készítjük fel a hallgatókat. A célunk, hogy a gyógypedagógusok hozzáférhető információt tudjanak nyújtani a rájuk bízott gyermekeknek/tanulóknak. Ez egy nyelven belüli fordítási folyamat, ahol a bonyolultan és absztrakt módon megfogalmazott gondolatokat egyszerűbben és konkrétabban írjuk le – mondta el Horváth Péter László.

– A könnyen érthető kommunikáció egy irány arra nézve, hogy az akadályozott személyekkel információt cseréljünk, ez egy kölcsönös oda-vissza művelet. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, szükséges feladatunk, hogy a feléjük irányuló üzenet átadása könnyen érthető és hozzáférhető legyen - hangsúlyozta Ladányi Lili.

– Milyen módszerek vannak arra nézve, hogy hozzáférhetővé tegyük az információt?

-Történhet írásos formában vagy szóban, de videó anyagokban és filmben egyaránt van erre lehetőség. Nemzetközi színtéren szabályrendszernek nevezzük azt a dokumentumot, amely írásban rögzíti a könnyen érthető üzenet készítésének szabályait. Munkánk során jelenleg a szabályrendszer angol nyelv szabályaira elkészített és magyarra fordított változatát használjuk. Az intézetünkben megvalósuló program egyik célja elkészíteni az első olyan magyar nyelvű szabályrendszert, amit a magyar nyelv sajátosságaira figyelemmel dolgozunk ki.  - árulta el Ladányi Lili.

Dr. Horváth Péter László felhívta a figyelmet arra, hogy fontos szabályai vannak a hozzáférhető információ készítésének. Ilyen szabály pl., hogy írásban jól látható, megfelelő betűméretet használjunk; vagy szóban rövid tőmondatokban fogalmazzunk, ilyenkor pl. nem tilos a szóismétlés. Az elvont gondolkodást igénylő pl. idegen szavakat, az iróniát és a kétértelműséget kerülni kell. Abban az esetben, ha ez nem lehetséges, akkor azonnal magyaráznunk kell, mit mire értettünk.

Könnyen Érthető Információs Központ, KÉIK létrehozása - projekt logó

– Miért indult el a tudatformálás, mi határozta meg, jelölte ki a fejlesztés fókuszát?

- A 2006-ban elfogadott, a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény volt az első dokumentum, ami kifejezetten rögzíti az értelmi sérült emberek jogát a hozzáférhető információhoz. Az egyezményhez 2007-ben Magyarország is csatlakozott. Korábban, kb. a 70-es években az UNESCO figyelt fel arra világszerte nagy méreteket ölt az analfabetizmus. Erre a problémára reagáltak a skandináv országokban olyan kiadványokkal, amelyekben a szöveget az olvasók nyelvi kompetenciájához igazították. Így indult el az egyszerűen, illetve a könnyen érthető üzenet készítésére irányuló mozgalom. –fejtette ki dr. Horváth Péter László.

Ladányi Lili szerint a módszer lényeges üzenete, hogy az embereknek joguk van nem érteni a világot, ennek hangot is adni. Ilyenkor az üzenet megfogalmazójának, a közlőnek kell a gondolatait újra formálnia, egy másik nyelvi szinten megfogalmaznia.

– A projektben dolgozó tapasztalati szakértőkről mit lehet tudni?

-A programban a tapasztalati szakértőket önérvényesítőknek hívjuk. Két állandó munkatársunk van: Cziráki Zsolt és Sallai Ilona. Ők azok, akik a projekt minden elemében részt vesznek. Az önérvényesítők olyan értelmi sérült emberek, akik részt vesznek a könnyen érthető kommunikáció módszerének oktatásában, illetve a könnyen érthetőnek szánt üzenetek érthetőségének ellenőrzésében is. Fontos, hogy munkájukért másokkal azonos mértékű fizetésben részesülnek. Participatív oktatóként a hallgatók oktatásában és értékelésében is részt vesznek, aminek igazi tudatformáló ereje van: azok a személyek osztályozzák most a hallgatók munkáját, akiknek az oktatására (és így értékelésére) egyébként éppen felkészülnek. A projektben részt vevő emberek között nincs hierarchia. -emelete ki Ladányi Lili.

