SZTE Info

IMG_9306

Kolumbiából Brazílián át a Szegedi Tudományegyetemre

Mi a közös Nagy Sándorban, Hemingwayben, Alfred Nobelben, Van Goghban? Mindannyian epilepsziában szenvedtek. Lizeth Pedraza három éve dolgozik a betegség gyógyításán, dr. Berényi Antal kutatócsoportjában, a Szegedi Tudományegyetemen. A kolumbiai kutatót nem mindennapi életéről kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

- Hogyan került Szegedre?


- Kalandos úton! Kolumbiában születtem, de a mesterképzést és a PhD tudományos fokozatot már Brazíliában szereztem meg. A kutatási területem már korábban is az agy volt, azon belül pedig az emlékezésért felelős terület. Három évvel ezelőtt kerültem kapcsolatba Dr. Berényi Antallal, aki lehetőséget adott, hogy a Szegedi Tudományegyetemen folytassam a munkát. Azonnal elfogadtam a felkérést, örömmel csatlakoztam a projekthez.


IMG_9311


- Mi a munkája célja?


- Munkánk mindig több célt szolgál egyszerre. Most az idősebb kollégákkal azon a technológián dolgozunk közösen, amiről a neves neurológiai szaklap, a Brain is közölt egy tanulmányt, amire nagyon büszkék vagyunk. Ennek lényege az a technológia, ami az epilepsziás rohamok megállítását szolgálja. Ugyanakkor én azon is dolgozom párhuzamosan, hogy ezt a technológiát hogyan lehetne hatékonyan használni más területeken is, például a poszttraumás gyógyításban.


- Milyennek találja a Szegedi Tudományegyetemet a kutatás szempontjából?


- Úgy gondolom, hogy kiválóak a lehetőségek. Ebben a laborban, ahol dolgozunk, szinte minden adott a sikeres munkához. Szeretek itt dolgozni, jól érzem magam a csapatban!


IMG_9144


- A csapatban, amiben családtag is akad, ha jól tudom….?


- Igen! A férjem is itt dolgozik. Számára is nagyon hasznos a közös munka. Ő a posztdoktori kutatását teljesíti és velem együtt dolgozik, mégpedig szintén az emlékezésért felelős részekre fókuszálva.


- Itt ismerkedtek meg?


- Nem, még Kolumbiában!


- Hogy érzik itt magukat a városban?


- Az elején még különös volt, hiszen egy teljesen más, új kultúrával találkoztunk a dél-amerikaihoz képest. Azonnal megfogott a város csendessége, szépsége. A körülmények tökéletesek a kutatáshoz Szegeden.


IMG_9326


- Mik a tervei?


- A jelenlegi projekt még egy évig tart. Miután lezártuk, akkor valószínűleg Kanadában vagy az USA-ban folytatjuk, ugyanezen a területen.


SZTEinfo - Lévai Ferenc

Fotó: Bobkó Anna


Korábban írtuk:

Az epilepsziaroham leállításának beavatkozási pontját azonosították az SZTE agykutatói


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.