Bezár

Hírarchívum

Nxito_Balkan_IMG_2790

Az SZTE és a „Europe Direct Szeged” kerekasztal-beszélgetése a Nyugat-Balkán csatlakozásáról

Az SZTE és a „Europe Direct Szeged” kerekasztal-beszélgetése a Nyugat-Balkán csatlakozásáról

2020. november 09.
6 perc

A nyugat-balkáni országok európai uniós csatlakozásával összefüggő alkotmányjogi problémákról szervezett kerekasztal-beszélgetést a „Europe Direct Szeged” – a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézetével és az Európai Közjogi Szervezettel (EPLO) – együttműködésben.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2013-ban Horvátország volt a Nyugat-Balkán első állama, amely csatlakozott az EU-hoz. Négy állam, Montenegró, Szerbia, az Észak-Macedón Köztársaság és Albánia tagjelöltek, míg Bosznia-Hercegovina és Koszovó lehetséges tagjelölt. A korábban csatlakozott közép- és kelet-európai államokhoz hasonlóan azonban ezek az államok is alkotmányos, illetve a nemzeti identitással kapcsolatos kihívásokkal néznek szembe. Ilyen kihívás az igazságszolgáltatás függetlensége, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, a háborús bűnösök felelősségre vonása, a média szabadsága, vagy az emberi és kisebbségi jogok védelme.


Balkan_konf_total_j


Az SZTE és a Europe Direct Szeged kerekasztal-beszélgetésének célja volt azonosítani a hasonlóságokat és különbségeket a nyugat-balkáni államok jogi környezetében, valamint képet nyújtani arról, hogy milyen jogalkotási feladatok várnak még a térség államaira.

 

 

Terítéken az alkotmányjogi problémák

 

Az kerekasztal-beszélgetées alapjául az Európai Unió elköteleződése szolgált a Nyugat-Balkán országainak fokozatos integrációja mellett és a tény, hogy e téren rögös az út, amely a csillagokig vezet.


Balkan_konf_TL_j

 

Prof. Dr. Trócsányi László, egyetemi tanár (SZTE ÁJTK), európai parlamenti képviselő; Dr. Kertészné Dr. Váradi Szilvia, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Nemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszékének adjunktusa; Dr. Hoffmann Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Tanulmányok Intézetének egyetemi docense; Orosz Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója; illetve Dr. Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Nemzetközi Jogi Tanszékének egyetemi docense vett részt a 2020. november 6-i kerekasztal-beszélgetésen. A nyugat-balkáni országok európai uniós csatlakozásával összefüggő alkotmányjogi problémákról szervezett, a szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában tartott rendezvényen – a járványügyi korlátozásokra tekintettel – a hallgatóság a Europe Direct Szeged Facebook oldalán keresztül csatlakozott.


A vitát Dr. Szalai Anikó, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Nemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszékének egyetemi docense moderálta.

 

Megnyitó és vitaindító gondolataiban Trócsányi László kiemelte: ha ismerjük a balkáni térség történelmét, tisztában vagyunk azzal, hogy Európa békéje attól is függ, hogy ennek a térségnek az integrációja hogyan, mikor és milyen feltételekkel valósulhat meg. Az SZTE ÁJTK professzora egyúttal kiemelte: a régió megítélése ellentmondásos Európában. A nyugati tagállamok nem ismerik átfogóan a régiót jellemző sajátosságokat, sokan a háború és a konfliktusok területének, mások a heves érzelmek, szenvedélyek régiójának tekintik. Az ellentmondásos megítélés ellenére azonban számos olyan világgazdasági és világpolitikai szereplő létezik – folytatja a professzor – akik ki szeretnék terjeszteni befolyásukat a térségben, ezek közül pedig csak egy az Európai Unió. A professzor álláspontja szerint az Európai Unió legnagyobb felelőssége jelenleg az, hogy elhatározza magát a régió integrálása mellett, vagy annak ellenében, mert e döntésnek meghatározó és hosszútávú következményei vannak a kontinens jövőjét illetően.

 

 

 

Az EU standardjai és a nemzetközi büntetőjog

 

Kertészné Váradi Szilvia kiemelte: az európai integrációt magát azért hozták létre a II. világháborút követően, hogy a kontinens elkerülhessen egy újabb véres háborút, ezért az uniós bővítési politika egyik legfontosabb célkitűzése a kontinens békéjének biztosítása.

 

A Szegedi Tudományegyetem oktatója bemutatta az uniós csatlakozási folyamatot és rámutatott: vannak ugyan olyan standardok, amelyek teljesítését az Európai Unió megköveteli, azonban nem minden szabály van kőbe vésve. Például Románia és Bulgária esetében bizonyos tagsági feltételek, úgy mint a közigazgatás minősége, vagy a korrupció szintjével szemben támasztott követelmények nem teljesültek maradéktalanul a csatlakozás pillanatában. Az előadásban ellenpéldaként hangzott el azonban Horvátország példája, ahol az unió a koppenhágai kritériumokhoz képest kiegészített követelményrendszert alkalmazott. Előadása összegzéseként az előadó kiemelte: a kérdés az, hogy az Európai Unió példát akar-e statuálni a nyugat-balkáni államokkal a csatlakozást illetően, vagy az integráció hajlandó lesz szemet hunyni ezen országok hiányosságai felett.


