SZTE Info

Nevtelen_terv7

Mammográfiás szűrésre várják a beutalóval rendelkező hölgyeket az SZTE Radiológiai Klinikán

Az időben felfedezett és diagnosztizált emlődaganat sokkal hatékonyabban gyógyítható - hívják fel a figyelmet az SZTE szakemberei. A legközelebbi mammográfiás szűrőnapon, október 30-án, pénteken 15 órától 20 óráig várják az SZTE Radiológiai Klinika Női Diagnosztikai Osztályán a beutalóval rendelkező hölgyeket szűrővizsgálatra.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Radiológiai Klinikán évente csaknem 18 ezer szűrővizsgálat történik. - Feladatunk a szűrésen kívül az emlődaganatok komplex klinikai kivizsgálása, egyéb emlőbetegségek diagnosztizálása, ellátása, továbbá az emlőműtött betegek ellenőrzése. A vizsgálatainkat két újonnan üzembe helyezett modern mammográfiás és egy csúcskategóriás UH készülékkel végezzük. Amennyiben szükség van rá, a kivizsgálást az MR centrumunkban tudjuk folytatni – fogalmazott dr. Palásthyné dr. Telek Anna emlő-radiológus, aki fontosnak tartja, hogy felhívják a figyelmet a betegség korai felismerésének jelentőségére.

 

Amennyiben a hölgyeknél nincs hajlamosító tényező, rizikófaktor, akkor negyven éves kortól kétévente ajánlott egészen az élet végéig mammográfiás szűrésre járni. Az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program lehetővé tette az emlőszűrő vizsgálatok országos méretű megszervezését. Magyarországon 45 és 65 éves kor között kétévente valamennyi nő megkapja mammográfiás szűrővizsgálatra a személyre szóló hivatalos meghívó levelet. A meghívólevélben szerepel a vizsgálat helye és ideje is (igény szerint általában van lehetőség az időpont megváltoztatására). Ha valaki nem tud megjelenni a vizsgálaton, akkor egy második meghívó levelet is kiküldenek. Sajnos ennek ellenére a statisztikák szerint sokan mégsem élnek ezzel az ingyenes szűrési lehetőséggel. Szakmai ajánlásoknak megfelelően a 40-45 év közötti, valamint 65 év feletti hölgyeket háziorvosi vagy nőgyógyász szakorvosi beutalóval is fogadják.

 

- A folyamat úgy zajlik, hogy a panaszmentes hölgyek szűrővizsgálata előtt rögzítik a vizsgálatra érkezők adatait, az esetleges tüneteket, majd speciálisan képzett asszisztensnő végzi el a fizikális vizsgálatot. A mammográfiás készülék lapjai közé helyezik és enyhén összenyomják előbb az egyik, majd a másik emlőt, és mindkét mellről két-két felvételt készítenek. A vizsgálat nem fájdalmas, csupán kissé kellemetlen, minimális sugárterheléssel jár és alig néhány percet vesz igénybe. Az elkészült felvételeket két emlődiagnosztikai licence vizsgával rendelkező radiológus

szakorvos egymástól függetlenül értékeli – árulta el dr. Hoffmann Csilla emlő-radiológus. Hozzátette, hogy a mammográfia biztonságos és nagyon pontos vizsgálati módszer, már az alig néhány milliméteres elváltozás is észrevehető a felvételeken. Amennyiben a szakemberek látható vagy tapintható gyanús elváltozást vesznek észre, akkor további képalkotó vizsgálatok (például ultrahang, MR), illetve szükség szerint mintát vesznek a kérdéses elváltozásból.

 

Az emlőrák döntő többségében nem genetikailag hordozott betegség. A ritkán előforduló öröklődő mellrák kialakulásának kockázatát leggyakrabban a BRCA1 és a BRCA2 nevű génekben előforduló mutációk növelik. Ha egy nő a két gén valamelyikének hibás változatát örökli, annál a betegség kialakulásának átlagos valószínűsége 65 százalék lesz.

 

Dr. Ormándi Katalin emlő-radiológus kiemelte, hogy ha valaki két szűrővizsgálat közben csomót tapint a mellében vagy hónaljában (és menzeszt követően sem múlik el), a bőr vagy az emlőbimbó behúzódását észleli, véres vagy sötét színű váladékozást tapasztal, a bimbó bőrén nem gyógyuló seb alakul ki, vagy a mell bőre narancshéjszerűen megvastagodik, mindenképpen forduljon emlődiagnosztikában jártas radiológus szakorvoshoz!

 

A melldaganat diagnózisának felállítása, illetve a kivizsgálás után sebész és onkológus szakemberhez irányítják a pácienseket. A további lépések meghatározása, a kezelési stratégia felállítása ugyanis már az onko-team feladata. (Szegeden már régóta működik egy kiváló együttműködésen alapuló onko-team, amely egy multidiszciplináris munkacsoport, melynek tagjai speciálisan képzett, tapasztalt szakemberek, radiológusok, pathológusok, sebészek és onkológusok, akik közösen kidolgozott, elfogadott szakmai elvek alapján tevékenykednek.) Többféle kezelési módszer létezik, a választott kezelés módja függ a szövettani típustól, a daganat kiterjedésétől, a páciens életkorától, valamint az esetleges áttétektől. Ennek megfelelően alkalmazzák a sebészeti beavatkozást, a kemoterápiát, a sugárkezelést vagy a hormonterápiát.


A szakemberek fontosnak tartják, hogy minél több nő vegyen részt a vizsgálatokon, mivel az emlődaganat a gyakori, jól diagnosztizálható és korai felfedezéssel jó eredménnyel gyógyítható.

 

A legközelebbi mammográfiás szűrőnapon, az SZTE Radiológiai Klinika Női Diagnosztikai Osztályán október 30-án, pénteken 15 órától 20 óráig várják a beutalóval rendelkező nőket szűrővizsgálatra. Időpontot egyeztetni a Radiológiai Klinika központi telefonszámán (06-62-545-400) lehet. A szakemberek kérik, hogy a hölgyek éljenek a lehetőséggel, az időben való felismerés életet menthet!

 

A SZTE Radiológiai Klinika Női Diagnosztikai Osztálya a közelmúltban költözött a Leányszállás köz 2/A alatt található épületbe, ahol barátságos, modern környezetben várja a szűrésre érkezőket és a betegeket.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.