– Milyen szolgáltatásai lesznek, a hamarosan megnyíló Könnyen Érthető Információs Központnak?

-A szolgáltatásoknak három fajtáját különböztetjük meg. Ha pl. Csongrád-Csanád megyében egy értelmi sérült ember kap egy levelet a gyámhivataltól, vagy bankszámlát szeretne nyitni, vagy albérletbe költözne vagy munkaszerződése van, amit nem ért, akkor elkészítjük számára a könnyen értehető, az értelmi sérült személy számára hozzáférhető formáját. Második szolgáltatásként gondolunk arra az esetre, amikor az értelmi sérült személy kéri valamilyen információ eleve könnyen érthető elkészítését. . A harmadik cél pedig olyan könnyen érthető kiadványokból álló könyvtárat hozzunk létre, amelyek közül a központ látogatója szabadon kölcsönözheti ki azokat, amelyek leginkább érdeklik - fejtette ki Ladányi Lili.

– Kik vehetik igénybe a hamarosan megnyíló központ szolgáltatásait?

-A központ szolgáltatásait a Csongrád-Csanád Megyében élő értelmi sérült személyek vehetik igénybe elsősorban. Természetesen fordulhatnak majd hozzánk szülők, szakemberek is. Nyitva állunk minden olyan állami, piaci és non-profit szereplő előtt is, ahol szükségesnek tartják az adott intézmény/szervezet által nyújtott szolgáltatás során keletkező információk hozzáférésének a biztosítását értelmi sérült személyek számára is – fejtette ki dr. Horváth Péter László.

– A konferencián bemutatott képtárat, hogyan kell elképzelni?

- Az értelmileg akadályozott, alsó tagozatos tanulók oktatása során használt kerettantervek alapján készítettünk el kb. 550 db olyan könnyen érthető képet, amelyek segítségével a kerettantervekben szereplő fogalmak könnyen magyarázhatók. Fontos kritérium volt, hogy a képek elkészítése során ne grafikusokkal dolgozzunk együtt, hanem olyan személyekkel, akik értik a hozzáférhetőség lényegét, és a gyakorlatban dolgozó szakemberek, képek újra rajzolására irányuló módosítási javaslatait türelmesen kezeljék. Ezért három, gyógypedagógia alapszakos hallgatót választottunk ki erre a feladatra pályázati úton.  Az elkészült képek érthetőségét a budapesti Csalogány Egységes Módszertani Gyógypedagógiai Intézményben, az 1-4. osztályban próbáltuk ki az ott dolgozó gyógypedagógusok közreműködésével. A képeket addig javítottuk, amíg a gyerekek meg nem értették azokat. A képek online felületen lesznek hozzáférhetők. Ezt a felületet Zsombori Balázs készíti számunkra. Az ő nevéhez fűződik a Verbalio program is. Ilyen módon a képtárat a gyógypedagógusok könnyen és gyorsan elérhetik majd; a képeket ki tudják nyomtatni, el tudják menteni és akár át is tudják majd azokat alakítani a rájuk bízott gyermekek, tanulók igényei alapján.

Távlati célunk, hogy a szegedi központhoz hasonló irodák nyíljanak majd országszerte – zárta a gondolatsort dr. Horváth Péter László.

Örvendetes, hogy Magyarországon a fogyatékosság egyre inkább a sokszínűség része; és nem kevesebbet vagy hiányosságot kell alatta érteni, hanem csupán egy tulajdonságnak lehet tekinteni.

További információ a projekt Facebook oldalán.

SZTEinfo – Kovács-Jerney Ádám

Fotó: Ladányi Lili