Balkan_konf_IMG_2815

 

Szalai Anikó moderátori gondolatait követően, miszerint egy békés társadalom csak akkor alakítható ki, ha szembesültünk az elkövetett háborús bűnökkel, megbüntettük a bűnösöket és megbékéltünk, Hoffmann Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem docense a nyugat-balkáni régióban elkövetett háborús bűnökről szóló előadását egy aktualitással kezdte. Hashim Thaci, koszovói elnök lemondásának vizsgálatával kezdte, aki azután jelentette be lemondását, hogy a hágai különleges ügyészség megerősítette az ellene felhozott vádakat, miszerint háborús és emberiesség elleni bűnöket követett el. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy a háborús bűnösök felelősségre vonása érdekében 1993-ban létrehozott jugoszláv Nemzetközi Törvényszék feltámasztotta a nemzetközi büntetőjogot abból a tetszhalott állapotból, amely a Nürnbergi Pert követő időszakot jellemezte. A Törvényszéknek meghatározó szerepe volt a Délszláv háborút követően a régió békéjének helyreállításában, a folyamat azonban a mai napig sem zárult le: napjainkra juthattunk el oda, hogy tarthatatlanná váljon a helyzet, miszerint egy háborús bűnökkel megalapozottan gyanúsított személy vezessen egy államot.

 

 

Az integráció akadályai és alternatívái

 

Orosz Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója előadásában ismertette a nyugat-balkáni államok csatlakozási folyamatának politikai akadályait, egyúttal kitért a térség stabilitását garantáló kérdésekre is. A kutató előadásából a hallgatóság megismerhette az érintett államok csatlakozási folyamatának állapotát: e szerint Montenegró áll legelöl a csatlakozási folyamatok előrehaladottsági szintjét tekintve, azzal a megállapítással azonban, hogy rendkívül nagy eltérések mutatkoznak az egyes tagjelöltek között. A kutató kiemelte: a gazdasági elmaradottság ebben a térségben jelentős akadálya a koppenhágai kritériumok teljesítésének. Évi 6%-os gazdasági növekedést kellene megvalósítani, amelynek hiányában a nyugat-balkáni államok felzárkózása gyakorlatilag elképzelhetetlen.

 

Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensének a régió kisebbségi kérdéseit vizsgáló eladását megelőzően Szalai Anikó kiemelte: a kisebbségi kérdések tárgyalása nélkül a balkáni helyzetet nem lehet megérteni, tekintettel arra, hogy azoknak több évszázados gyökerei vannak a térségben, amelyek a mai napig jelentős következményekkel járnak.

 

Előadásában az NKE oktatója súlyos gondolatot fogalmazott meg, mikor kijelentette: a nyugat-balkáni régió integrációs folyamata és az annak során hozott uniós döntések meghatározzák, de akár fel is boríthatják a teljes európai integrációs folyamatot. Amennyiben az Európai Unió a régió integrálásával szemben foglal állást, úgy a kerekasztal-beszélgetés elején már említett világpolitikai és világgazdasági szereplők át fogják venni a helyét a térségben, amelynek súlyos politikai és gazdasági következményei lesznek Európára nézve. Amennyiben viszont az Európai Unió az integráció mellett foglal állást, úgy ezeknek az államoknak a csatlakozása felboríthatja az uniós döntéshozatali folyamatot és meggyengítheti az alapító tagállamok pozícióját.


Balkan_konf_IMG_2790

 

A kerekasztal-beszélgetés résztvevőinek előadásait vita és a hallgatóság által feltett kérdések követték. Ennek során Trócsányi László feltette a kérdést, miszerint át kell gondolnunk, hogy az Európai Unió intézményrendszere alkalmas-e egyáltalán a tagállamok számának további bővítésére. Ugyanis, ha a válasz nemleges, úgy új intézményrendszer kialakítására van szükség. A kérdés ebben a dimenzióban alapvetően az, hogy az integráció jövőjét föderális struktúrában, vagy a nemzetek Európájának rendszerében képzeljük el. A professzor megjegyezte: a kérdésben vannak érvek és ellenérvek, de amíg ezekre nincs megnyugtató válasz, addig a vita folytatódik.

 

A kerekasztal-beszélgetés délelőtti, magyar nyelvű szekcióját délután egy hasonló kérdéseket tárgyaló, angol nyelvű panel követte nemzetközi kutatók közreműködésével. A délelőtti program a Europe Direct Szeged Facebook oldalán továbbra is visszanézhető.

 

SZTEinfo – T. N.

Fotó: EUD

 

Korábban írtuk:

 

Meghívó a Nyugat-Balkán csatlakozása az Európai Unióhoz: Alkotmányos és identitáskérdések online konferenciára

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek