SZTE Info

muzeum_oszi_ejszaka_nyito

Múzeumok Őszi Éjszakája: csillaglessel és izgalmas detektív játékkal is várt a múzeum

A járványhelyzet miatt idén kicsit rendhagyóbb, visszafogottabb, de a kultúra iránt érdeklődők számára így is sok érdekességet rejtő estét ígért a szegedi Móra Ferenc Múzeum. Mintegy ezer látogató vett részt a 2020. október 10-én, szombaton a 17-től 23 óráig tartó eseményen.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az idei Múzeumok Őszi Éjszakáján számos izgalmas programmal várta az érdeklődőket a teljesen felújított szegedi Móra Ferenc Múzeum. A legnépszerűbb programok egyike a detektívjáték volt, amely során nyomokat kellett keresni, és aminek a végén izgalmas nyeremények is vártak. Ez a gyerekek és a fiatalok körében volt népszerű. A másik felkapott program a csillagles volt. A Szegedi Csillagvizsgáló a járvány miatt nem látogatható, viszont most kivételesen lehetőség adódott a csillagok megfigyelésére a múzeum új kilátóján. A tetőn még egy érdekes eszköz, a kronoszkóp várta az érdeklődőket. Ebbe beletekintve az 1870-es évek belvárosát lehetett megtekinteni.


muzeum_oszi_ejszaka_2


A járvány miatt a Kass Galéria, és a Fekete Ház kimaradt a Múzeumok Éjszakájából, de így is megtekinthettük a felújított Móra Ferenc Múzeum és a Vár kiállításait óránkénti tárlatvezetéssel. Itt is gondoltak a biztonságra, hiszen a csoportok létszámát 15 főre korlátozták. Megtekinthettük a Gábor Áron rézágyúja kiállítást. Az ágyún kívül még további 1948-as ereklye is megtekinthető volt. Széll Attila színművész is tartott felolvasást a Munkácsy Mihály Honfoglalásának keletkezéséről szóló kiállításhoz kapcsolódóan.


muzeum_oszi_ejszaka


Szinte egy másik világba csöppentünk a Móra Ferenc a múzeum egykori igazgatójának a természethez való közeli viszonyát bemutató állandó kiállításon, amelyet végigjárva játékosan megismerhettük az író életét, munkásságát. A gyerekek körében is népszerű volt az interaktív játékoknak köszönhetően. Az egyik különlegesség az úgynevezett mesefa, aminek a belsejében kialakított részben tényleg egy mesében érezhettük magunkat. A Folyónk és Földje tárlat által a Tiszához kapcsolódó növény-és állatvilágot ismerhették meg a látogatók. Nagy látványosság volt a digitális patak, amire rálépve a vízfelszín fodrozódását váltottuk ki, így tényleg valóságosnak hatott. A Vár a Szeged történeti kiállításnak ad helyet, felelevenítve vagy esetleg: bemutatva a szegedi vár történetét, a boszorkánypereket és a betyárok világát, valamint a Nagyárvizet.


SZTEinfo- Szöveg és fotó: Kulcsár Melinda

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.