SZTE Info

nyito_szabadegyetem_2020

Változatos témákat kínál a Szabadegyetem XXVI. szemesztere

Ismét színes, napjaink legaktuálisabb témáit vizsgáló előadásokkal várja az érdeklődőket az SZTE Szabadegyetem XXVI. szemeszterében is. A koronavírus-járvány miatt megváltozott helyzetben idén online tekinthetik meg a 2020. szeptember 23-án kezdődő ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő előadásokat az érdeklődők.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

XXVI. szemeszteréhez érkezett az SZTE tudománynépszerűsítő előadás-sorozata, mely az SZTE hallgatói számára kreditet is ér. Az idei szemeszterben 12 érdekes és lehengerlő előadó ad választ napjaink legtöbbet firtatott kérdéseire is.


– Az SZTE Szabadegyetem XXVI. szemeszterének előadásain napjaink aktuális és mindenkit izgató kérdéseiről lesz szó, mint például a koronavírus, az áltudományos mítoszok, a trianoni békeszerződés megítélése, valamint a kínai üzleti kultúra. A korábbi félévekhez hasonlóan az idei programkínálatot is igyekeztünk sokszínűvé tenni, így a fenti témák mellett a hallgatók a biológiai, genetikai, gazdaságtudományi és egészségtudományi témák új eredményeiről is hallhatnak, amivel továbbra is célunk a tudomány sokszínűségének demonstrálása – vázolta fel az idei szemeszter előadásainak témáit prof. dr. Zakar Péter, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese.


Az előző szemeszterektől eltérően a 2020. szeptember 23-án startoló előadásokat a járványhelyzet miatt csak online, a Szabadegyetem honlapján nézhetik vissza az érdeklődők. A XXVI. szemeszter előadásai azonban péntekenként a Szeged Televízió műsorában is megtekinthetők lesznek.


*


Az SZTE Szabadegyetem XXVI. szemeszter programja:


2020.09.23 – Dr. habil. Bencsik Péter (SZTE-BTK Jelenkortörténeti Tanszék, habilitált egyetemi adjunktus): Csehszlovákia és a trianoni béke

2020.09.30 – Dr. Szalay István (SZTE-JGYPK Alkalmazott Pedagógiai Intézet, címzetes egyetemi tanár): Az extra geometria: térelemek és alakzatok

2020.10.07Dr. habil. Csupor Dezső (SZTE-GYTK Farmakognóziai Intézet, habilitált egyetemi docens): Tudomány és szemfényvesztés - hol a határvonal?

2020.10.14Dr. Röst Gergely (SZTE-TTIK Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszék, egyetemi docens): Az új koronavírus matematikája

2020.10.21Prof. Dr. Papp Tamás (SZTE-TTIK Mikrobiológiai Tanszék, egyetemi tanár): Földünk különös élőlényei, a gombák

2020.10.28Prof. Dr. Széll Márta (SZTE-ÁOK Orvosi Genetikai Intézet, tanszékvezető egyetemi tanár): Egyedül ritkák vagyunk, együtt azonban erősek – bevezetés a ritka betegségek világába

2020.11.04Mohr Richárd (SZTE Konfuciusz Intézet, igazgató): Kínai üzleti kultúra: miért nézhetnek ránk ferde szemmel?

2020.11.09 (hétfő)Dr. Kovács Péter (SZTE-GTK Statisztikai és Demográfiai Tanszék, dékán, egyetemi docens): Van-e kultúránk a pénzhez?

2020.11.11Dr. Ablonczy Balázs (ELTE-BTK Művelődéstörténeti Tanszék, habilitált egyetemi docens): Magyarország összeomlásai, 1918-1921.

2020.11.23 (hétfő)Prof. Dr. Janka Zoltán (SZTE-SZGYAKK Pszichiátriai Klinika, egyetemi tanár): A mentális rugalmasság idegtudománya

2020.11.25Dr. Császtvay Tünde (MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, osztályvezető): Ismeretlen modern félszázad. A 19. század második felének irodalmi intézményhálózata és élete

2020.12.09Prof. Dr. Boros Mihály (SZTE-ÁOK Sebészeti Műtéttani Intézet, tanszékvezető egyetemi tanár): A shock és a mikrokeringés


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 15.

Nyito_MEFESZ_egyetemistak

„1956. október 16-án a szegedi egyetemi ifjúság mintakövetőből mintaadóvá vált” – összegezte a MEFESZ megalapításának jelentőségét Jancsák Csaba, az SZTE egyetemi docense. Miként született meg ez az ikonikus szervezet? Bekukkantottunk az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszerébe, ahonnan egy visszaemlékezést, egy naplótöredéket és egy korabeli újságcikket idézve köszöntjük a 64 éve született MEFESZ-t.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.