SZTE Info

Dugonics_tarsasag_nyito

Koronavírus az egyes tudományterületeken – A Dugonics Társaság panelbeszélgetése

Panelbeszélgetésen vitatta meg az egyes tudományterületek szemszögéből a COVID-19 pandémia jellemzőit az SZTE több neves kutatója, oktatója. A Dugonics Társaság rendezvénysorozatának „A járvány kezelésének komplexitása…” című előadásáról készült videó megtekinthető az SZTE Hírportál SZTEmagazin Multimédia rovatában.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„A járvány kezelésének komplexitása – speciális szakértelem és multidiszciplináris együttműködés” címmel tartott panelbeszélgetést a szegedi Dugonics Társaság. A beszélgetést Dr. Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem professzora, a Dugonics Társaság vezetője nyitotta meg. Köszöntő beszédében elmondta, hogy a koronavírus járvány második hullámának eljöttével már egyértelmű, hogy maga a probléma nem tisztán orvosbiológiai, járványügyi kérdés, hanem sok múlik azon, hogy az állampolgárok milyen információkkal vannak ellátva, és ők mennyire követik a szakemberek utasításait.


A panelbeszélgetés, és a Vírus és város rendezvénysorozat célja ezért éppen az volt, hogy kapcsolatot teremtsen a város polgárai és kutatói között, hiszen Szegeden számos olyan tudós van, akik a járvány megfékezésére irányuló kutatások élvonalában működnek, vagy éppen azon dolgoznak, hogy a járvány következményeit saját javunkra tudjuk fordítani.


A panelbeszélgetésen a Szegedi Tudományegyetem négy neves kutatója osztotta meg véleményét, és kutatási eredményeit a hallgatósággal.


Dr. Boldogkői Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetét vezető professzor a kommunikáció és a hamis információk, tudományos nézetek elleni küzdelméről beszélt, illetve ebből a nézőpontból közelítette meg a kialakult járványhelyzetet.


Dr. Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének docense, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoport vezetője, a matematikai modellezés lehetőségeit ecsetelte.


Dr. Molnár Gyöngyvér, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetét vezető egyetemi tanár, a Digitális technológiák az oktatásban doktori képzési program vezetője, az átalakult oktatás területéről számolt be.


Dr. Hegyi Péter professzor, a Szegedi Tudományegyetem munkatársa és a Pécsi Tudományegyetem Transzlációs Medicina Központjainak, valamint a Koronavírus Elleni Transzlációs Lakosságtámogató Akció- és Kutatócsoportnak (KETLAK) a vezetője, az orvostudomány és az infektológia képviselőjeként összegezte tapasztalatait a panelbeszélgetésen.


A panelbeszélgetésben résztvevő kutatók, oktatók választ adtak arra a kérdésre, hogy „hogyan tudunk ebből a helyzetből legjobban kijönni, vagy bizonyos dolgokat, hogyan tudunk hosszútávon a javunkra fordítani?”. Emellett tanácsokkal is szolgáltak azoknak, akik közszereplőként vagy más szerepben kommunikálnak, példát mutatnak az átlagembereknek.


A szegedi Dugonics Társaság által szervezett „A járvány kezelésének komplexitása – speciális szakértelem és multidiszciplináris együttműködés” című panelbeszélgetés készült videó megtekinthető az SZTE Hírportál SZTEmagazin Multimédia rovatában. A teljes előadás itt megtekinthető:




SZTEinfo

Az SZTE kutatók szereplésével a Dugonics Társaság Covid-19 pandémiáról tartott előadás-sorozatáról korábban írtuk:

Mit mond a matematika a COVID-19 világjárványról?

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.